Kelet és Nyugat közt: így válhatunk globális kapcsolódási ponttá

A globális gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett „konnektorállamok”, amelyek a világgazdasági széttöredezettség ellenére sikeresen kapcsolják össze az ismert nagy gazdasági blokkokat, mint az Egyesült Államok, Kína és Európa. A Makronóm Intézet elemzése szerint Magyarország is ilyen konnektorállamnak tekinthető, hiszen jelentős kapcsolódási pontként működik a világgazdaságban, különösen a keleti és nyugati technológiák ötvözésében. Ez esetünkben különösen igaz az autóipar és az energiatároló rendszerek területén, ahol hazánk komoly beruházásokat vonzott. Ezek, illetve ezek bővítései, fejlesztései is sokat segítenek abban, hogy az októberben meghirdetett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv sikeres legyen, és felpörögjön a magyar gazdaság, a következő évekre már 3–6 százalékos növekedést hozva.

Kelet és nyugat találkozik nálunk

A gazdaságfejlesztési célokat támogatja, hogy Magyarország stratégiai jelentősége az elmúlt években növekedett, mivel az elektromosjármű-ipar nagy szerepet játszik jövő zöldátállásában. A kínai CATL debreceni beruházásának köszönhetően, amelynek keretében Európa egyik legnagyobb energiatárolórendszer-gyárát építik Magyarországon, éppen a BMW üzeméhez közel, a vármegyeszékhelyen a keleti és a nyugati technológia találkozik. Ám ez csak egy példa a sok közül. Hasonlóan nagy volumenű beruházások érkeztek olyan, kevéssé ismert globális szereplőktől, mint a Sunwoda, az Andara Group, az EVE Power vagy épp a koreai SK Innovation. Ezek a projektek 2030-ra hazánkat a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártó-kapacitású országává tehetik Kína, az Egyesült Államok és Németország után.

Lényeges tehát, hogy Magyarország mindezzel kiemelkedő szereplővé válik az európai zöldátállásban. A Debrecenben épülő BMW iFactory például jelentős részben támaszkodik majd ezekre az energiatároló rendszerekre. Ezzel, ahogy utaltunk rá, kiválóan megvalósul a keleti és nyugati technológiák találkozása, így a zöldátállás során hazánk továbbra is meghatározó autóipari központ maradhat. A zöldmezős beruházások és a növekvő gyártási kapacitások révén tehát Magyarország a következő évtizedekben is összekötő államként funkcionálhat a globális gazdaságban.

Sok hasonló konnektorállam akad

Hazánk mellett több más ország is kiemelkedő szerepet játszik konnektorállamként a globális gazdaságban. Ezek az országok képesek összekötni a világ különböző gazdasági régióit, fenntartva a kereskedelmi forgalmat és a befektetéseket a geopolitikai széttöredezettség közepette is. A Makronóm Intézet elemzése szerint az olyan államok, mint Vietnám, Lengyelország, Mexikó, Marokkó és Indonézia, meghatározó szereplői ennek a folyamatnak. Ezek az országok együttesen közel 4000 milliárd dolláros gazdasági teljesítményt nyújtanak, amely hasonló Németország vagy Japán gazdasági erejéhez, annak ellenére, hogy egyenként kisebbek.

Vietnám

Az ázsiai ország az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségek közepette vált fontossá, miután az Egyesült Államok büntetővámokat vetett ki a kínai termékekre, majd a Covid–19-járvány miatt az ellátási láncokat is újragondolták. Vietnám sikeresen vonzott be több nagy céget, köztük az Apple beszállítóit, köszönhetően alacsony munkaerőköltségeinek és fejlett infrastruktúrájának. Az ország geopolitikai pozíciója is megerősödött: szoros kapcsolatokat ápol mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával, ami hozzájárul a kelet–nyugati kereskedelmi kapcsolatok fenntartásához. Az elektronikai ipar kulcsszerepet játszik a vietnámi gazdaságban, 2022-ben az export 32 százalékát adta, és az ágazat tovább növekszik.

Lengyelország

Szintén jelentős szereplővé vált a globális gazdaságban, különösen az elektromos járművek és az energiatároló rendszerek piacán. Az ország zöldmezős beruházások révén egyre nagyobb részesedést szerez az európai és globális járműiparban, és olyan nagy autógyárak, mint a Volkswagen és a Mercedes is jelentős befektetéseket eszközölnek itt. Lengyelország exportja 2022-ben 8,9 milliárd dollár értékben tartalmazott lítiumion-alapú energiatároló rendszereket, amelyek kulcsfontosságúak az elektromos járművek gyártásához. A dél-koreai LG Energy Solution Wrocławban található üzeme az egyik legnagyobb ilyen típusú létesítmény Európában. Több mint 7000 munkavállalót foglalkoztat és évente akár 1 millió elektromos jármű ellátásához elegendő akkumulátort gyárthat.

Mexikó

Kiemelkedően fontos konnektorállam, különösen az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatokban. Az ország az USA legnagyobb importforrásává vált, megelőzve Kínát, miközben a kínai import is folyamatosan növekszik. Mexikó olcsó munkaereje és az amerikai piachoz való közelsége vonzóvá tette az országot a kínai vállalatok számára, amelyek itt építenek üzemeket, hogy onnan exportáljanak az Egyesült Államokba. Ennek eredményeként a kínai beruházások a közép-amerikai országban jelentősen növekedtek, 2022-ben például 2,5 milliárd dollár értékben jelentettek be új projekteket.

Marokkó

Az afrikai kontinensen képviseli a Kelet és Nyugat közötti kapcsolódási pont szerepét. Az ország gazdag nyersanyagkészletekkel büszkélkedhet, különösen foszfátban, amely az energiatároló rendszerek gyártásában is nélkülözhetetlen. Marokkó erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol Európával, az Egyesült Államokkal és Kínával, ami lehetővé tette, hogy mindkét irányban növekedjenek a zöldmezős beruházásai. 2022-ben közel annyi új befektetést vonzott be, mint az előző öt évben összesen, mintegy 15,3 milliárd dollár értékben.

Indonézia

Egy másik fontos konnektorállam, amely a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína között igyekszik egyensúlyozni. Az ország jelentős természeti erőforrásokkal, különösen nikkeltartalékkal büszkélkedhet, ami vonzóvá tette az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok gyártásában. A Tesla és a Volkswagen is érdeklődik az ottani befektetések iránt, hogy kiegyensúlyozzák a kínai vállalatok dominanciáját ezen a piacon. Indonézia azonban nem fordult el az ázsiai nagyhatalomtól sem: a kínai befektetések 2023 első felében kétszer akkorák voltak, mint az amerikaiak.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Unsplash

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon