A Magyarország elleni mérkőzés után döntöttek a német szövetségi kapitány sorsáról
Hosszabbítanának vele.
Térdelés, pfujolás, rasszistázás. Volt itt minden. Marco Rossi mégis úgy értékelt a mérkőzést követően: „Pályafutásom topmeccse ez”.
Írta: Báles István, Nagy Gábor
„Easy”, „nem nagy ügy” – így reagált Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya azt követően, hogy kiderült: a lehető legnehezebb csoportba került nemzeti tizenegyünk a Nemzetek Ligája 2022/2023-as idényében.
Bármilyen furcsa is még mindig leírni, de már ekkor magasan volt a léc (és mint látni fogjuk, ez egyre feljebb került) – főleg, hogy 2021-ben a Kylian Mbappével felálló franciákkal, valamint a négyszeres vébé-győztes Nationalelffel játszottak bravúros döntetlent Rossiék a részben hazai rendezésű kontinensviadalon.
2022-ben viszont az újdonsült Európa-bajnok Olaszország várt válogatottunkra, nem beszélve az Eb-ezüstérmes, világbajnoki álmokat dédelgető Angliáról és a már-már „hazajáró”, ugyancsak nem gyenge Németországról.
Az angol játékosok, így a válogatottjuk is letérdel a kezdőrúgást megelőzően (tiltakozva a bőrszín szerinti megkülönböztetés ellen). Budapesten, a Nemzetek Ligája 2022. június 4-i első csoportmérkőzésén sem tették ezt másképpen.
Csakhogy erre reagálva füttyszó és pfujolás érkezett a Puskás Aréna lelátóiról – onnan, ahonnan az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) két mérkőzés erejéig eltiltotta a magyar szurkolókat, mert pár közülük diszkriminatívan viselkedett –, ahova csupán a tizennégy éven aluliakat, illetve kísérőiket engedték be.
A válogatott ugyan győzött – méghozzá Szoboszlai Dominik tizenegyesgóljával –, vagyis három ponttal indított egy ilyen erős csoportban; ám a hazai, de még a világsajtó sem emiatt volt hangos. „Ironikus, hogy a magyarokat sújtó büntetés, a zárt kapu, éppen azért született, hogy elrettentse a szurkolókat a rasszista viselkedéstől” – írta mások mellett a BBC.
Sajnos nagyobbat szólt tehát a füttyszó, holott tudni lehetett, főképp az egy évvel korábbi, Írországgal játszott mérkőzés után, hogy a hazai publikum nem rajong e „gesztusért”.
A kormányfő például mindezt ezzel magyarázta: a magyarok csak három esetben térdelnek le – a Jóisten előtt, a haza előtt, és ha megkérik a szerelmük kezét. Minden más eset Magyarországon idegen. A magyar válogatottól nem azt várjuk, hogy letérdeljenek, hanem azt, hogy harcoljanak, győzzenek, és ha nem sikerül, „állva haljanak meg” – fejtegette Orbán Viktor.
– tette hozzá a miniszterelnök.
Három nappal később, június 7-én az ekkor hullámvölgyben (öt mérkőzés óta voltak nyeretlenek) lévő Itália várt Rossiékra. Hála az égnek, Cesenában tényleg minden a labdarúgásról, pontosabban írva: a calcióról szólt. Parádés hangulat mellett se füttyszó, se pfujolás, se bekiabálás – bár a mérkőzést viszont az olaszok nyerték 2–1-re. Előbb két meccs, három szerzett pont, majd egy Németország elleni hazai 1–1 – és rá is fordultunk június 14-re.
Pontosabban úgy, hogy igen-igen, idehaza, a Puskás Arénában aratott sikerek – végülis legutoljára hatvan (!) éve győzött a magyar labdarúgó-válogatott Anglia ellen –, továbbá a Nationalelf elleni döntetlen valóban jól mutatnak, azonban a wolverhamptoni, Molineux Stadionban megmutatkoznak majd a valós különbségek. Természetesen a hazaiak javára.
Az angol szurkolók nem felejtették el, mik történtek korábban Budapesten. Füttyszavak, pfujolások, bekiabálások érkeztek ismét a hazai lelátók irányából, ráadásul mindezt az ellenfél csapatának himnusza alatt. „Tudjátok, kik vagytok, tudjátok, kik vagytok, rasszista szemetek, tudjátok, kik vagytok!” – énekelték a vendéglátók, utalva többek között arra, hogy a 2021-es világbajnoki selejtezőn (amelyet az angolok nyertek 4–0-ra) pár magyar szurkoló huhogott, dobálózott. (Ezért jöttek a zártkapus mérkőzések.)
2022. június 14-ét megelőzően viszont a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), Marco Rossi szövetségi kapitány, valamint a játékosok is arra kérték a szurkolókat, hogy kerüljék el a kirekesztő és sértő viselkedést – mert az esetleges következmények ismertek. Ez a magyarok részéről meg is történt. Szalai Ádám, a nemzeti tizenegy akkori csapatkapitánya például a lefújást követően meg is jegyezte: örül, hogy a magyar publikum nem ült fel a himnusz alatti provokációnak.
A találkozó helyszínével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az angol nemzeti együttes hagyományos otthona a londoni Wembley Stadion, de az elmúlt években a világversenyek előtt pályára lépett Sunderlandben, Manchesterben, Leedsben, Middlesbrough-ban, Leicesterben és Southamptonban is. A „háromoroszlánosok” már 1891-ben is játszottak a wolverhamptoni stadionban, 1956 óta viszont az olaszok elleni Nemzetek Ligája-meccs (2022. június 11-én) volt az első, amit itt rendeztek. Ráadásul az zárt kapus volt, vagyis a mieink elleni fellépésen térhetett vissza a publikum a lelátóra.
Rátérve a mérkőzésre, a wolverhamptoni aréna teljesen megtelt. 28 ezer 839 fő a Molineux Stadionban. Az UEFA játékvezető-küldése már jó előjelnek számított, hiszen a 2016-os Eb-n az osztrákok elleni győzelem alkalmával szintén Clément Turpin fújta a sípot. A hazaiak erős kezdővel futottak ki a gyepszőnyegre (lásd: fentebb), a magyar válogatottnál viszont – némi meglepetésként – nem Gulácsi Péter, hanem Dibusz Dénes állt a kapuban, aki azóta egy interjúban élete legnagyobb sikerének nevezte ezt a mérkőzést. Feszült hangulat, de jó iramú mérkőzés indult,
ám a vezetést Sallai Roland szerezte meg. (0–1)
Szoboszlai végezhetett el szabadrúgást a bal oldalról a tizenhatodik percben, a kapu elé ívelt labdáját az egyik angol védő rossz helyre, Sallai Roland elé fejelte, aki nem tétovázott, hat méterről tüzelt, a labda pedig Aaron Ramsdale karján megpattanva kötött ki az angol hálóban.
A második gólra a hetvenedik percig kellett várni, amikor is a csereként beállt Ádám Martin indult el a jobb oldalon, harcosan megtartotta a labdát, majd remek ütemben a középen érkező Sallai elé tálalt, aki jobb külsővel a kapuba bombázott. Az Arsenal kapusának esélye sem volt. (0–2) (A hazai publikumnál e momentumnál kezdett elfogyni a türelem.)
Csakhogy a magyar gőzhenger nem állt meg: Nagy Ádám jobb oldali beadását Loic Nego fejelte kapura, de a védőről levágódó labda Ádám elé került, aki lekészítette a tizenhatos bal oldalánál érkező Nagy Zsoltnak, a felcsúti játékos pedig kapásból a rövid alsó sarokba lőtte a labdát. (0–3)
– szólt örömittasan a bombagól után Hajdú B. István, a mérkőzés kommentátora.
(A vendégszektorban álló magyar szurkolók itt már kezdték elhinni, hogy történelmi mérkőzésnek lehetnek szem- és fültanúi.) Az utolsó, negyedik találatot pedig Gazdag Dániel szerezte a nyolcvankilencedik percben. (0–4)
A mérkőzés összefoglalóját itt nézheti vissza:
Mi történt egy évvel ezelőtt?
„Senki nem számíthatott semmi hasonlóra, a legszebb álmainkban sem. Volt néhány szerencsés epizód is, de megérdemeltük őket, mert a játékosok az első perctől összetartottak, igazán egy csapat voltak – értékelt a magyarok szövetségi kapitánya. – Ha belegondolok, hol és hogyan kezdtük a munkát és hova érkeztünk, erről nem is álmodtam volna, számomra ez hihetetlen dolog.
Pályafutásom topmeccse ez, de a pályafutásom Magyarországon kezdődött,
azt megelőzően Olaszországban alacsonyabb szériákban edzősködtem. Csak Magyarországtól kaptam meg azt a lehetőséget, hogy idáig eljussunk. A szurkolók ismét hihetetlenek voltak, Magyarországon még az olaszoknál is lelkesebbek tudnak lenni a szurkolók, néha nem hiszek a szememnek, mennyi érzelmet át tudnak adni a srácoknak. Büszke vagyok rájuk is” – fogalmazott Marco Rossi, hozzáfűzve: „Mondtam a játékosoknak, hogy ha ilyen ellenfél ellen játszol, meg kell szenvedni a mérkőzést, mert óriási munkát követel meg. Itt futni kell, és ha rajtad van a magyar válogatott mez, nem lehetsz sérült vagy fáradt.”
Az angolok kapitánya, Gareth Southgate így vélekedett: „Nagyon jó válogatott ellen játszottunk, az első gólnál elvesztettük az önbizalmunkat. Megpróbáltam cserékkel visszanyerni a lendületet, azonban amikor támadásba lendültünk, kiaknázta a magyar válogatott a védelmi hibáinkat” – tette hozzá.
Mivel a csoport másik meccsén a németek 5–2-re verték az olaszokat, Marco Rossiék az élre ugrottak, és a csoportgyőzelemért játszhattak szeptember 23-án, amikor a németek vendégei voltak Lipcsében. Ismét egy meglepetés: 0–1 a magyaroknak, Szalai csodálatos góljának köszönhetően. Majd a mindent eldöntő, a Nemzetek Ligája döntőért vívott utolsó mérkőzés következett, amit sajnos nem sikerült behúznia a nemzeti tizenegyünknek.
akkor a Nemzetek Ligája legjobb négy csapata közé jutunk, és az is biztos, hogy ha nem jutunk ki egyenes ágon, a csoportmérkőzések során a 2024-es EB-re, NL-csoportgyőztesként mindenképpen pótselejtezőt játszhattunk volna.
De azért második helyezettként sincs okunk a kesergésre, hiszen a remek Nemzetek Ligája-szereplésnek köszönhetően így is számos „kedvezményhez” jutottunk.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd