Döntő szett, négy óra: kivicsorogta az Ausztrál Open elődöntőt Rafael Nadal

Rafael Nadal fantasztikus. Eddigelé az idei Ausztrál Open meséit ő írta. Hol pazar játékkal, hol az ilyen szintű sportolók között nagyon ritka természetes vidámságával, hol egy történelmi hosszúságú tiebrékkel. Úgy, hogy a torna előtt

Mindazonáltal – bár szép dolog a mese – a történetet, a történelmet a győztesek írják. És akárhogy szerénykedik hetek óta, miután tornagyőzelemmel nyitotta az évet, hogy ő csupán örül minden meccsnek, amit játszhat, Rafa Nadal mégiscsak a világsport valaha volt egyik legnagyobb győzője; ő nem meséért, hanem a történetért jött az év első Grand Slam tornájára.

A történelmi rekordot jelentő 21. Grand Slam címéért hajtó Nadal lehengerlő játékkal kezdte a férfi torna első negyeddöntőjét –megfelelve a fenyegtésnek, amit egyrészről ellenfele, a kanadai-orosz Denis Shapovalov, másrészt az Ausztrál Open ezen szakasza jelent számára. Nadal ugyanis (egyetlen első körös kisiklást leszámítva) kizárólag csak a negyeddöntőben vagy majd a döntőben kapott ki az elmúlt tizennégy évben. Vagy ott sem, az egyetlen, 2009-es címe alkalmával.

Az első két szettben mutatott közel hibátlan játék mindkettő megnyerésére vezetett Nadalnak. Jelezte a Shapovalov-féle fenyegetést, hogy csak szorosan. A spanyol veterán

míg az egész mezőnyben a legbeleköthetetlenebb fizikumú Shapovalov egyre jobban belakta a pályát. Pályát találtak azok az ütései, melyek őt az egész mezőny leglátványosabb támadójává teszik. És szinte rögtön pontot is értek: az elfogyás határára jutó Nadalból hiányzott az, ami őt Nadallá tette, hogy két-háromszor kell pontot érőt ütni ellene egy labdamenetben.

Mikor Shapovalov több mint három óra játék után utolérte Nadalt, és a döntő szettre fordultak, egyértelműen felrémlett a spanyol tavalyi éve. Hogy mind a két Grand Slam-vereségét erőnlétének elfogyta okozta vagy legalábbis pecsételte meg; és hogy tavaly ugyanitt, az Ausztrál Openen és a negyeddöntőben, Stefanos Tsitsipas 0-2-ről fordított ellene. 

Tsitsipas és Shapovalov a fiatal mezőny talán két legkomplettebb játékosa. De biztosan a legbecsvágyóbbak – az ütésválasztástól az önképig. Ám mindketten hajlamosak a fókuszvesztésre, vagy -tévesztésre. Tsitsipas például idén az egyik meccsén elfelejtette, hogy már megnyerte.

Shapovalov pedig túlütötte magát a mai döntő szettben. Amíg Nadal utolérése volt a kérdés, távolról, mérsékelt eséllyel: szaladt a keze. Amint már várhatta a győzelmet magától: rontás rontást követett. Eközben

pontosan tudta, melyik labdameneteket lehet egyáltalán megnyerni, és korlátozott lehetőségei dacára hogyan.

Menetelésnek indult, vánszorgás lett a vége: Nadal négy óra után, 6-3, 6-4, 4-6, 3-6, 6-3-mal, jutott be az elődöntőbe. 

A legutóbbi elődöntője óta eltelt három év egy, a mostani helyzetében nagyon fontos változást hozott. A más napokon játszó felső és alsó férfi ág az elődöntő napján összevárja egymást. Péntekig plusz egy napja van tehát Nadal egyébként is világ életében bajos testének kihevernie a mai négy órát a harmincfokos kánikulában a világ legfittebb fiatalja ellen.

Ellenfele vagy az ütéskovács Matteo Berrettini (a legutóbbi budapesti ATP-bajnok!) vagy a tökéletes atléta, Gael Monfils lesz.

Nyitókép: Rafael Nadal kivicsorogta a legjobb négy közé jutást az Ausztál Openen. Fotó: Martin Keep / AFP