Naperőművek versus otthoni napelemek: nem biztos, hogy megéri bajlódni

A Washington Post cikke felveti azt az eddig nem nagyon feszegetett kérdést, hogy valóban a ház tetejére telepített napelemek jelentik-e a legjobb megoldást a fosszilis energiahordozók kiváltására. Egy amerikai átlagcsalád számára ugyanis közel 4-szer annyiba kerül kilowattóránként egy, az otthonuk tetejére vagy a kertben felállított kis rendszer, mint egy ipari méretű naperőmű-beruházás. Azaz az otthoni napelem elsőre jó ötletnek tűnik, de a cikk arra figyelmeztet, hogy ezek a megoldások hosszú távon nem feltétlenül érik el a várt hatást, sőt nemzetgazdasági szintről nézve a problémát, anyagilag sem biztos, hogy a legjobb befektetésnek bizonyulnak.

Ahogy említettük, az igazi gond a költségekkel kezdődik. A ház tetejére appklikált napelemek esetében a rendszer telepítése wattonként nagyjából 4,20 dollárba kerül. Ehhez képest a nagyobb méretű, közüzemi napenergiaparkokban ugyanez az összeg mindössze 1,16. Ez óriási, több mint 3,6-szoros különbség! Ha egy család napelemet telepít, gyakorlatilag sokkal többet fizet ugyanannyi napenergiáért, mint amennyiért ezt egy nagy napfarm biztosítani tudná. És nem csak a pénzről van szó, mert ahogy a cikk is rávilágít: minél több háztetőre kerül napelem, annál kevésbé értékesek a nagy napenergia-projektek. Ez pedig azért gond nemzetgazdasági szinten, mert a nagy napfarmok sokkal hatékonyabbak és összességében nagyobb környezeti előnyt biztosítanak.
 
A háztetőre szerelt napelemek esetén ráadásul ugyanúgy fennáll az ismert probléma, hogy csak nappal generálnak áramot, érdemi mennyiséget jellemzően 8-9 és 17-18 óra között. Ez azt jelenti, hogy este vagy éjszaka nem termelnek semennyit, pedig sok család ilyenkor használ több áramot – gondoljunk csak az esti fogyasztási csúcsokra, a vacsorafőzésre, a tévézésre, a mosásra, a hűtési-fűtési igényekre. Ilyenkor természetesen a napelemek nem tudják ellátni azt a háztartást sem, ahol az egész ház tetejét telezsúfolták panelekkel – különösen az északi féltekén, ősz végétől kora tavaszig.

Jesse Jenkins, a Princeton Egyetem professzor, ezt „napelem alakú lyuknak” nevezi a hálózati áramellátást mutató ábrán, a szakirodalom pedig kacsagörbének. Ez a szünetekkel teli energiaellátás sok fejfájást okozhat, különösen, ha egyre többen próbálnak az ilyen rendszerekkel spórolni.

A karbantartás költségeit ki számítja be?

A másik nagy kérdés: ki gondolja azt, hogy a napelemek felszerelése után nem lesz velük gond? Valójában a háztetőn elhelyezett rendszerek fenntartása gyakran többe kerül, mint gondolnánk. A neves amerikai lap cikkében Daniel Liu, a Wood Mackenzie elemzője elmondja, hogy wattalapon a háztetőre telepített napelemek karbantartása sokkal drágább, mint a nagy napenergia-parkoké. Ráadásul ha valami tönkremegy, akkor a javítás is problémásabb, hiszen a tetőn dolgozni veszélyesebb és időigényesebb, mint egy sík mezőn, ahol a panelek legfeljebb egy nem túl magas létráról elérhetők.

A támogatások kettős hatása

E szempontból a napelem-telepítéseket ösztönző állami támogatások is vegyes érzelmeket keltenek. Egyfelől segítenek a háztartásoknak, hogy megengedhessék maguknak a napelemek telepítését. Másrészt viszont, ha egyre többen részesülnek ezekből a kedvezményekből, az hosszabb távon az áramárak növekedéséhez vezethet, mivel egyre kevéssé éri meg újabb és újabb, a rendszert „kifeszítő” megújulókat telepíteni. Ez különösen azoknak lesz rossz, akik nem tudnak napelemeket felszerelni – ők ugyanúgy fizetik az emelkedő energiaárakat, miközben nem élvezik a megújuló energia előnyeit. (Ebben segíthet az okosmérés, amelynek révén az is olcsóbban megkaphatja a nappali zöldáramot, akinek nincs saját napeleme – a szerk.)

Bőven vannak azért előnyök is

Persze a cikk senkit sem próbál meg egyértelműen lebeszélni a szolárpanelekről. Hangsúlyozzák, hogy a ház tetejére telepített rendszerek fontos szerepet játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, emellett a napenergia használata csökkenti a függőséget a fosszilis energiahordozóktól, ami fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban. Bár ezek a megoldások kezdeti beruházási költségei magasak, hosszú távon nemcsak az energiaszámlákat csökkentik, hanem a környezet védelméhez is hozzájárulnak – olvasható ki az anyagból.
Amerikában ráadásul a mai napig sokan úgy gondolják, hogy ilyeneket csak akkor érdemes telepíteni, ha valaki déli, napos államban él, mint Kalifornia, Texas vagy Arizona. A cikk azonban rávilágít arra, hogy ez egyre kevésbé igaz. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanis a napelemek már olyan területeken is hatékonyak, ahol kevesebb sugárzás éri őket. Tehát ha valaki például Minnesotában él, ahol gyakoribb a borult idő, nem kell, hogy aggódjon: a napelemek ott is működhetnek és energiát termelhetnek. (Ilyenkor persze több panel szükséges ugyanakkora termeléshez, mert felhős időben a napsütéses időszak csúcsteljesítménynek jellemzően a 20-30 százalékát adják csak le a modern elemek is.)

Javul a levegő minősége

A napenergia terjedésével nemcsak a klímát védhetjük, hanem a levegőminőséget is javíthatjuk. A fosszilis energiahordozók visszaszorításával csökkenhet a légszennyezés, ami a légúti megbetegedések és más egészségügyi problémák csökkenéséhez vezethet. Emellett a háztetőre telepített szolártechnológia egyéni előnyei mellett fontos figyelembe venni a kollektív hatásokat is. Ahogy egyre több háztartás termel saját áramot, a hagyományos, erőművi energiatermelésre nehezedő nyomás hosszabb távon csökken. Ez fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszi az energiahálózatot, hiszen kevesebb függőséget jelent a központosított energiarendszertől – igaz, ehhez a megújulók hatékony és olcsó tárolását is meg kellene valósítani, amelyhez egyelőre most kezd felpörögni a megfizethető otthoni vagy akár ipari energiatárolás rendszere. Viszont a fentieken kívül a napenergia-ipar munkahelyeket teremt, ami erősítheti a gazdasági stabilitást is.
Tehát a háztetőre telepített napelemek nem biztos, hogy minden esetben a legjobb megoldást jelentik, különösen, ha a költségeket és a technikai korlátokat nézzük. Ugyanakkor a megújulók fontos szerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban és az energiafüggetlenség megteremtésében. Ha az Egyesült Államok valóban komolyan gondolja a tiszta energiára való átállást, érdemes alaposan átgondolni, hogy miként illeszkednek ezek a rendszerek egy átfogóbb energiastratégiába – hívja fel a figyelmet az írás szerzője.

Forrás: The Washington Post

Kapcsolódó:

Fotó:Unsplash.com 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.