Fürjes Balázs szerint csak a MOB és a főváros dönthet a 2036-os olimpiai pályázat kérdésében. Szijjártó Péter szerint is jó házigazdák lennénk, de pályázati szándékról egyelőre nincs döntés.
Rendkívül részletes és pozitív képet festett az olimpiai tematikában legbennfentesebbnek tekinthető szakportál, az insidethegames.biz Budapestről, a magyar főváros elmúlt években megvalósult sportberuházásairól, a hazánkban rendezett nemzetközi sporteseményekről és a jövőbeli ambiciózus tervekről a Fürjes Balázzsal minap készített interjúban.
A portál emlékeztet: a magyar főváros 1916-ban, 1920-ban, 1936-ban, 1944-ben és 1960-ban is pályázott olimpia-rendezésre, de erőfeszítései nem jártak eredménnyel.
A 2024-es pályázattól való visszalépésre pedig sokan emlékezhetünk, hiszen
A „NOlimpia” tiltakozáson magát felhízlaló későbbi párt azt érte el, hogy Budapest noha versenyben volt – s nemzetközi sportdiplomaták véleménye szerint nagy eséllyel pályázhatott volna a 2024-es olimpiai rendezésre – végül 2017-ben visszavonta pályázatát, amelyet később Párizs kapott meg, sokak szerint az 1924-es párizsi olimpia centenáriumának megünnepléseként.
„2017-ben vontuk vissza a pályázatunkat,
Budapest azóta másik várossá vált. Akkor nem állt még a Duna Aréna, a Puskás Aréna, és a Nemzeti Atlétika Stadion sem, amelynek munkálatai nagyszerűen haladnak.
A szállodahálózat is fejlődött a magánszektornak köszönhetően” – mondta el a portálnak nyilatkozva Fürjes Balázs, aki a 2024-es olimpiai pályázat kormányzati és projektfelelőse is volt.
A közlekedés még jelentős fejlesztésre szorul, de akkoriban is legitim rendezőhelyszínnek tartott minket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a pályázatunk értékelése és a visszajelzések kitűnőek voltak a NOB részéről. Ha akkor képes lett volna rá, most még inkább képes lenne rá, de erről a magyar olimpiai családnak és a városnak kell döntenie – részletezte a politikus.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint is Budapest abszolút alkalmas helyszín lenne az olimpiára. „Én azt gondolom, hogy az elmúlt években, aki itt járt Budapesten nagy nemzetközi sporteseményeken, mind megelégedetten távozott” – vélekedett a politikus az ATV kérdésére.
A tárcavezető arról is szólt ugyanakkor, hogy „ami a budapesti esetleges olimpiarendezést illeti, arról egyelőre semmifajta döntés, általam ismert gondolkodás – ebben a minisztériumban – biztosan nincs, hogy 2030-akárhányra pályázhatnánk-e vagy nem”.
A kormánypárti politikusokkal ellentétben
A világverseny ugyanis több ezer milliárd forintba kerülne – mondja a Momentum korábbi elnök, aki szerint Magyarország most nem engedheti meg, hogy ennyi pénzt kiadjon. Mindezt a 2024-es női kézilabda Eb-től való visszalépéssel indokolta a a politikus, aki noha előszeretettel ekézi a sportberuházásokkal kapcsolatos döntéseket, örömmel oszt meg személyes posztokat a hazai rendezésű sportvilágeseményekről és lényegül át szurkolóvá, ha olyanja van.
A témával kapcsolatban a fővárost is megszólaltatta az ATV, amely a tőle megszokott „ambiciózus" hangnemben igyekezett fogást találni az ügyön.
Az olimpiarendezés nem az elsődleges dolgunk a válságban. Kormányzati elvonások közepette kell fenntartani a város működését.
Örömteli lenne, ha az államtitkár úr (Fürjes Balázs) felriadna az álmodozásból, és közreműködne abban, hogy a főváros is megkapja a rezsitámogatást” – írta a csatorna megkeresésére a Főpolgármesteri Hivatal.
***
A portál érdeklődésére Fürjes Balázs részletes tájékoztatást adott arról is, hogy Budapest újabb eseménydús esztendőnek néz elébe, hiszen csak néhányat említve a legfontosabbak közül, a főváros készül a labdarúgó Európa-Liga döntőre, a Karate Világbajnokság megrendezésére, valamint a Judo World Masters-re, Triatlon és Vívóvilágkupákra, és természetesen a Forma-1-es Magyar Nagydíjra is. Ráadásul
Az államtitkár a portál érdeklődésére ennek kapcsán elmondta, hogy az új atlétikai stadion egy barnamezős beruházás keretében nem csak egy elhagyatott városrésznek ad teljesen új életet, de bemutatta a World Athletics vezetőivel, s élükön Seb Coe-val egyeztetett új Atlétikai Stadion világbajnokságra készülő és várhatóan 35 000 néző befogadására alkalmas arculatát is.
Érdekesség, hogy a stadiont az augusztus 27-én véget érő világbajnokságot követően – a fenntarthatóság jegyében – visszabontanak 15 000 néző befogadására képes versenyhelyszínné, amely – s ez legalább ennyire fontos – a versenyeken túlmenően a hétköznapokon a magyar atlétika otthona is lesz majd, de civilek számára is csodálatos edzőhelyszín és sportpark is létrejön majd ugyanitt. Az atlétikai világbajnokság vadonatúj helyszínen történő megrendezése tehát egy újabb hatalmas pillanat lesz Budapest számára.
Nem akarok túlzásokba esni, de ismét történelmet akarunk írni”
– mondta Fürjes. „Ez egyben az első atlétikai világbajnokság lesz Budapesten, és az első Sebastian Coe vezetése alatt, amit a nyáron megrendezhetünk” – tette hozzá.
Az atlétikai világ első számú vezetője többször is nyilatkozott arról, mennyire elégedett a magyarországi szervezési munkálatok előrehaladtával és főleg azzal, amit az magyar atléták és a civil atlétika szeretők nyerhetnek ezzel a beruházással:
Nagyon elégedett vagyok az esemény előrehaladásával. Azt hiszem, hivatalosan én voltam az első ember, aki ténylegesen futott abban a stadionban, ami fantasztikus lesz”
– fogalmazott.
A világbajnokság után a stadion úgynevezett örökségi értéke is roppant fontos, vagyis, hogy mit ad majd a verseny és amatőr sportolóknak és már nagyon várom, hogy ott lehessek a megnyitón – nyilatkozta Sep Coe az aipsmedia portálnak.
Mint fogalmazott: „hiszem, hogy Budapest nagy előnye az elhelyezkedése, hiszen Európa közepén van, és könnyen megközelíthető, így nagyon reméljük, hogy a szurkolók és a nemzetközi sportvezetők is eljönnek, és megnézik az atléták teljesítményét és persze a csodálatos magyar fővárost is” – foglalta össze a portál számára Budapest erényeit az eseményrendezést tekintve.
Az Atlétikai VIlágbajnokságra azóta már természetesen elindult a jegyértékesítés is tavaly decemberben, amely várakozáson felüli jegyvásárlást hozott karácsonykor, erről itt olvashat bővebben.
Nyitóképen: Az épülő új atlétikai stadion. Fotó: Budapest 2023
„Zelenszkij játssza itt magát. Annyiszor ment fel bennem a pumpa emiatt, hogy annak a számát már nem tudom” – mondta el a Mandinernek a külügyminiszter.
A kormánynak nincs tudomása bajba jutott magyar állampolgárról a közel-keleti válsághelyzettel kapcsolatban.
Szijjártó Péter elmondta azt is, melyik volt a legizzasztóbb interjúja.
Izraelben 787, Iránban 14 olyan magyar állampolgár tartózkodik, akik konzuli védelemre is regisztráltak.
„Mi sem Brüsszel, sem pedig Kijev kedvéért sem vagyunk hajlandók lecserélni a meglévő energiaforrásainkat!” – mondta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter szerint Ursula von der Leyen Európai Bizottsága több kárt okozott eddig az európai gazdaságnak, mint bármilyen vám bevezetése.
Irán Katarral együtt közösen használja az érintett területet.
A Válasz Online – bár függetlennek és konzervatívnak hazudja magát – nyíltan a liberális mainstreammel tart, és az ukrán háborúban Brüsszel propagandáját erősíti.
