Stephen P. Lynch, amerikai befektető, aki több évtizedet töltött Moszkvában, arra kérte az amerikai kormányzatot, hogy engedélyezze számára a szabotált Északi Áramlat 2 gázvezeték megvásárlását. Lynch azt állítja, hogy a vezeték birtoklása kulcsfontosságú lehet a jövőbeli amerikai–európai energiaellátás és az ukrajnai háború lezárásához.
A szerző a Makronóm újságírója.
Egy amerikai befektető, aki oroszországi ügyletekkel kapcsolatos múlttal rendelkezik, arra kérte az amerikai kormányt, hogy engedélyezze neki, hogy licitálhasson a szabotált Északi Áramlat 2 gázvezetékre, amikor az a svájci csődeljárás során árverésre kerül.
Stephen P. Lynch két évtizedet töltött üzleti tevékenységgel Moszkvában, és most szeretné megvásárolni az Oroszországból Németországba vezető felrobbantott földgázvezetéket. Az amerikai tisztviselőknek és törvényhozóknak azzal érvelt, hogy
a vezeték amerikai tulajdonlása befolyást biztosítana az Oroszországgal folytatott, az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokon, és hosszú távon az Egyesült Államok érdekeit szolgálná.
„A lényeg a következő: nemzedékenként egyszer van lehetőség arra, hogy az amerikaiak és az európaiak irányítsák az európai energiaellátást a fosszilis tüzelőanyagok korszakának hátralévő részében” – mondta Lynch, aki Miamiban él, és Donald Trump elnökválasztási kampányának egyik nagy támogatója volt.
A 765 mérföld hosszú vezeték Oroszország szénhidrogén-gazdaságának koronaékszere volt, amely hatalmas gázmezőit kötötte össze Európával. A rendszer még azelőtt készült el, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Fontos megjegyezni, hogy kereskedelmi forgalomban soha nem helyezték üzembe. A vezeték az orosz állami gázóriás, a Gazprom egyik leányvállalatának tulajdonában van, amely egység Svájcban csődöt jelentett napokkal az invázió után. 2022 szeptemberében tenger alatti robbanások tönkretették a vezeték két törzsének egyikét, ám a másik sértetlenül, de használaton kívül maradt.
A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy a szabotázs mögött egy ukránokból álló csapat állt.
Lynch februárban kért engedélyt az amerikai pénzügyminisztériumtól a WilmerHale ügyvédjei által megírt és a The Wall Street Journal által szemlézett levél szerint. E jogi hozzájárulás lehetővé tenné számára, hogy tárgyalásokat folytasson a vezetékről olyan szervezetekkel, amelyek jelenleg amerikai szankciók hatálya alatt állnak.
A levél szerint a svájci csődeljárás során januárban lejár az Északi Áramlat 2 számára a határidő, hogy vagy átstrukturálja az adósságát – ami az irat szerint valószínűtlen –, vagy felszámolással néz szembe. Lynch azzal érvel, hogy a háború végeztével mind Oroszország, mind a korábbi németországi és európai ügyfelei számára csábító lesz a vezeték újbóli használata, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa.
Lynch sikerrel vásárolt olcsó orosz eszközöket, és ezzel olyan hírnevet szerzett magának, mint azon kevés amerikai befektető egyike, aki képes eligazodni az ország feszült üzleti és politikai színterein. A pénzügyminisztérium engedélyt adott neki, hogy 2022-ben befejezze az orosz Sberbank svájci leányvállalatának felvásárlását, miután az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az anyavállalatot.
Nem véletlen tehát, hogy kérdések merültek fel Lynchnek az orosz kormányhoz fűződő kapcsolataival kapcsolatban. Egy polgári jogi csalási perben azt állították, hogy Lynch és egy külföldi befektetői csoport 2007-ben részt vett a Jukosz egykori olajipari óriásvállalat vagyonáért meghirdetett manipulált árverésen, amelyet Oroszország feloszlatott, miután a vállalatot adócsalással vádolták. A Jukosz holland leányvállalatának vezetői azt állították, hogy a befektetők összeesküdtek az orosz állami tisztviselőkkel, hogy előre meghatározzák a vállalatuk eladását egy meghatározott áron. A miami üzletember és a többi befektető tagadta a vádakat.
Az ügyet ismerő személyek szerint Lynch azt mondta, hogy szerinte fillérekért meg tudja vásárolni az Északi Áramlat 2-t, amelyet mintegy 11 milliárd dollárra értékeltek. Véleménye szerint a vezetékhez kapcsolódó bonyolult geopolitikai helyzet miatt sok befektető nem fog licitálni, és a többi ajánlattevő között valószínűleg orosz megbízottak, kínai szervezetek vagy más, az amerikai érdekekkel ellentétes érdekeltségűek is lesznek.
Az amerikai szenátorok egy csoportját, valamint a pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium tisztviselőit állítólag tájékoztatták Lynch tervéről.
Oroszországban jártas üzletemberek és volt kormánytisztviselők szerint a terv jelentős akadályokba ütközik, de lendületet kaphat, ha Trump hivatalba lépése után zálogként felhasználható az ukrajnai béketárgyalásokhoz, ugyanis a megválasztott elnök a háború gyors befejezését ígérte.
Lynch a legutóbbi választások során több mint 300 ezer dollárt adott Trumphoz kötődő testületeknek és a Republikánus Nemzeti Bizottságnak.
Az 57 éves befektető két évtizeden át élt Moszkvában, és – sok külföldivel ellentétben – ott maradt akkor is, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök megszilárdította a hatalmát.
Lynch 1998-ban a Wharton Schoolban szerzett üzleti adminisztrációs mesterdiplomát. Amikor Oroszország még abban az évben pénzügyi válságba került, megalapította a Monte Valle Partners céget, hogy megvásárolja a bajba jutott ingatlanvagyont.
Az egyik első nagy áttörést akkor érte el, amikor a moszkvai repülőtér melletti egyik nagyobb projektet megvásárolta a milliárdos Alfred Taubmantól. Ebben lévő részesedésének nagy részét 2007-ben adta el orosz üzleti partnereinek, éppen akkor, amikor a Jukosz felszámolása kezdett kibontakozni. Lynch családjával 2019-ben Miamiba költözött, mert aggódtak a moszkvai társadalmi környezet miatt, és mert a szankciók szigorodásával egyre nagyobb kihívást jelentett az amerikai állampolgárok számára az üzletkötés.
A milliárdos Mihail Hodorkovszkij a Szovjetunió felbomlását követően olaj- és gázipari óriássá fejlesztette a Jukoszt, majd felszámolták, miután Hodorkovszkij összeveszett Putyinnal. A cég vagyonára kiírt aukció „spontán fellángoló ötletként” jutott Lynch eszébe – mondta egy 2018-as vallomásában. Sok leendő licitáló távol maradt az árveréstől, mert úgy vélték, hogy csak a politikai kapcsolatokkal rendelkezők nyerhetnek. Lynch a vallomásban azt mondta, hogy szerinte a licitálás versenyképes és tisztességes lesz, és az eszközöket olcsón meg lehet vásárolni.
Partnereivel együtt végül több mint 2 milliárd dollárnyi Jukosz-eszközt vásároltak meg meredek árengedménnyel, majd gyakorlatilag az egészet nyereséggel adták el a Deutsche Banknak. Végül a Jukosz eszközeinek nagy részét az állami tulajdonú óriás Rosznyeft nyelte el.
Lynch néhány barátja azt mondta, hogy kapcsolatokat ápolt olyan orosz tisztviselőkkel, akik nélkül mindez képtelenség lett volna. Ezek az ismerősök azonban hozzátették, hogy nincs tudomásuk semmi olyanról, ami arra utalna, hogy Lynch Putyin vagy az orosz elnök belső köre érdekeinek előmozdításán dolgozott volna.
Lee Wolosky, Biden egykori különleges tanácsadója és Lynch barátja szerint Lynch javasolta, hogy tárgyaljon az Északi Áramlat 2 megvásárlásáról, ami az Egyesült Államok és szövetségesei stratégiai érdekeit szolgálhatja.
„A Biden-kormányzatnak és az újonnan hivatalba lépő Trump-adminisztrációnak ebben meg kell tudni állapodni” – mondta Wolosky, aki a Jenner & Block peres ügyekkel foglalkozó részlegének társelnöke. „Amerikai befektetői múltja, aki az orosz üzleti életben is ügyesen navigált, alkalmassá teszi őt arra, hogy vezesse ezt az erőfeszítést.”
Kapcsolódó:
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A döntés spekulációkat indított el arról, hogy az elit egységet a Közel-Keletre vezényelhetik.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Nem kertelt az USA elnöke.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
