Azt már tudjuk, mit nem vesznek a munkáshitelből a fiatalok
A fiataloknak szánt szabadfelhasználású hitelkonstrukciót autóvásárlásra is lehetne fordítani, de a piaci szereplők egyelőre még nem érzékelnek kiugró keresetnövekedést.
A közösségi kapcsolatok radikális átalakulása figyelhető meg a nyugati társadalmakban, különösen a fiatalok körében. A személyes találkozások számának csökkenése és a magányosság terjedése összefüggésben állhat a mentális egészség romlásával és az élettel való elégedettség csökkenésével.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az emberi kapcsolatok és a közösségi élet mindig fontos alapkövei voltak az emberek életének, mégis, a modern társadalom egyre inkább az elszigeteltség felé sodródik. A magány, amely korábban főként az idősebb generációkat érintette, most a fiatalabb korosztályok körében is aggasztó mértékben terjed.
Az Egyesült Királyságban és Európában tavaly közzétett adatok szerint különösen a húszas éveikben járók között nőtt jelentősen a magányosság. Derek Thompson, az Atlantic újságírója ezt úgy fogalmazza meg, hogy „egyre inkább antiszociális évszázadban élünk”. Ez a tendencia az egész nyugati világra jellemző, a szakértő rámutatott, hogy
Európában drámai mértékben nőtt azok száma, akik hetente egyszer sem járnak közösségbe
– minden tizedik emberről minden negyedikre nőtt ez az arány. A fiatalok társas kapcsolatainak az átalakulása markáns változásokat hozott az életmódjukban is. A szakértő szerint a mai tizen- és huszonévesek körülbelül annyit találkoznak személyesen másokkal, mint korábban a náluk 10 évvel idősebbek. „Nem arról van szó, hogy a 30 az új 20, inkább arról, hogy a 20 az új 30” – fogalmazott. A kevesebb személyes találkozás együtt jár a szexuális kapcsolatok és az alkoholfogyasztás csökkenésével. Bár az utóbbit az egészségügyi szakemberek pozitívumként értékelik, a szakértő szerint ez elfedi a jelenség sötétebb oldalát.
A kutatási eredmények egyértelmű kapcsolatot mutatnak az egyedül töltött idő növekedése és a mentális egészség romlása között.
Az amerikai és brit felmérések adatai szerint az elmúlt évtizedben a tizenévesek és a fiatal felnőttek egyre több időt töltenek egyedül, míg az idősebb korosztályoknál ez a változás nem, vagy alig volt megfigyelhető. Derek Thompson hangsúlyozta, hogy az egyedül töltött idő szorosan összefügg az élettel való alacsonyabb elégedettséggel, sőt a magasabb halálozási aránnyal is.
Az okostelefonok és a közösségi média szerepe megkerülhetetlen a jelenség vizsgálatakor. A szakértő szerint különösen a rövid formátumú videók korszaka hozott drámai változást. Az amerikai adatok elemzése során kiderült, hogy „a megkérdezettek a játékkal, a közösségi média görgetésével és a videónézéssel töltött magányos órákat értékelték a legkevésbé értelmesnek” a vizsgált tevékenységek közül. Különösen elgondolkodtató, hogy ezeket az értékeléseket éppen azok a fiatalok adták, akik maguk is sok időt töltenek ezekkel a tevékenységekkel.
Derek Thompson szerint a helyzet különös tragédiája, hogy
a fiatalok tisztában vannak a problémával, mégsem tudnak változtatni rajta.
Az elmúlt évtized során e korosztály fokozatosan visszavonult azokról a területekről, amelyek korábban érdekelték őket, és ezeket kevésbé értékes tevékenységekkel helyettesítették.
Egy 2022-ben végzett országos felmérés szerint a 20 ezer válaszadó 40,3 százaléka érezte magát magányosnak legalább alkalmanként – ez 3,9 százalékpontos emelkedés 2021-hez képest, amikor még érvényben voltak a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések. Ezzel egyidejűleg a könyvesboltok népszerűsége is hanyatlik. Ennek érdekében – két legyet ütve egy csapással – tavaly áprilisban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium elindította a Könyvesboltok Promóciós Projektcsoportot, hogy helyi kulturális központokként élessze újjá ezeket az üzleteket. Ez nem csupán azok tulajdonosainak a malmára hajtja a vizet, de a fiataloknak is újabb helyet és lehetőséget ad a kimozdulásra és a szocializálódásra.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.