A piaci szereplők és a rendszer érdekei is az intraday piac mellett szólnak
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a kereskedő a napon belüli piacon sem tudja lekereskedni az általa kiszolgált termelői, illetve fogyasztói körnél keletkező villamosenergia-hiányt vagy -többletet. Itt jön képbe a kiegyenlítő, illetve szabályozási energia piac, amely az utolsó lépcsőfokot jelenti az eltérések kezelésében.
A szabályozási piacon az átviteli rendszerirányító MAVIR lényegében kiegyensúlyozza a nem kezelt többleteket és hiányokat, annál általában jóval magasabb áron, amelyre a kereskedőnek már nincs ráhatása. Előfordulhat ugyan, hogy ez a megoldás végül nem kerül többe (például, ha az adott időszakban a rendszerben hiány lép fel, az érintett szereplő pedig felajánlható többlettel rendelkezik), de mivel a kiegyenlítő energiaárakat csak havonta publikálják, ezért az ezzel járó bizonytalanság, illetve árkockázat olyan kitettséget jelent, amelyet jellemzően senki sem vállal szívesen.
A piaci szereplők tehát abban érdekeltek, hogy legkésőbb az intraday piacon, a leszállítás kezdetéig zárják le nyitott pozícióikat, ami az eszközalapú kereskedés biztos optimumra való törekvésének is jobban megfelel, és a rendszeregyensúly szempontjából is kedvezőbb, ha a kiegyenlítő energia piaci kínálatot adó jellemzően gáztüzelésű erőműveket kevésbé kell igénybe venni.
Jelentős változást jelentett az elmúlt években megvalósított piac-összekapcsolás is, melynek következtében a magyar keresleti és kínálati viszonyok mellett immár a régiós országok keresleti és kínálati viszonyai is megjelennek a piacon. Ezért a magyar piac ma már gyakorlatilag a régiós piac részeként működik, és mivel így áttételes árhatások is megjelennek, a piac egy, a korábbinál jóval likvidebb, intenzívebb fázisába lépett.