Ni Xialian 58 évesen nyert bronzérmet, míg a Póta Georgina, Madarász Dóra páros a nyolcaddöntőben búcsúzott a houstoni asztalitenisz-világbajnokságon

Mint arról beszámoltunk, a Póta Georgina, Madarász Dóra páros drámai küzdelemben kvalifikálta magát a legjobb 16 közé a houstoni asztalitenisz-világbajnokságon. Ezzel a magyar küldöttségből a női duó jutott a legtovább a vb-n. Ez különösen szép teljesítmény figyelembe véve, hogy a két magyar asztaliteniszező erre a világbajnokságra állt össze, előtte versenyen sohasem játszott együtt párost. Ebben a versenyszámban pedig nem elég csak az egyéni játéktudás, az összeszokottság is nagyon fontos.

Ennek fényében bravúros eredmény, hogy a Póta, Madarász kettős a negyeddöntőbe jutásért küzdött meg a tizedik helyen kiemelt Archana Girish Kamath, Manika Batra egység ellen a vb negyedik napján. A ranglistán elfoglalt helyezés is mutatja, hogy a két indiai ellenfél jóval összeszokottabb párost alkot, s talán ez az előny érvényesült a meccs során.

Az első szettet simán, 11:4-re veszítette el a magyar duó, a második játszmát már szoros küzdelemben bukta el (9:11), a harmadikat viszont már behúzták a mieink (11:6), ám a negyedik szettben megint kikaptak (7:11). Így ebben az összetételben sokkal tapasztaltabb indiai páros megnyerte a mérkőzést, és továbblépett a legjobb nyolc közé.

Mindez azt is jelenti, hogy a magyar válogatott a negyedik nap befejezte szereplését Houstonban, mivel a nemzeti együttes többi tagja már korábban búcsúzott a tornától.

„Sosem játszottunk még együtt, a világbajnokság előtt ráadásul mindenki utazgatott, így nem tudtunk sokat gyakorolni. Úgy néz ki, hogy megpróbálunk ezt követően is együtt elindulni versenyeken. A mozgást éreztük, szerintem jó lesz” – mondta az új párosról Póta Georgina a Magyar Asztalitenisz-szövetség (MOATSZ) hivatalos honlapján. A MOATSZ beszámolója szerint az Európa-bajnok Póta elégedett a legjobb 16 közé jutással.

„Pozitív meglepetés volt számomra, hogy már első alkalommal ilyen jól játszottunk Ginával (Póta Georgina – a szerk.). A második kör kicsit melegre sikeredett, hiszen 2:1, 9:3-as hátrányból jöttünk vissza. Picit csalódtam, hogy nem tudtuk megverni az indiaiakat, nagyon jó sorsolásunk volt” – fejtette ki Madarász Dóra a MOATSZ hivatalos oldalán, e szerint némi hiányérzet maradt benne a női párost illetően.

Valóban jó sorsolása volt a Póta, Madarász párosnak, mivel a negyeddöntőben a magyar duót legyőző indiai egység a luxemburgi Ni Xialian, Sarah de Nutte kettőssel vívott meg a legjobb négy közé jutásért, amely már biztos érmet is jelent – a bronzéremért nem rendeznek meccset világbajnokságon ebben a sportágban.

A luxemburgi páros végül legyőzte az indiaiakat, s bejutott az elődöntőbe, de onnan már nem sikerült a fináléba verekednie magát, miután a későbbi győztes kínai Vang Man-jü, Szun Jing-sa duótól kikapott.

A budapesti asztalitenisz-világbajnokságon is a legöregebb indulónak számított az akkor 55 éves kínai születésű luxemburgi válogatott Ni Xialian. A korából is adódóan a nők közül szinte utolsó mohikánként alkalmazza a kihalófélben lévő tollszárfogást.

Nem meglepő, hiszen egy régi generációt képvisel az 1963-ban Sanghajban született Ni Xialian, aki már

1986-ban döntött úgy, hogy nem játszik többé a kínai csapatban, majd 1989-ben Németországba költözött, és két évvel később Luxemburgban telepedett le. Azóta is ott él, és segíti a sportág fejlődését. Több világbajnoki szereplés mellett már öt olimpián vett részt második hazája színeiben a helyi szövetség legnagyobb örömére. Hozzá kell tenni, az asztalitenisz a szöuli 1988-as ötkarikás játékokon szerepelt először, s azóta számít olimpiai sportágnak.

A kétgyermekes családanya a budapesti világbajnokságon adott interjújában így vélekedett a tokiói vb-ről: „1983-ban a kínai válogatott nagyon magas szintet képviselt. Kiváló formában volt az egész csapat. Mindössze 19 éves voltam akkor, és nagyon élveztem azt a tornát. Kitűnő körülmények fogadtak minket, egy hotelben szállt meg a mezőny összes tagja. Mindenki meg tudott ismerkedni egymással, ezáltal egy nagy nemzetközi család jött össze. Manapság ezt hiányolom.”

Sikerei ellenére három évvel később lemondta a kínai válogatottságot. A következőkkel indokolta döntését Ni Xialian: „Úgy éreztem, hogy az 1988-as olimpia már nincs bennem, és a családalapításra akartam koncentrálni. Sok játékos nem vállal gyermeket a karrierje miatt, én nem ezt az utat választottam. Családcentrikus vagyok, engem ez boldoggá tesz.” Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a közel harmincfős családja jelenleg is Luxemburgban él neki köszönhetően.

Luxemburgi letelepedése után az ottani asztalitenisz-szövetség próbálta meggyőzni a kínai edzésmódszereken nevelkedett játékost, hogy a Benelux államot képviselje az olimpiákon és egyéb világeseményeken. „Az 1992-es és 1996-os olimpia kapcsán még elutasítottam az ajánlatukat, mert a férjemmel és az elsőszülött fiammal akartam foglalkozni. A 2000-es sydneyi ötkarikás játékokon viszont már elindultam Luxemburg színeiben. Négy évvel később az athéni olimpiát kihagytam annak ellenére, hogy akkoriban a világ tíz legjobb játékosa között tartottak számon. Döntésemben közrejátszott az is, hogy időközben megszületett a kislányom is” – mesélte Ni Xialian, akinek a lánya már 18 éves.

A 2008-as, a 2012-es és a 2016-os olimpián viszont megint részt vett luxemburgi válogatottként. „A családi kötelezettségeim miatt 2008 és 2012 után is abba akartam hagyni a profi asztaliteniszezést, de a helyi szövetségnek mindig szüksége volt rám, emiatt folytattam. Büszkeséggel tölt el, hogy még mindig hasznosnak tartanak, és hozzá tudok tenni a luxemburgi asztalitenisz fejlődéséhez” – mondta Ni Xialian. A Luxemburgi Olimpiai Bizottság megbecsüli a sportoló hozzáállását, és

Az asztalitenisz történetében a legtöbb világbajnokságon szerepelt játékos a következőkkel jellemezte a budapesti asztalitenisz-vb-t: „Kiválóak az ételek, ami nagyon fontos egy világeseményen. Az emberek pedig nagyon kedvesek. Semmi panaszom nincs erre a világbajnokságra. Látszik, hogy az itteniek mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobban sikerüljön ez a torna. Ezt nagyra értékelem.”

Más szempontból is történelmet írt Ni Xialian. 54 évesen megnyerte a modern kori asztalitenisz történetének leghosszabb mérkőzését az akkor 19 éves japán Honoka Hashimoto ellen a 2017-es Ausztria Openen. A hét játszmás maratoni csata 1 óra 32 perc 44 másodpercig tartott. Nem mellesleg Hashimoto bronzérmet szerzett női párosban a budapesti világbajnokságon.

Ni Xialian már 2019-ben a budapesti vb alatt a nagymamaságra készült, hiszen a jelenleg 29 éves fia bármikor megajándékozhatja egy unokával. Mindezek ellenére az ötödik olimpiai részvételéért küzdött akkoriban. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy a mai napig ilyen magas szinten fogok pingpongozni. Nagyon szeretnék indulni a 2020-as tokiói olimpián is. A férjem és edzőm, Tommy Danielsson, valamint a szövetség mindenben támogat ebben, ahogy ezt eddig is tették luxemburgi pályafutásom során” – árulta el Ni Xialian 2019-ben a budapesti vb alatt.

Nos, azóta

Tokióban az 58 esztendős sportoló a második fordulóban búcsúzott egyesben, miután a 17 éves dél-koreai Yubin Shin hatalmas csatában, 4:3-ra győzött ellene – Ni Xialian lánya egy évvel idősebb Shinnél.

A Kínában is közkedvelt Ni Xilian így látja a sportág jövőjét: „A legnagyobb kihívás, hogy még népszerűbbé tegyük a pingpongot. Komoly terveket kell kidolgoznunk arra vonatkozóan, hogy ez a sportág még vonzóbbá váljon a gyermekek számára. Mindent megteszek azért, hogy e tekintetben is támogassam az asztaliteniszt.”

Férfi egyesben a 24 éves kínai Fan Csen-tung elnyerte a hőn áhított világbajnoki címét – csapatban és párosban már világbajnok volt. A világbajnoki győzelmét egyesben eddig mindig megakadályozta a honfitársa, Ma Lung, ám a 33 éves ötszörös olimpiai és 12-szeres világbajnok nem indult a houstoni vb-n. Ezt a lehetőséget használta ki az olimpiai ezüstérmes Fan Csen-tung. Ellentmondást nem tűrően menetelt a döntőig, ott pedig magabiztosan győzött Truls Möregardh ellen. A 19 éves svéd játékos a különlegesnek számító szögletes ütővel játszott, ám ez sem jelentett akadályt a kínainak.

A svédek a houstoni vb-n remekeltek, s némileg megtörték a kínai hegemóniát, mivel a Kristian Karlsson, Mattias Falck duó nyerte meg az aranyérmet férfi párosban. A budapesti vb-n az összes versenyszámban kínai siker született. Érdekesség, hogy férfi egyesben Budapesten is egy svéd játékos lett az ezüstérmes Falck személyében.

Női egyesben a 22 esztendős kínai Vang Man-jü nyerte meg a világbajnokságot. A fináléban a honfitársát, a 21 éves Szun Jing-sát verte meg. Utóbbi egy nappal korábban vegyes párosban már aranyérmet nyert, valamint e két kínai hölgy alkotta duó a női párosban is világbajnok lett. Ezzel Vang Man-jü és Szun Jing-sa két-két aranyéremmel fejezte be a vb-t, és utóbbi lett a houstoni világbajnokság legeredményesebb játékosa az egyesben szerzett ezüstérme miatt.

Összesen nyolc nemzet szerzett érmet, köztük az amerikaiak 1959 után szereztek újabb világbajnoki érmet, igazán érdekes módon.

A pingpongdiplomácia – amelynek révén az Egyesült Államok és Kína feszült politikai viszonya elkezdett enyhülni 1971-ben – 50. évfordulója alkalmából a Nemzetközi Asztalitenisz-szövetség (ITTF) újra megpróbált enyhíteni a két ország közti rideg kapcsolaton: a sportág történetében egyedülálló módon, két amerikai, kínai vegyes páros indult a houstoni vb-n. Ebből az egyik duó, a férfiaknál a hetedikként rangsorolt kínai Lin Kao-jüan és a női világranglistán a 30. helyen álló amerikai Lily Zhang alkotta kettős bronzérmes lett a tornán. Utóbbi épp a magyar Hartbrich Leoniet verte meg a női egyes versenyének első fordulójában.

A luxemburgiak pedig 1939 óta vártak az újabb éremre, amit ezúttal női párosban sikerült bezsebelniük a már említett 58 éves Ni Xialian és az utóbbi fiával egykorú Sarah de Nutte révén.

Nyitókép: Az 58 éves Ni Xialian és a felannyi idős Sarah de Nutte alkotta luxemburgi páros bronzérmet nyert a houstoni asztalitenisz-világbajnokságon. FLTT (Luxemburgi Asztalitenisz-szövetség)