Megvan, mikor döntenek végre a doppingvétséggel vádolt Kenderesi Tamás ügyében
Több mint két éve húzódik olimpiai bronzérmes úszónk ügye, mindez Kenderesi Tamás sportkarrierjének végét jelentheti.
Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidoppingcsoport vezetője a két, a napokban gyanúba keveredett magyar úszó ügye kapcsán jelezte, hogy a független eljárás menete még hetekig eltarthat, csak később derülhet ki vajon négyéves eltiltás vár-e a magyar élsportolókra.
A Magyar Antidoppingcsoport weboldalán olvasható beszámolóból kiderül, hogy a minap gyanúba keveredett két magyar úszó ügye még vizsgálat alatt áll, s az érintettek személye felől még csak találgatni sem érdemes, mert mind a szövetség vezetőit, mind az eljárásban résztvevő MACS vezetőt és munkatársait köti a szigorú titoktartási kötelezettség, a sportolók személyhez fűződő jogainak védelmét pedig egyelőre az ártatlanság vélelme garantálja számukra jogi értelemben.
Egyes orgánumok már a konkrét személyekben is biztosak és nem igazán etikus módon mindent megtesznek azért, hogy jól beazonosíthatóak legyenek az úszók, éppen csak a nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra.
A MACS weboldalán megjelent információk alapján
de egyelőre nincs szó pozitív eredményt hozó doppingtesztről, csak annyi ismeretes, hogy az úgynevezett biológiai útlevélben bizonyos markerek a szokásostól és az indokolttól jelentős eltérést mutatnak. Ez pedig elegendő a gyanú felkeltésére.
Dr. Tiszeker Ágnes szerint ugyanakkor hiba lenne a gyanút, a vádat és a jogerős ítéletet egy kalap alá venni.
ahhoz, hogy a Magyar Antidopping Csoport (MACS) doppingvétséggel vádolhassa meg a két magyar úszót. „A független, és egymással nem kommunikáló szakértők ezúttal sem tudják, hogy kinek a biológiai útlevelét tanulmányozzák, a dokumentáció ugyanis kódolt, így az elemzés tudományos alapokra helyezett módszerét, és a levont következtetéseket rosszindulattal sem lehet manipuláltnak nevezni. A szakértők nem ismerik a sportolókat, semmilyen személyes adatot nem tudnak róluk, kizárólag a mért értékeket és számokat látják, „steril” döntésüket tehát kizárólag a tudományra és a bevett gyakorlatra alapozva hozzák meg. Szubjektív emberi tényezők nem befolyásolják őket ” – részletezte a vizsgálat függetlenségét a szakember.
Jogerős ítélet viszont csak azután következhet, ha a biológiai útlevelükben rögzített mérési paraméterek árulkodóan kiugró eltéréseire nem tudnak elfogadható magyarázatot adni. Vélhetően itt már jogi és egészségügyi szakértők is megszólalhatnak majd a sportolók mellett, így várhatóan csak 2023 első negyedévében dőlhet el, hogy elkerülhető-e a sportolók négyéves eltiltása, hiszen
és ha ez elegendő és elfogadható, nincs doppingvétség, következésképpen eltiltás sem.
A Mandiner természetesen megkeresse Wladár Sándort, a MÚSZ elnökét a két gyanúba keveredett magyar úszó ügye kapcsán, aki a következő választ adta:
A Magyar Birkózó Szövetség sajtófőnöke, Deák Zsigmond a szövetség nevében megerősítette a doppingvizsgálat tényét, de „folyamatban lévő ügyről lévén szó, a szövetség nem adhat további információt" - mondta a Mandinernek.
„A 2009-ben bemutatkozott és azóta folyamatosan tökéletesített biológiai útlevél programot a WADA csodafegyverének lehet nevezni, hatékonyságát pedig azért nem érdemes vitatni, mert azt a bevezetése előtt éveken át több sportág, azokban számos sportoló több tízezres számú eredményének összehasonlításával tesztelték. Mostanra a program kiforrottá vált” – magyarázta a MACS vezetője a szervezet honlapján.
A sportoló biológiai útlevelének (Athlete Biological Passport - ABP) a lényeg, hogy olyan kiválasztott változó adatokat („doppingbiomarkereket”) kövessen nyomon egységnyi időtartam alatt, amelyek doppingszerek jelenlétét árulhatják el, a dopping hagyományosan közvetlen, analitikus doppingellenőrzéssel történő feltárásával szemben.
A biológiai útlevélnek két alapvető modulja van:
Az egyik a a 2009-ben bevezetett hematológiai modul, amelynek célja, hogy kiszűrje az oxigénszállítás fokozódását, beleértve a vörösvérsejt-stimuláló anyagok (ESA) használatát és a vértranszfúzió vagy a manipuláció bármely más formáját.
A 2014. január 1-jétől bevezetett szteroidmodul célja pedig az, hogy azonosítsa androgén anabolikus szteroidok (AAS) külső használatát, vagyis azokét, amelyeket nem az emberi test termelte, továbbá azokat az egyéb anabolikus hatóanyagokat, mint a szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARMS).
A hematológiai modul a vérdopping-biomarkerek egy csoportját tartalmazza, amelyet a sportoló vérmintájában mérnek. A szteroidmodul a sportoló vizeletmintájában mért szteroiddopping-biomarkerek egy csoportját foglalja magában.
Sokáig kétkedés fogadta a biológiai útlevéllel „tetten érhető” tiltott teljesítményfokozást, de ezzel kapcsolatban is kifejtette a véleményét Dr. Tiszeker: „Teljesen mindegy, hogy a magyarországi szakértők miként vélekednek, vagy mit gondol a hazai doppingellenőrzés, beleértve jómagamat is, a biológiai útlevél program a WADA kódexének mindenki számára kötelező módszere, lépésről-lépére meghatározott folyamat, amelyet csak betartani lehet. Itthon és még közel kétszáz országban, melyek mind elfogadják a WADA előírásait" - összegzett Dr. Tiszeker Ágnes.
A nyitókép: Illusztráció a sportolók biológiai útlevelének vizsgálatáról. Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP