Megvan, mikor döntenek végre a doppingvétséggel vádolt Kenderesi Tamás ügyében
Több mint két éve húzódik olimpiai bronzérmes úszónk ügye, mindez Kenderesi Tamás sportkarrierjének végét jelentheti.
Harminchét 2012-es londoni olimpiai érmet vettek most el visszamenőlegesen doppingolás miatt orosz, ukrán fehérorosz és kazah sportolóktól – nincs érintett magyar sportoló.
Tíz éves lapítás után, harminchét londoni olimpiai érmet vettek most el visszamenőlegesen doppingolás miatt orosz, ukrán fehérorosz és kazah sportolóktól. A Nemzetközi Tesztelési Ügynökség (ITA - International Testing Agency)
Valójában minden olimpiai sportoló feje fölött Damoklész kardjaként lebeg tíz éven keresztül annak az esélye, hogy a WADA – a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség – által levett mintát elteszik és a jogi szabályozás alapján tíz év múlva is újravizsgálhatják, amely utóbb pozitív doppingteszt-eredményt hozhat.
ezzel lezárva az elévülést. A minták újraelemzését követő jogi eljárások e határidő után is folytatódtak.
A Nemzetközi Tesztelési Ügynökség (ITA) 2018-as megalakulásával az összes újraelemző programot az új független szakértői testülethez delegálták.
Az ITA szerint 2727 mintát elemeztek újra a 2012-es londoni vizsgálat ismételt ellenőrzésénél. Hogy mely mintákat vették górcső alá, nos erről úgynevezett kockázati kritériumok alapján határoztak, és új kimutatási módszerek használatát is engedélyezték, hiszen az ismételt vizsgálatoknak éppen az a jelentősége, hogy egy adott olimpiai ciklusban már létező, de esetleg még ki nem mutatható tiltott teljesítményfokozókat egy későbbi kimutatási módszerrel azonosítani tudják.
A 2012-es londoni újraelemző program során feltárt és szankcionált esetek többnyire az új „hosszú távú metabolit (LTM) teszt” révén kimutatott anabolikus szteroidokra vonatkoztak.
Ez az analitikai módszer, amely a minták 2012-es kezdeti elemzése során még nem állt rendelkezésre. „Az újraelemző program eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a dopping elleni küzdelemben minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni a tisztesses a sportolók védelmében” – mondta Benjamin Cohen, az ITA főigazgatója.
„Néha az időmúlás az egyik ilyen leghatékonyabb eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tudomány és a doppingellenes megközelítések odáig fejlődjenek, hogy új kimutatási módszereket lehessen alkalmazni a sok évvel ezelőtt vett mintákon. A csalók soha nem érezhetik magukat biztonságban, sem most, sem holnap, sem 10 év múlva” – mondta Cohen főigazgató.
„Ezzel a munkával az ITA és a NOB elősorban azért dolgozik, hogy azon tisztességes sportolók bizalmát visszanyerhesse, akik egy doppingoló versenytársuk miatt veszítették el korábban igazából jogosan megnyert olimpiai érmüket” – hangzott az igazgató érvelése.
A „tíz éven át lapítók” között a legtöbb doppingoló sportoló, szám szerint 21 orosz sportoló, míg spotági felosztásban a súlyemelésben született a legtöbb pozitív újratesztelt eset, összesen 36. A második leginkább doppingérzékeny sportág a londoni olimpián az atlétika lett 28 most leleplezett doppingesettel. Háromnál több eset egyetlen más sportágban sem fordult elő.
A fehérorosz sportolóknál 11 doppingvétséget, az ukránoknál 7-et, a kazahsztániaknál pedig hatot állapítottak meg. A legtöbb aranyérmet is Kazahsztán veszítette el, összesen négyet.
és noha nyilván a megfosztás folyamata sem kap nagy visszhangot, azt se felejtsük el, hogy a tisztességes aranyérmes „utólagos győzelme” sem adhatja vissza soha többet a tőle elvett győzelem világraszóló pillanatait.
Nyitóképen: Tiltott teljesítményfokozók és hamis gyógyszerek. Fotó: MTI/EPA/Europol