Újabb magyar találmány hódíthatja meg Európát, és segítheti a gyerekek egészségesebbé válását.
Több mint 1300 iskola 320 ezer diákja sportolt szervezetten Magyarországon, a kontinensen 40 ország, 1,7 milliárd gyermekét sikerült aktivizálni az Európai Diáksport Napja alkalmából, pénteken. Az ötlet magyar eredetű, még 2006-ban indult útjára, majd sorban vették át más nemzetek intézményei. A nemzetközivé vált esemény arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ezen a napon lehetőleg mozogjanak minél többet, és maradjanak aktívak egész életükben. Itthon mintegy 600 általános iskolás tanuló gyűlt össze a központi rendezvényen, a Budapesti Honvéd Sportegyesület Dózsa György úti telephelyén. A szikrázó napsütésben ragyogtak a boldogságtól a különböző ügyességi feladatokat végző kisdiákok, miközben országszerte – iskolai kereteken belül – a mozgásé volt a főszerep.
A jeles nap alkalmából nagy bejelentést tettek a szervezők: hosszas előkészítést követően útjára indult az Aktív Iskola program. A rendszer tesztelése az elmúlt tanévben 74 iskola bevonásával zajlott, az új tanévben pedig már 300 intézmény csatlakozott. A cél, hogy a mindennapos testnevelés és a szervezett országos versenyrendszer, a diákolimpia mellett az egyes általános- és középiskolák a saját közösségüket építsék a „Mozgásba hoz” mottó jegyében.
„2012 óta folyamatosan gondolkodtunk rajta, tervezgettük, és végre eljött a pillanat, hogy útjára tudtuk indítani ezt a gyönyörű programot. Végre egy olyan közösséget fogunk teremteni, megalkotni, amiben mindenki ismerni fogja egymást. A diákok maguk is szervezhetik a rendezvényeiket saját intézményükben, és infrastruktrálisan fejlődhetnek az iskolák. Nagyon motivált és boldog vagyok, hogy elindulhattunk, és köszönöm az állami támogatást Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak, valamint egyéni támogatóinknak, akik segítségével honorálhatjuk az aktivitást. Dicséret illeti a testnevelő tanárokat is az áldozatos munkájukért.” – fogalmazott a pódiumon az ötletgazda, a Magyar Diáksport szövetség elnöke, Balogh Gábor.
Az olimpiai ezüstérmes, többszörös világbajnok öttusázó a Mandiner kérésére részletesen is kifejtette, miről is szól az Aktív Iskola program, ami egy nagy lehetőség az intézmények számára, ugyanakkor lesz számon kérés is. Már csak azért is, mert nem csak a rendezvényekre, de fejlesztésekre is forrásokhoz juthatnak a résztvevők.
„Ez egy önkéntes program, és hangsúlyozom, nem elit iskolákat, sportiskolákat kerestünk meg, hanem van kicsi és nagyobb az ország minden részéről. Leginkább általános iskolák, de vannak középiskolák is.
Közösség épül, 130 ezer gyereket érint ebben a 300 intézményben.
Öt elvárásunk, javaslatunk van: az adott iskolának részt kell venni a diákolimpiai és egyéb országos megméretéseken. Testnevelésben és fittség-mérésben előre kell lépniük. Partnerségre kell törekedniük a helyi önkormányzatokkal és szervezetekkel, valamint a szülőkkel. Hozzanak létre az iskolájukban és környékén mozgásösztönző területeket, például szabadidőparkokat, amikhez adunk támogatást. És az ötödik, talán legfontosabb, hogy alakítsanak önkéntes diáksport csoportokat, hogy a gyerekek szervezzenek saját diáktársaiknak sportos programokat. Egy pontrendszer alapján értékeljük az iskolákat, és kapnak eszközöket, képzéseket, a legjobbaknak táborozási lehetőséget biztosítunk.” – mondta lapunknak Balogh Gábor.
Az Aktív Iskola program iránt máris nagy nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Az újszerű kezdeményezés elindításának hátterében komoly tudományos, kutatási eredmények állnak, melyek szerint a mozgást támogató iskolai környezetben a diákok bizonyíthatóan szívesebben járnak iskolába, könnyebben tanulnak és jobb jegyeket is szereznek, jobb közösséget alkotnak, kezdeményezőbbé válnak az iskolai programokban, továbbá javul magatartásuk, társas kapcsolataik és az iskolai légkör egyaránt. Ami a versenysportot illeti, az évtizedek óta működő diákolimpiai mozgalom értelemszerűen jóval kevesebb gyermeket tud elérni.
„A gyerekek 12%-a indul a Diákolimpián, 1,2 millióból 250-300 ezer rajthoz állónk szokott lenni. Persze van olyan, aki elindul több sportágban, így számolva 150-160 ezer tanulóról beszélünk. Összesen 2500 iskolával van kapcsolatban a Magyar Diáksport Szövetség, azaz az intézmények 70%-val. Szerintem a versenysport rész rendben van. Nekünk most az Aktív Iskolát és a diáksport napokat kell erősítenünk, mert az tömegsport, és abban vagyunk bajban. Dániában, Koppenhágában jártam, és azt tapasztaltam, hogy ott egész egyszerűen divat, trendi a mozgás. Biciklivel, vagy gyalog járni a munkahelyre, futni. Ezt a szemléletet akarjuk Magyarországon iskolai környezetben elterjeszteni, mert ha a gyerekeknél sikerül, beépül az életükbe. Ez lenne a végső cél.” – tudatta a Mandinerrel Balogh Gábor, az MDSZ elnöke.
Nyitókép: Mandiner/P. Fülöp Gábor
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a beszéd a függetlenség, szabadság követelésével valóban megteremtette a demokratizálódás kezdetét.
Nem értettem egyet azokkal, akik minden idők legnagyszerűbb pápájaként rajongtak érte. Mégis, az életemben regnáló egyházfők közül őt szerettem a legjobban.
Már a nem mindennapi gyermekkor különleges jövőt ígért, amely bekövetkezett: klasszis öttusázónk 23 évesen teljesítette élete álmát, és egy csapásra nemzetközi ismertségre tett szert. Gulyás Michelle többek között azt is elárulta, hogy főhadnagyként és egykori szertornászként miként küzd majd meg az ORC-vel.
Viharoktól sem mentes, de rendkívül eredményes esztendőt zárt a magyar öttusasport – volt tehát mit ünnepelni a szövetség évzáró gáláján.
Konszenzus a sportágon belül, egy életpályamodell, valamint egy sportágfejlesztési program kidolgozása, mindez egy olimpia évében...
Balogh Gábort választották hétfőn elnökké a Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) rendkívüli közgyűlésén.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
