Dmitrij Peszkov szerint a katonai szövetség már közvetlenül vesz részt az orosz-ukrán konfliktusban.
Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn a RIA Novosztyi beszámolója szerint többek között azt mondta, hogy „Ukrajnának joga van megtámadni orosz területen lévő katonai célpontokat”. Hozzátette, hogy „egyes szövetségesek” már feloldották a csapásokra vonatkozó korlátozásokat, és az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint
eljött az ideje, hogy más korlátozásokat is feloldjanak”.
A hírre reagálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megjegyezte, hogy „ez nem lehet az ő személyes véleménye”, mivel Stoltenberg egy olyan tisztviselő, aki a katonai szövetség főtitkári posztját tölti be. Moszkva pedig ebből az álláspontból indul ki a vonatkozó kijelentések elemzésekor. Peszkov katonai extázisnak nevezi Stoltenberg NATO-főtitkár szavait.
A NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, de a mi hadseregünk is tudja, mit kell tennie, így folytatjuk a különleges katonai műveletet”
– tette hozzá a Kreml szóvivője. Szergej Lavrov külügyminiszter Stoltenberg mai kijelentéseit kommentálva rámutatott, hogy utóbbi túllépte hatáskörét. Megjegyezte, hogy a szövetség főtitkárát „már maguk a NATO-tagok is ostromolták”.
Megvalósulhat-e az ukrán elnök győzelmi terve? Európa megkésve Orbánt követi a migráció kapcsán? Politikus-e egyáltalán a Tisza Párt vezetője? Ezekről is szót ejtettünk Bayer Zsolt publicistával.
Az időszakos vizsgálati kötelezettséget az az ország határozza meg, amelyik a járművet forgalomba helyezi.
Ukrajnában mind a hadsereg, mind a munkaerőpiac katasztrofális létszámhiánnyal küzd. Zelenszkij mindent megtesz, hogy hazacsábítsa vagy hazakényszerítse a menekülteket, de igyekezete a jelek szerint a jövőben sem vezet eredményre.
Washington eddig nem látott bizonyítékokra bukkant.
A június óta húzódó egyezkedés azt célozza, hogy a Biden-adminisztráció még idén oda tudja adni a pénzt Ukrajnának (praktikusan ez Biden politikai örökségépítésének is része lehet).
Az ukrán elnök természetesen a szövetségeseit kezdte kapacitálni arra, hogy lépjenek fel az Oroszország kötelékében állítólag szolgáló észak-koreaiak miatt. „De ne csak szavakkal!”
A döntés hátterében egy lehetséges gyártási hiba állhat.
A támadók először robbanószerkezetet hoztak működésbe, majd tüzet nyitottak az épületnél.
