A jelenleg is zajló energiaválság egyik nagy vesztesei lehetnek a sportlétesítmények, különösen az uszodák. A BVSC-Zugló lehet az etalon a hazai uszodaüzemeltetők számára.
„Igazából a 2010-es évek elejétől a szakadék széléről kellett visszaráncigálnunk az egyesületet, hiszen nagyon nehezen következett be a leválásunk a Vasúttársaságról. Olyan intézményfejlesztések támogatására kértünk felhatalmazást, amelyek a jövőben a lehető legkisebb fenntartási költséggel járnak majd. A klub többi vezetőjével együtt mindannyian ezzel a szemlélettel szerettünk volna bármilyen fejlesztésbe belefogni” – beszélt a fejlesztések kezdetéről a Szatmáry Kristóf, a BVSC-Zugló elnöke, amikor
Az elnök szerint Szentpáli Gábor ügyvezető elnök és Tóth Sándor a klub alelnöke kis túlzással a nap 24 óráját az egyesület ügyeivel töltötte az elmúlt években annak érdekében, hogy a jó gazda szemléletével újragondolt energiahatékony és szisztematikusan fenntartható megoldásokkal járó átalakításokkal tervezzék újra az egyesület működését.
„Legfőképpen állami és a kisebb részt korábbi önkormányzati segítséggel kezdünk bele a fejlesztésekbe, amely 3 pilléren nyugodott: egyrészt
Másrészről jelentős napelemes beruházásokba kezdtünk, sajnos nem annyiba, mint amennyibe szerettünk volna, amelynek leginkább az volt az oka, hogy nagyon sokáig tartott a MÁV-tól való leválásunk az energiarendszer vonatkozásában. Most értünk volna el oda, hogy önálló mérőóráink vannak és tudnánk még több napelemet felhelyezni. A terveink megvannak erre is és mind a kézi-, mind a röplabda gyakorló csarnok tetejének kialakítása úgy készült el a felújításkor, hogy nem kell új beruházás, újabb szerkezetépítés, hanem bővíteni sokkal egyszerűbben lehet majd.
„Több mint öt évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, mert gyerekkori focista emlékeimben megvolt még az a pillanat, hogy a nagy csapat felnőtt játékosai az edzés végén a gyógyvizes brűgölőben lazítottak az edzés után – folytatta Szatmáry Kristóf. „Amikor elnök lettem, akkor ezekre az emlékeimre alapozva kutatásba kezdtünk és kiderült, hogy valóban, a nyolcvanas években létezett egy vezeték, amely a Széchenyi fürdőből ágazott le és termálvizet szállított ide, ami aztán megtöltötte ezt a kis melegvizes áztatót.”
Innen azt gondolhatnánk egyenes út vitt a folytatáshoz, de ez nem így történt. A klub kilencvenes évek-béli mélyrepülésével ez a vezeték és a benne rejlő lehetőségek teljesen kikerültek a képből. Hamar kiderült az is, hogy a Széchenyiből nem fog tudni az a mennyiségű víz érkezni, ami elég lenne az egyesület energiahatékonysági céljaihoz, főként fűtéséhez, így
Számtalan vizsgálat és kutatás indult, hogy vajon okozhat-e problémát a nagymúltú fürdőnek, ha a klub területén saját termál kutat fúrnak, apaszthatja-e a másik forrást vagy kelthet-e zavart az termálvíz ellátásban, ha kitermelnék és visszasajtolnák a vizet nem messze a fürdőtől.
„Igazából azzal az ötlettel rukkoltunk elő, hogy a gyógyfürdő örökölt, de nem túl gazdaságos megoldását újragondoljuk, mert ott a felszínre érkező 70 Celsius foknál is melegebb vizet, ami olyan forró, hogy nem lehet benne fürdeni, egészen mostanáig csatornavízzel keverve hűtötték, ami igen hatékonytalan megoldás, hiszen elpazaroltak több tíz foknyi hőt, ilyen módon.
s egyben a fürdő vissza tudja redukálni a saját kitermelését.”
Erre a tervre kapott engedélyt a különféle hatóságoktól a BVSC, vagyis 1300 méter mélyen megtalálták a hetvenegy-néhány fokos termálvizet, ez a mélység amúgy nagyjából egyezik a Széchenyi-fürdőjével. „Ezt a vizet hőcserélőkön keresztül felhasználva fűtjük vele az uszodákat, a székházat, irodákat és már a teniszpályákat is, behűtjük erre a 45 Celsius fokos hőmérsékletre majd a felújított, szigetelt régi vezetéken keresztül átadjuk a vizet a Széchenyinek" – körvonalazza a teljes folyamatot Szatmáry Kristóf elnök. Sokakban joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez a plusz hőfok vajon elegendő-e mindazon létesítmények fűtésére, amely az egyesületnek kell.
ehhez ugyanis a kitermelt mennyiség tíz százílékéig a fürdő is hozzájárulna.”
Nagyságrendileg öt-hétéves megtérülésre készültek a klubnál a beruházások után, mivel ismerve az egyesület fogyasztási paramétereit, nagyjából egy-kétszázmilliós gázszámla érkezett korábban. „Az öt-hét évesre tervezett megtérülés a mostani energiaárak mellett úgy tűnik, hogy két-három év alatt következik be, s a beruházás ennyi idő alatt fogja behozni az árát. Azzal a vízfelület mennyiséggel, ami nekünk van, hiszen nagy úszószakosztályunk, férfi és női vízilabda szakosztályunk, utánpótlás versenyzőink vannak minden szakágban és nem csak úszásoktatást tartunk, de a környék iskoláiból is jönnek hozzánk úszásleckéket venni, nos ezzel a vízfelületmennyiséggel most idén négy-ötszázmillió lenne a gázszámlánk.
Jelenleg a legnagyobb egyazon sporttelepen működtett vízfelülettel rendelkező egyesület a BVSC, hiszen van ötvenes medencéjük a Szőnyi úti épületen belül, egy másik szabadtéren, sátor alatt. Létezik egy 25 méteres és egy 20 méteres tanmedence, továbbá két gyerekmedence a szabadtéri télen-nyáron 26 Celsius fokkal üzemelő strandmedencéken túl.
„Összességében azért a háborús és a szankciók gerjesztette infláció és gazdasági környezet ránk is hatással van és más területeken bizony van tennivalónk, és még küzdelmes tavasz elébe nézünk, de energiahatékonyságban a kollégáimmal együtt nagyon örülünk, hogy időben megléptük ezeket a racionális és fenntartható változtatásokat.”
Joggal vetődhet fel sokakban a kérdés, hogyha ez a modell beválik, mit tehetnek azok a klubok, amelyek nem a budapesti Széchenyi fürdő szomszédságában helyezkednek el, hiszen az már most tudható, hogy a BVSC etalon jellegű megoldásai kapcsán a Sportállamtitkárság a klub vezetőségét a hazai vizes sportokban ténykedő és uszodai infrastruktúrát működtető vezetőkkel közös véleménycserére és tanácsadásra kérte fel az elmúlt hetekben.
„Nem egyedi a pozíciónk és a lokáció persze a Széchenyi fürdő miatt különleges, de alapszakmán szerint geográfusként azért azt el tudom mondani, hogy
Természetesen itt is vannak környezetvédelmi szempontok és az is igaz, hogy a kitermelést sem lehet egyszerre elkezdeni, de megfontolásra mindenképpen érdemes, hogy például az Alföld nagy részén hatalmas termálvizes vagyon van a föld alatt és ezzel az úgynevezett „visszapréselős módszerrel” nagyon hatékonyan kiváltható lehetne a gáz és az áram egy része. Úgy látjuk az eddig zajló konzultációk során, hogy a fenntarthatóság terén azért van ahol érdemes újragondolni az eddigi uszodai beruházások jövőbeni jóval hatékonyabb működtetését - összegzett Szatmáry Krsitóf.
A nyitóképen: A BVSC-Zugló Szőnyi úti új uszodaépülete az ünnepélyes átadáson 2015. február 13-án. Az egyesületnek most nem kell aggódnia a nagy vízfelületek miatt, a geotermikus energiára történő átállás garancia a további fenntartható működtetésre. MTI Fotó: Kovács Anikó
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A BVSC vezetése megújult, de a klub jövőjét a zuglói önkormányzattal való megállapodás hiánya árnyékolja be.
A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.
Hatalmas a kiaknázatlan potenciál van még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában.
Hat ajánlást fogalmaztak meg.
A kormány közbeavatkozásának köszönhetően a vállalkozások 99 százalékát már kifizette a cég.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
