A légkörfizikusok úgy tartják számon a villámokat mint a Föld éghajlatváltozásának érzékeny, tüneményes és tünékeny jelzőberendezéseit. A Föld felszínének már 1 Celsius-fokos változása is jól érzékelhető átalakulásokat okoz a villámlások gyakoriságában és jellegében. Másfelől a villámok nemcsak indikátorok, hanem önmagukban is légköralakító tényezők. Negyedszázada folynak olyan nemzetközi vizsgálatok, amelyek egyértelműen kimutatták, hogy a villámtevékenység jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz termelésével jár együtt. A villámlás ezenfelül nagy hatást gyakorol a magas légköri víz jelenlétére, ezáltal pedig a globális vízháztartásra és a víz körforgásának a folyamatára.
A villámok aktivitásának módosulását egy globális műholdrendszer figyeli, s egy földi villámérzékelő hálózat rögzíti és értékeli. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI) munkatársai a világ több mint tíz országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják a Föld villámtevékenységét mint a bolygó klímaállapotának fontos, a Meteorológiai Világszervezet által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszerét.