Hatalmas a kiaknázatlan potenciál van még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában.
Nyitókép – MTI Fotó: Sóki Tamás
Bár hatalmas a kiaknázatlan potenciál még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van – írja az Economx.
Oly annyira, hogy stabilan Európa első öt állama között áll az ország a hasznosítás terén a jelenlegi 6,4 petajoule energetikai felhasználással,
2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia-kitermelés. De, mint a portál felhívja a figyelmet, nagyságrendi ugrás nem következett be, ha a potenciál egészét nézik.
Tóth Máté energiajogász a portálnak a következőket mondja: „Régóta tudjuk, hogy a Pannon-tenger egykori helye, a Kárpát-medence rendkívüli adottságot jelent a geotermikus energia szempontjából.” Az előnyöket pedig a következőkben látja: lényegesen hamarabb emelkedik a felszín alatti hőmérséklet, mint máshol; erős a földi hőáram és a földkéreg vastagsága a kontinens átlagértékének nagyjából a fele, „tehát könnyű is elérni”.
Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, egyetemi professzor korábban azt mondta az Indexnek, a földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva; Föld belsejéből kiáramló hő intenzitása, európai szinten kimagasló Magyarországon. Simon Gábor, a DLA Piper energiaszakértője ugyanígy vélekedett, mert a jelenlegi hasznosításnál legalább egy nagyságrenddel nagyobb geotermikusenergia-mennyiség is hasznosítható lenne gazdaságosan, fenntartható módon; azonban ennek elérését korlátozza, hogy a geotermikus beruházások jelentős része továbbra is nagyarányú tőkeinvesztíciót követel meg, másfelől a legutóbbi jogszabályváltozások révén állítása szerint egyelőre nem sikerült fellendíteni a geotermikus beruházásokat, és a projektek engedélyezésének szabályai körében is tapasztalhatók bizonytalanságok.
Tóth Máté energiajogász nagyobb állami szerepvállalást látna szívesen a geotermikus iparág fellendítésében,
mert nem tud csak a piac ilyen kockázatokat és költségeket a kívánt mértékben és ütemben kezelni. „Az államnak fúrnia kell, illetve beszállni ilyen projektekbe, illetve egyúttal a költségek-kockázatok részbeni átvállalására is szükség van.”
Ami a fúrásokat illeti, zajlik az országos geotermikus kutatási program folytatása, ez állami pénzből, egyúttal a hatályos Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként egy pályázat már 4,8 milliárd forinttal járult hozzá a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi (piaci) kockázatainak mérsékléséhez. De az Economx cikke szerint a közintézményi oldalon is van bőven keresnivalója a szabályozónak, itt a településfűtésre 20 milliárd forintos induló keretösszeg lesz, és geotermikus hőszivattyú telepítési program is indul.