Sikeres a hozamvadászat a HOLD Alapkezelővel - interjú (X)

A HOLD Alapkezelő különlegességeket kínál. Miben áll az  egyedisége?

Jelenleg mintegy 750 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal a független magyarországi alapkezelők közül a legnagyobbak vagyunk a piacon. Kilencvenen dolgoznak a pénzügyi vállalkozásunknál, többségében természetesen közgazdászok, elemző és vagyonkezelő szakértők. Úgy gondolom, hogy a piacon három téren is különlegeset nyújtunk. Egyfelől, ahogy említettem, mi független vagyonkezelők vagyunk, azaz a döntéseinket nem egy nagy nemzetközi pénzügyi anyavállalat hozza. Azaz miközben ugyanolyan szigorú felügyeleti szabályok vonatkoznak ránk, ez a függetlenség nagyobb rugalmasságot ad a napi befektetési döntéseinkben. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben igen versenyképes hosszabb távú hozamokat tudunk felmutatni, ha a korábbi évek trendjeit megnézzük. A másik, hogy saját, dedikált elemzőcsapattal dolgozunk, nem csupán a nagy nemzetközi cégek anyagai alapján döntünk arról, hogy egy-egy alapba milyen papírokat vásárolunk.

A befektetők szempontjából mi az ami még egyedi önöknél?

Érdemes lett volna ezzel kezdeni, hiszen ez kiemelten fontos a befektetőinknek. A fő alapelvünk, hogy a tágabban vett régió részvénypiacait is vizsgáljuk, ráadásul jóval közelebbről látunk rá a dolgokra, mint a nagy nemzetközi versenytársaink. Továbbá olyan vállalatok részvényeibe igyekszünk fektetni, amelyek stabil nyereséges üzletmenet mellett inkább alulértékeltek az adott körülmények között.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A magyarországi és más V4-es országok mellett a görög, az osztrák, a török, illetve néhány nagy EU-s tőkepiacon is aktívan jelen vagyunk. Ezeken a piacokon összesen 250-300 olyan tőzsdei nagyvállalatot azonosíthatunk, amely kellően nagy forgalommal (likviditással) és reputációval büszkélkedhet, tehát befektetésként szóba jöhet a hozzánk hasonló nagybefektetők számára is. Ezek közül pedig mi a legígéretesebbeket válogatjuk ki. A legjobban árazott 100-150 részvénybe fektettünk az elmúlt években és ezt tervezzük a jövőben is. Tudatosan olyan vállalatokat keresünk, amelyeket a piac – különböző okok miatt – jelenleg alulértékel.

Milyen papírokban és milyen időtávon érdemes gondolkodni?

Inkább a klasszikus ágazatokat, például az olajipart vagy az energetika más ágait, a pénzügyi szektort (bankok, biztosítók), a telekommunikációs vagy az egészségipart célozzuk. Természetesen mi nem hetekben, hónapokban mérjük a befektetési időtávot. Mivel független alapkezelő vagyunk, így akár hosszabb távon is tudunk „ülni a papírokban”, azaz megvárhatjuk, hogy a piac a helyén értékelje az adott nagyvállalatokat. . Mivel pedig több mint 80-100 különböző részvényt tartunk az alapokban, így a kockázatot jelentősen csökkentjük.

Nem csupán részvényalapjaik vannak, igaz?

Természetesen vannak – sőt, fókuszban vannak – különböző abszolút hozamú alapjaink, vegyes (állampapíros és részvény-) alapjaink és döntően csak részvényeket tartalmazó alapjaink is, így a magánbefektetők és az alapok alapja típusú termékeket kínáló intézményi partnereink is megtalálják a termékeink közt a számukra legideálisabbat.

Mi az, amit egy magyar befektetési alapkezelő szakember javasol annak, akinek szabadon mozgatható, akár csak pár százezer forintos megtakarítása van?

Világszerte és Magyarországon is mérséklődhetnek a kamatok, így nem elegendő az inflációt pusztán csak lekövető, csökkenő hozamokat kínáló állampapírokban gondolkodni. A jelenlegi piaci várakozások szerint 2024 végére 5-5,5 százalék körüli szintre mérséklődnek a hazai kamatok. Bár e várakozásokat kissé optimistának tartom, még ennél egy-két százalékponttal magasabb kamatszint, illetve állampapírhozam-szint sem lesz igazán elegendő ahhoz a hosszabb távon gondolkodó, például nyugdíjra takarékoskodó átlagemberek számára.Mi tehát ön szerint a megoldás?

Azt látom, hogy a magyar kisbefektetők különösen konzervatívak, az ügyfeleink közt is akadnak például orvosok, ügyvédek, sikeres mérnökök, akik – akár nagyobb magánvagyonuk ellenére is – szinte kizárólag ingatlanokban és állampapírban gondolkodnak. Természetesen a mai extra kamatozású, adómentes állampapírok igen jó alternatívát jelentenek, de a 2023-as magas hozamszintek már az idén sem maradnak fenn, folyamatosan csökkennek. Ez azt jelenti, hogy érdemes a portfólió bizonyos arányában abszolút hozamú alapokat, részvényalapokat, esetleg jól kiválasztott részvényeket vásárolni.

A világgazdaság egészét hogyan látja? Biztonságos ma a részvénybefektetés?

A részvények az állampapíroknál általában kockázatosabbak, de a várható hozamok is magasabbak. Ha részvényalapba fektetünk, akkor jelentősen csökken a kockázatunk ahhoz képest, mintha magunk választanánk ki néhány részvényt. A globális helyzet kapcsán előre kell bocsátani, hogy egy ilyen, számos egymásra épülő válságot hozó időszakot évtizedek óta nem látott a világ. A nagy elemzőházak is legalább három különféle szcenárióban gondolkodnak. Az egyik szerint a növekedés fokozatos lassulásával egy puha földet érés (soft landing) valósul meg, a másik szerint gyors és kemény lesz a növekedés fékeződése, a harmadik verzió szerint pedig megmarad a bővülés, de a korábbiaknál sokkal nagyobb inflációs környezetben. Személy szerint reménykedem a puha földet érésben, de azért nem vagyok felhőtlenül optimista.

Az interjút teljes terjedelmében a Mandiner hetilap 2024 február 22-i számában olvashatja el.

(X)

Fotók: Ficsor Márton - Mandiner