15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis dolgozatok alapján valószínűleg senki nem lesz egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokról szállítják az érmeket. 25 nappal a megnyitóünnepség előtt a férfi sífutókkal foglalkozunk.
A tél macerás évszak. Ígyhát a téli olimpia sportágai is jóval körülményesebbek a nyáriaknál. Van köztük azonban egy, amely, keresetlen egyszerűségben és egzaktságban, a nyári játékok velejét jelentő atlétikával legalább egy mondatban említhető: a sífutás.
Az is jót tesz sífutás olimpiai hangulatának, hogy sok más téli sporttal ellentétben ők az olimpiai aranyat tekintik a legnagyobb elérhető célnak. És mivel eddig minden téli játék programján helyt kapott a sportág, a történelmük is hosszú, bő.
A legnagyobb pillanatnak feltétlen az 1994-es lillehammeri váltó befutója kívánkozik; mikoris az olasz váltó harmincezer norvég előtt verte meg a verhetetlennek hitt hazaiakat, akiket minden idők (talán) legnagyobbja, Bjørn Dæhlie hozott fejezőemberként. De hiába az eksztázisban őrjöngő hátország, a 40 kilométer végén pár centivel Silvio Fauner ért be előbb, rövid távon a legmélyebb döbbent csendbe taszítva ezzel egy országot; hosszú távon pedig útjára indítva a következő olimpiai ciklusokat meghatározó olasz-norvég rivalizálást.
Illetve személyekre lebontva: a norvég Johannes Høsflot Klæbo verhetetlen sprintben, az 1500 méteres legrövidebb távon, s a hosszabb, 15, 30 és 50 kilométeres versenyeknek is megkerülhetetlen tényezője. Ahol általában az orosz Alekszander Bolsunové a feladat, hogy megpróbálja az utolsó fél kilométer előtt lerázni őt magáról, mert onnantól, mint bárki más is, tehetetlen vele szemben.
Ebben az elmúlt években elég szép rutinja kezdett kialakulni Bolsunovnak, aki két Klæbo-év után tavaly és tavalyelőtt már elhozta előle az összetett Világkupát. Idén azonban élete leghányattatottabb felkészülésén van túl; egy bármilyen edzésterv alapegységének számító hat hetet sem nyáron, sem ősszel nem tudott egyszer sem végigdolgozni, és igen nagy lutri, hogy milyen formában lesz arra az olimpiára, amit a legjobb, 25 éves korban futhatna.
Ilyen állapotában a biztosra vehető három arany (sprint, váltó, sprintváltó) mellé legalább egy távolsági, egyéni – azaz a norvég közvélemény szerint: igazi – olimpiai bajnoki címet begyűjthet. A három lehetősége: 15 km klasszikus, 30 km síatlon, 50 km szabadstílus. Ő maga úgy tervezi, hogy mind a hat számban rajthoz áll, és nincs verseny, ahol kijelenthető lenne, nem nyeri meg.
Hogy pontosan mit jelentenek ezek a furcsa futónemek? Sorozatunk holnapi folytatásában kiderül.
Nyitókép: Johannes Høsflot Klæbo miután megnyerte a Tour de Ski idei összetett versenyét, bámulatos fölénnyel. Alexey Filippov / Sputnik / Sputnik via AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Zavar támadt a versenyzők között.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
Úgy látszik, a jó példa ragadós.
Közel került a kvótaszerzéshez.
Élete legnehezebb időszakáról vallott a 26 éves magyar sportoló.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
