Repedezőben a nyugati izolációs politika

Hiába Kijev felháborodása, nem volt előzmények nélküli a G20-csúcson az Oroszországgal kapcsolatosan használt megengedőbb nyelvezet.

Oroszország örmény-orosz származású külügyminisztere 2004 óta. Korai diplomatakarrierje után felemelkedése Putyinhoz köthető, akinek feltétlen szövetségese; emellett a 2010-es évek óta Ukrajna semlegességét követeli, ami a jelenlegi orosz tárgyalási pozíciónak is alapja.

Hiába Kijev felháborodása, nem volt előzmények nélküli a G20-csúcson az Oroszországgal kapcsolatosan használt megengedőbb nyelvezet.


Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a G20-csúcs nem ítélte el az orosz agressziót, szerinte ez egy „mérföldkő”, a „globális Dél” kioktatásának kora pedig véget ért. De mit is jelent ez a fogalom?


A legnagyobb gazdaságokat tömörítő G20-csúcstalálkozó konszenzusos, Joe Biden amerikai elnök által is elfogadott deklarációjában nem említették meg Oroszországot.


A francia elnök úgy látja: a G20-ak közös nyilatkozatáról való konszenzus „ésszerűen könnyű” volt.


Mihajlo Podoljak szerint az ENSZ vezetése ezzel a lépéssel „meg akarja hosszabbítani Putyin rezsimjének életét”.


Az orosz külügyminiszter szerint több támadást is megkíséreltek a gázvezetékeket őrző hajók ellen.


Antonio Guterres levele, amit Lavrovnak írt, homlokegyenest szembemegy az ukrán állásponttal.


A világ legfejlettebb államait tömörítő országcsoport újdelhi csúcstalálkozójáról távol marad Putyin és Hszi elnök – ez jelképesen is mutatja, India az új világrend-átrajzolási kötélhúzásban inkább a nyugati erők táborához közelít.


Csin Kangról több mint egy hónapja nincs információ.


Az ukrán gabonaegyezmény visszaállításának lehetőségét is megvitatják.
