„Ennyire nem lehet megijedni, hogy így leblokkoljon egy csapat" – moszkvai olimpikon a női kosárlabdázók tragédiájáról a Mandinernek

2024. február 12. 00:01

A 332-szeres válogatott Beloberk Éva szerint a sportág egészének is nagy csapás, hogy Magyarország 22 pontos előnyről veszített, s lemarad a párizsi olimpiáról.

2024. február 12. 00:01
GOREE, Cyesha
P. Fülöp Gábor

Négyesben szurkoltak az olimpiai negyedik helyezett korábbi kiválóságok Sopronban, a magyar női kosárlabda-válogatottnak az olimpiai selejtezőn. Az utódok a küszöbön buktak orra, holott a „régiek” is csak arra vágytak, hogy törjék meg az átkot, amely közel fél évszázada sújtja a magyar kosárlabdát. Beloberk Éva – aki a népszerű sportriporter, Gulyás László felesége – nyilatkozott lapunknak hibás kapitányi döntésről, földbe gyökerezett lábakról és arról, mit hiányolt leginkább a magyar csapatból.

Ezt is ajánljuk a témában

Már-már bonthattuk a pezsgőt a kijutásra. Mi történt Sopronban a spanyolok elleni sorsdöntő találkozón?

Én nem gondoltam 22 pontos vezetésünknél, hogy el fogjuk veszíteni a mérkőzést. Itt ülünk a lányokkal, Kiss Lenkével, Szuchy Katalinnal és Németh Ágnessel, és boncolgatjuk, hogy Úristen, mi történt. Döbbenetes volt a második félidő, odaadtuk a kezükbe a győzelmet. 

Amikor kicsit olvadt az előny, a harmadik negyedben 13 pontos magyar vezetésnél Székely Norbert szövetségi kapitány időt kért, és átmenetileg elhárult a veszély. Lehetett érezni a helyszínen, hogy baj lehet?

Megoszlanak a vélemények, hogy benne volt-e a levegőben, személy szerint én nem éreztem. 

Mi úgy látjuk, hogy nem jól cserélt, nem azokat játszatta, akiket kellett volna. Volt olyan, aki kettőt bedobott, mégis leültette. 

Nyilván szakmailag az ember nem fogja felülbírálni a kapitány döntéseit... Inkább azt hiányolom, hogy nem volt igazából egy vezéregyéniség, aki amikor érezhetően mélyponton volt a csapat, akkor kézbe fogta volna a labdát, és azt mondta volna: »Na, nyugi! Most nyeljük le a labdát, és játsszuk ki a támadóidőt a végsőkig!« 

A játékosok szerint nem tudtunk reagálni a spanyolok védekezésváltásaira. Ez számomra azt is üzeni, hogy a kispadról nem jött megfelelő segítség. A szövetségi kapitány pedig arról beszélt, hogy a tét béklyót kötött a kezekre és a lábakra. Tényleg meg lehet ijedni a nagy siker kapujában? 

Ennyire nem lehet megijedni, hogy így leblokkoljon egy csapat. Pont attól csapat egy csapat, hogyha adott napon egy-két embernek nem megy a játék, és teljesen földbe gyökerezik a lába, akkor is legyen legalább egy olyan játékos, aki ebből ki tudja húzni a társait. Akár szóval vagy tettel, mondjuk egy kosárral. És nem szabad úgy kimenni a második félidőre, ahogy kiálltunk. Úgy kell elkezdeni, mintha döntetlenről folytatódna a mérkőzés. Hogy kinek mekkora a felelőssége, erre alszanak majd párat. Még csak ezután fognak valójában ráeszmélni arra, micsoda lehetőséget szalasztottak el. Akkor jön el az igazi szomorúság.  

Belegondolni is szörnyű, hogy 44 éve szerepelt legutóbb olimpián a magyar női kosárlabda-válogatott, a férfi pedig 60 esztendeje. Hogy éli meg ezt egy korábbi sikeres játékos?

Magának a sportágnak elképesztően jót tett volna egy olimpiai szereplés. Tudjuk, hogy akkor mindenki nézi a versenyeket, és azt a sportágat szeretné űzni. Ez így volt a budapesti atlétikai-, valamint a vizes világbajnokság után. Akkor a kicsik csőstül jelentkeznek. 

Kiss Lenkének kosárlabda akadémiája van, és mondja, hogy évről évre egyre kevesebb a gyerek. Emiatt is rengeteget számított volna a kosárlabda hazai megítélésének. 

Egyébként úgy látom, most az a koncepció, hogy minél több csapatsportágban legyen ott Magyarország az olimpián: kézilabdában, vízilabdában, kosárlabdában. Azért is fájó és bosszantó, mert annyira közel voltunk a kijutáshoz. Nem is tudom, mi kellett ahhoz, hogy ilyen közelségből becsukódjon az az ajtó, és kint maradjunk.

Nyilván nehéz megemészteni a történteket, a center, Határ Bernadett meg is előlegezte, hogy visszavonul a nemzeti csapattól 29 évesen. Ha nem is sorjáznak az Európa-bajnoki bronzérmek, mint az 1980-as években Önöknél, azért a tavalyi Eb negyedik hely is jelzi, jó úton jár a csapat. Hogyan tovább?

Az, hogy kijelentette, hogy abbahagyja, ilyet az ember első dühében mond. Hogy mennyire gondolja komolyan, el fog dőlni. Azért ez a csapat így együtt már nem most kezdte a játékot. Kérdés: mekkora erő lesz bennük, hogy még négy évet rászánjanak. Biztos lesznek kiesők és változások. Hogy lesz-e majd újra lehetőségük arra, hogy olimpiai selejtezőt játszanak, sikerül-e az Európa-bajnokságon olyan helyezést elérniük, nagy talány. Remélem, bekövetkezik, de most per pillanat nem állítanám azt, hogy 2028-ban eljutunk oda. Sok befolyásoló tényező van,lesznek, akik abbahagyják, gyermeket vállalnak. Nem látok egy olyan ütőképes együttest, amelyik erre, ahogy ez az eset is bizonyítja, képes lenne. 

40 évvel az Európa-bajnoki bronzérem megszerzése után – 2023-ban a Magyar Kosárlabdázás Napján köszöntötték a korábbi kiválóságokat a Hősök terén
Fotó: Facebook/Streetball Hungary

Kosárlabda kirándulás

A korábbi játékostársak, jó barátnők saját szervezésű utazáson vettek részt két részletben. Csütörtök-pénteken egy soproni panzióban laktak. Az első két mérkőzés közötti időben Ausztriába is átruccantak, ahol shoppingoltak és ettek egy wiener schnitzelt kartoffel salátával. A Japánok legyőzése után pénteken hazautaztak, a szombatot otthon töltötték, vasárnap újra a hűség városa felé vették az irányt. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége vendégül látta a legendáit.

Intéztek nekünk akkreditációt, dupla VIP-es vendégek voltunk. Mindannyiunknak nagyon jólesett, hogy meghívtak bennünket, szívesen jöttünk. Mindig jól érezzük magunkat a pálya közelében, most már felelősség nélkül tudjuk nézni, dicsérni vagy olykor kritizálni a játékot. Örök szerelmünk a kosárlabda. Szerintem senkinek szava nem lehet sem a rendezésre, sem a nézőkre. Nagyszerű volt a közönség, ez a magyar csapat nem öt játékossal ment fel a pályára, hanem hattal” – beszélt a körítésről Beloberk Éva.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

 

 

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rugbista
2024. február 12. 16:40
Na, nyugi! Most nyeljük le a labdát, és játsszuk ki a támadóidőt a végsőkig! - na ezt pont az edzőnek kellett volna mondania!
JohnnyBeGood
2024. február 12. 10:29
Nem is blokkoltak le. Nézzék meg a mindent eldöntő. utolsó dobást. Szerintem direkt nem dobta be......
ekeke1
2024. február 12. 09:13
A negyedik negyed eleje, 64-50 állásnál. 1. Határ a tripladobó spanyolt feleslegesen faultolja, aki bedobja mind a hármat ,ezzel 64-53 2. Studer eladott labdája, jön a spanyol ziccer ezzel 64-55 3. Kiss Virág ront támadásban, jön a spanyol ziccer ezzel 64-57 4. Studer újabb eladott labdája, a spanyolok is rontanak, de támadópattanót szereznek, ezzel 64-59 5. Aho Nina támadó fault, újra spanyol ziccer , ezzel 64-61 6. Studer újabb eladott labda, ezzel máris egy pontra olvadtunk. 64-63 Mindez két és fél perc alatt. És senki nem volt aki megállította volna ezt, Studernek nem volt például olyan aki eszébe juttatta volna hogy zónán keresztül nem megyünk át labdavezetéssel, mert elég egy fél kéz odanyúlása és már oda a labda.. Csapatkapitány : nulla pont . Szegény Leliknek volt két triplája, Határnak két büntetője. Ez volt a teljes negyed termése. A védekezés pedig mintha nem is létezett volna ekkoriban. 21 eladott labda összességében? És csodálkozunk hogy +22-ről kikaptunk?
ekeke1
2024. február 12. 09:11
Én az olyan nyilatkozatoktól meg véleményektől szoktam a legjobban mérgelődni, amelyek úgy kezdődnek hogy "megijedtek", meg "elfáradtak"...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!