A magyar futballválogatott szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade gigantikus élőképet varázsolt a szerbek elleni szombati meccsre a Puskás Arénába, amelyen Rózsa Sándor „üzent” a nemzeti csapatnak. A legendás betyár a magasba emelkedett, a kifeszített molinón pedig, Rózsa Sándort idézve az alábbi felirat volt olvasható: „Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó mindön úgy lösz, ahogy lönni köll!”
A Magyar Nemzet bemutatja, hogyan készült a nagy mű, amely a Carpathian Brigade eddigi legmagasabb költségvetésű akciója volt. A szurkolói közösség adakozásból teremtette elő a pénzt, a Nemzeti Sport szerint közel négymillió forint jött össze rá. Egyébként nem mindenki értékelte pozitívan a produkciót, a belgrádi Nova.rs ellenzéki hírportál arról írt, hogy a magyar szurkolók „szégyenletes koreográfiával, egy híres bandita, Rózsa Sándor képével fogadták a szerb válogatottat”. A leghíresebb magyar útonálló a 19. század folyamán tevékenykedett a mai Dél-Magyarország és a Vajdaság területén – jegyezte meg a lap, amely szerint a magyar szurkolókat valószínűleg az motiválta, hogy
Rózsa Sándor élete egy részét Szabadkán és Újvidéken élte le, amin bizonyára a péterváradi raboskodást kell érteni.
A lap szerint viszont más is bosszanthatta a szerbeket. A Mult-kor.hu történelmi szakportál korábbi cikke szerint Rózsa Sándor 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be, mert belefáradt a bujkálásba, és szeretett volna becsületesen élni. Folyamodványát elutasították, a mentességet csak 1848-ban Kossuth Lajostól kapta meg. A Honvédelmi Bizottmány 1848. október 13-án amnesztiában részesítette Rózsa Sándort, aki 150 felfegyverzett lovassal szabadcsapatot alakíthatott, és ez sok kellemetlenséget okozott szerb katonáknak, akik nem tudtak mit kezdeni a számukra ismeretlen fegyverrel, karikás ostorral rohamozó betyárokkal.