A krikett gyors változatának világbajnokságán Pakisztán öt és fél óra alatt győzte le az ősi rivális státusznál is sokkal komolyabb ellenfelét, Indiát az év – becslések szerint – második legnézettebb sporteseményén.
Fölényesen nyert Pakisztán India ellen a T20 krikett-világbajnokság második középdöntős csoportjának nyitómeccsén – állt körülbelül a hír a mai napon legalább egymilliárd ember előtt. Nagy betűkkel, egy vagy több felkiáltójellel. Mifelénk egy, de inkább több kérdőjel kívánkozik a mondat végére. Vegyük sorra.
Az 1,4 milliárd népességű Indiában és a 220 milliós Pakisztánban a kriketten és a szomszédos ország elpusztítástól sem visszarettenő gyűlöletén kívül meglehetősen kevés az össztársadalmi alapvetés. A két, évtizedek óta a háború határán táncoló atomhatalom világpolitikai jelentősége sem csekély (a Kínával és Afganisztánnal való viszonyról elemzés itt), maradjunk azonban a sportnál. Ami a világnak azon a táján egyenértékű azzal: maradjunk a krikettnél. (Bár ez lehet, hogy semmit sem szűkít: Pakisztán miniszterelnöke a '92-es világbajnok csapatuk kapitánya, Imrán Hán.)
A profi krikettezők legjövedelmezőbb lehetősége indiai klubokban játszani, a világ minden tájáról – pontosabban a világ krikett-tájainak mindegyikéről – itt kötnek ki a legtehetségesebb ütők és dobók. Kivéve a pakisztániak, akik kollektívan ki vannak tiltva az aranybányából.
Mint tegnap délután az Egyesült Arab Emírségekben rendezett világbajnokságon.
Előjogok és egyéb bájos britségek
Krikett-világbajnokságból több is van, az aktuálisan folyó T20 a játék leggyorsabb változata: egy egész nap sem kell egy meccshez. Tegnap Pakisztán például öt és fél óra lerendezte Indiát. Van még egy további világbajnokság, amit a kontinentális európai fogalmaink szerintihez közel álló rendszerben bonyolítanak le: az egy nap körüli meccshosszé, de ez még mindig nem az igazi nehézsúly.
Mert az a Teszt nevezetű formátum. Ilyen, négy-öt napig játszott meccsekre csak tíz nemzet állhat ki egyáltalán; a többiek méltatlanok, nem bírnák. A legszentebb változatban nem rendeznek világbajnokságot, csak ranglista alapján tartják számon egymást a nagykutyák. India jelenleg a második, Pakisztán az ötödik.
De vissza a most zajló vb-hez. Itt is erősen feudális a rendszer. A 16 csapatból a gyengébbik 8 először játszik egy csoportkört, a felük továbbjut a középdöntőbe, ahol már az erősebb 8 csapat is beszáll. Pakisztán és India is a kiváltságosak között volt, számukra a világbajnokság első meccsét jelentette az egymás elleni.
A továbbiakban egyébként Afganisztánnal, Új-Zélanddal, Namíbiával és Skóciával küzdenek majd a két elődöntős helyért. Hogy szokatlanok az országnevek egy világbajnokság rájátszásában?
Azaz az angolajkú karibi szigetek összválogatottja – akik egyébként a címvédők és a torna történetének legeredményesebbjei.
A világ majdnem ötödének rangadója
A tegnapi India–Pakisztán meccs öt és fél óra után 10 wicketes pakisztáni győzelmet hozott. Nem is annyira fontos, mi a wicket; ez egy fölényes győzelem, ilyen rövid meccsen egyik csapat sem verte még meg a másikat ennyivel.
Sőt, Pakisztán világbajnokságokon tegnapig nem hogy fölényesen, sehogy nem verte meg Indiát. Pedig korábbi világbajnokok ők is mind a gyors, mind az egy napos formátumban.
A győzelmet a beszámolók szerint dobóik változatos fortélyainak illetve a csapatkapitányuk és a kapusuk közötti tökéletes összhangnak köszönhetik.
A Budapesten tanuló pakisztáni egyetemisták között végzett nem-reprezentatív felmérés szerint
Reprezentatív felmérést végezni egyébként lehetetlen vállalkozás, a meccset ugyanis – előzetes becslések szerint – egymilliárd ember követte figyelemmel. A pontos, utólagos számok egyelőre nem állnak rendelkezésre. A végeredmény biztosan rosszat tett: az indiai energiaszolgáltatók érezhető fogyasztáscsökkenésről (kikapcsolt tévékészülékek) számoltak be, mikor elkerülhetetlennek kezdett látszani a pakisztáni győzelem.
Ezzel együtt is biztosnak látszik, hogy idén csak a foci-EB döntőjét nézte több szempár. A Super Bowlt, az olimpiát is kevesebb. Hogy Barcelona – Real Madrid, Manchester United – Liverpool, Inter – Juventus, Marseille – PSG (és Fradi – MTK) rangadókkal rendezték egy időben, az a krikett-meccs nézettségét egy kerekítési hibányira befolyásolta.
A mérkőzést például a pakisztáni propaganda-miniszter, Fawad Chaudhry a helyszínen, Dubaiban nézte meg, és kéjesen beszélte ki a meccs előtt hangosan bizakodó, majd annak rosszul alakultával a VIP-szektorból kisomfordáló bollywoodi filmsztárokat.
A sportolók, miként az jobb sportágakban lenni szokott, a legjózanabb és legegyenesebb emberek voltak a stadionban. Az indiaik kapitánya, a még Jordanhez, Federerhez vagy a brazil Ronaldóhoz sem hasonlítható őrjöngéssel imádott Virat Kohli elismerően gratulált a legyőzőknek, és össze is ölelkezett a pakisztáni kulcsemberekkel.
A világbajnoki döntőt november 14-én játszák, ugyanitt, a Dubai Nemzetközi Krikett Stadionban.
Nyitókép: A pakisztáni csapatkapitány, Babar Azam (középen) és a kapus Mohammad Rizwan (balra) ünnepli a győzelmet a világ legünnepeltebb krikett-játékosa, az indiai Virat Kohli előtt. Aamir Qureshi/ AFP
Az energiaellátás nem politikai, nem ideológiai kérdés, hanem egy egyszerű fizikai kérdés, szögezte le a külügyminiszter indiai kollégájával együtt.
Újra az amerikai elnök oldalán pattog a labda.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
A Magyarország–Portugália vb-selejtező több mint egymillió nézőt ültetett a képernyők elé.
Ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
