Az élelmiszerek terén sem kell nagymértékű drágulásra számítani a továbbiakban, és a pénzromlás üteme összességében is mérséklődött idén augusztusban. A pénzügyi, a távközlési vagy az üdülési szolgáltatások viszont felfelé húzták az indexet. Az idén így éves átlagban 4 százalék alatt maradhat az infláció üteme – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Idén augusztusban tehát az egy évvel korábbiakat átlagosan 3,4 százalékkal meghaladták, júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak a fogyasztói árak.
Az összesített adaton belül augusztusban ismét lassult az élelmiszerek árának emelkedése, a KSH itt 2,4 százalékos drágulást mért egy év alatt, míg havi szinten stagnáltak az élelmiszerárak. Ez is azt mutatja, hogy a júliusi megugrás az élelmiszer-inflációban egy egyszeri tényező eredménye volt, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos termékeket a kereskedelmi láncoknak már nem kellett önköltségi áron értékesíteniük, és ez egyszeri ársokkot eredményezett.
A következő hónapokban ugyanakkor bekövetkezhet kisebb áremelkedés az élelmiszerárak esetében:
az aszályhelyzet miatti kedvezőtlenebb termés nyomán nőhetnek a termelői árak, illetve megnövekedhet az importigény is, azonban nagymértékű drágulásra nem kell számítani.
Érdemben visszafogta az inflációt augusztusban az üzemanyagok ára is, itt éves alapon 2,9, míg havi bázison 0,8 százalékkal mérséklődött az árszínvonal, amelyben a világpiaci olajárak alakulása játszotta a legnagyobb szerepet. De a tartós fogyasztási cikkek ára, valamint a háztartási energia is visszafogta a fogyasztóiár-indexet: az előbbi esetében a továbbra is visszafogott kereslet korlátozza a vállalatok árazási politikáját, míg az utóbbinál az energiahatékonysági beruházások miatti alacsonyabb fogyasztást kell kiemelni.
Az inflációt továbbra is elsősorban a szolgáltatások húzzák felfelé. Ezen kategóriában az átlagos árszint augusztusban 9,5 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis ismét gyorsult. Az augusztusi 0,4 százalékos havi áremelkedés magasabb, mint a historikus átlag, a korábbi években nem volt jellemző az ilyen mértékű havi átárazás az év 8. hónapjában.
Elsősorban az üdülési szolgáltatások (belföldön és külföldön egyaránt) körében láthatunk augusztusban nagyobb fokú átárazást, ami hozzájárult a szolgáltatásinfláció gyorsulásához.
Az éves mutatót ugyanakkor ezzel együtt is nagyobb részben azon területek húzzák felfelé, ahol az év elején a költségeik helyett a megelőző évi inflációt figyelembe véve, visszatekintő árazást hajtottak végre (például bankok, telekommunikációs cégek). Ez pedig tartósan magasabb pénzromlási ütemet eredményezett ezen területeken.
Várakozásaink szerint a szeptemberi infláció még a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat, azonban októbertől ismét gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem. Ebben a legnagyobb szerepe a bázishatásoknak lesz, a tavaly év végén tapasztalt havi árcsökkenések kiesnek majd, amely az éves index növekedését eredményezi alacsony havi infláció mellett is. Ugyanakkor
év végéig is 5 százalék alatt maradhat a fogyasztóiár-index, éves átlagban pedig 4 százalék alatt, majd januártól kezdődően mérséklődhet ismét.
A szolgáltató szektorban elterjedt visszatekintő, inflációkövető árazás jövőre, az alacsonyabb idei áremelkedés nyomán már nem fogja felhajtani a pénzromlás ütemét, így pedig
az infláció 2025 nyarára várhatóan ismét megközelíti a jegybanki célt.
Az infláció alacsony szinten való stabilizálódása segíti egyrészről az óvatossági motívum további oldódását, másrészről pedig a várhatóan továbbra is dinamikus béremelkedéssel együtt érdemi reálbér-növekedést indukál, amely a háztartások jövedelmi helyzetének további javítása révén támogathatja a növekedést.
Ezenfelül a mostani inflációs adat mellett
az MNB szeptemberben várhatóan folytatja a kamatcsökkentési ciklusát egy 25 bázispontos vágással, viszont az év végéig tartó kamatpálya kapcsán változatlanul a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája, valamint a pénzpiaci hangulat, hazánk kockázati megítélése lesz a meghatározó.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Magyarország már messze megelőzi.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
