600 millió ember áram nélkül – a zöldátállás vesztesei?

A világ rohamos léptekkel tér át a megújuló energiaforrásokra, azonban Afrikában mindez nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Sok ország számára ugyanis a megújuló energiára való áttérés költséges, és a kormányok nem vonják be kellőképpen a hátrányos helyzetű közösségeket. Miközben az államok a tiszta energiájú technológiák árát és a befektetők megnyerését helyezik előtérbe, a társadalmi igazságossággal, a környezetvédelemmel és a politikai részvétellel kapcsolatos kérdések háttérbe szorulnak.  

A megújuló energiára való átállásnak tehát nem csupán a fosszilis tüzelőanyagok kiváltását kell szolgálnia, hanem biztosítania kell, hogy az energiahiányban szenvedő emberek is megfelelő ellátáshoz jussanak – írja a Theconversation.com portál e témában január végén kiadott elemzése. A szakértők szerint az energiaigazságosság elveit be kell építeni az afrikai energiapolitikákba, hogy a fejlődés valóban mindenki számára elérhető legyen. 

600 millió ember áramellátása a kérdés 

Jelenleg Afrikában mintegy 600 millió ember nem fér hozzá megbízható és/vagy megfizethető energiához, ami komoly akadályt jelent a gazdasági fejlődésben, ráadásul számos emberi jogi problémát okoz. Az ipari növekedés így visszafogott maradhat, a kis- és középvállalkozások termelékenysége alacsonyabb, a mezőgazdasági hatékonyság pedig romlik, hiszen például általában az öntözőrendszerek is energiaigényesek.  

A The Conversation portál már említett cikke szerint az afrikai energiahiány megszüntetése nélkül a megújulóenergia-átmenet nem lehet sikeres, mivel a jelenlegi helyzet nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fenntarthatatlan. Ha az energiaátállás során nem a leginkább rászorulók szükségleteit helyezik előtérbe, akkor az tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket Afrikában. 

A gyarmati múlt hatása az energiaátmenetre  

Afrika energia-infrastruktúráját a mai napig meghatározza a gyarmati múlt öröksége, annak idején ugyanis a fejlesztések az urbanizált területekre és az erőforrás-kitermelésre, például a bányászatra összpontosultak. A vidéki közösségek kiszorultak az energiaellátásból, és ez az egyenlőtlenség napjainkban is megmaradt. 

A megújuló energiaforrások bevezetése során kettős célt kell elérni: egyrészt növelni kell az energiához való hozzáférést, másrészt csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ez azonban gyakran konfliktusokat szül, mivel egyes országok, például Dél-Afrika, Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola jelentős bevételt szereznek a fosszilis tüzelőanyagokból. Ennek következtében ellenállnak a megújuló energiaforrásokat támogató politikáknak, hiszen a hagyományos tüzelőanyagokból érkező adóbevételek elengedhetetlenek számukra. 

A The Conversation szerint, ha az afrikai országok energiaátállása nem javul látványosan és kellően széles körben, az az ipari munkások tömeges elbocsátásához, szociális feszültségekhez és a vidéken élők elszegényedéshez vezethet. 

A zöldátállás társadalmi következményei 

A szénbányászatban és más fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos iparágakban dolgozók elveszíthetik az állásukat, mivel az energiaátállásra vonatkozó politikák gyakran nem biztosítanak megfelelő képzést számukra az új, zöldmunkahelyekre való áttéréshez. Ez nemcsak az érintett családok megélhetését veszélyezteti, hanem a helyi közösségek gazdasági stabilitását is.  

A megújulóenergia-projektek (napelemfarmok, szél- és vízi erőművek) gyakran nagy területeket igényelnek, ezáltal sokan elveszthetik a földjüket. Jó néhány, a földből élő közösség emiatt attól tart, hogy a kormányok és a vállalatok ugyanúgy kisajátítják a földjeiket, mint korábban a bányászati projektek. Ez pedig rontja a közösségi összetartást és aláássa a kormányba vetett bizalmat. 

A fejlett országok szerepe és a finanszírozási problémák 

A fejlett államok korábban pénzügyi támogatást ígértek a kontinens energiaátmenetéhez, de a ténylegesen rendelkezésre bocsátott források elmaradnak az ígéretektől. Ez komoly akadályt jelent az afrikai kormányok számára, mivel a megújulóenergia-infrastruktúra kiépítése jelentős befektetést igényel. A The Conversation szerint   

Ha a források nem érkeznek meg időben, az afrikai országok továbbra is kénytelenek lesznek a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodni, ami hátráltatja a fenntartható fejlődést. 

Mit lehet tenni? 

A kutatások szerint a tiszta energia mindenkinek elérhetővé válhat, ha a kormányok az energiaigazságosság elveit beépítik az energiapolitikáikba: amennyiben Afrikának sikerül egy olyan energiarendszert kialakítania, amely igazságos és fenntartható, az jelentősen hozzájárulhat a kontinens fejlődéséhez – von konklúziót a Theconversation.com írása.  

(Forrás: The Conversation)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Kim Ludbrook

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.