Kijátszott szankciók: 2,3 milliárd dollár kápé érkezett titkos útvonalakon

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió 2022 márciusában – az ukrajnai háború kezdetét követően – felfüggesztette a bankjegyeinek exportját Oroszország irányába, azóta körülbelül 2,3 milliárd dollár- és euróbankjegyet szállítottak az országba – írja a Reuters egy független szolgáltatótól megszerzett vámadatbázisra hivatkozva. 

A korábban nem közölt adatok szerint úgy tűnik, hogy Moszkvának sikerült kijátszani a készpénzimportot akadályozó szankciókat, így a dollár és az euró is hasznos fizetőeszköz maradt a kereskedelemben és az utazásban, még úgy is, hogy az orosz kormány igyekszik csökkenteni a kitettségét e keményvalutáknak. 

A keményvaluták háborúja 

A vámadatok, amelyeket a Reuters egy az információkat nyilvántartó és összeállító kereskedelmi szolgáltatótól szerzett be, azt mutatják, hogy olyan országokból szállítottak készpénzt Oroszországba, mint az Egyesült Arab Emírségek és Törökország, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a velük való kereskedelemre. A nyilvántartásokban a teljes összeg több mint felének a származási országát nem tüntették fel.  

Az amerikai kormány decemberben büntetésekkel fenyegette meg azokat a pénzügyi intézeteket, amelyek segítenek megkerülni Oroszországnak a megszorító intézkedéseket, továbbá szankciókat vetettek ki harmadik országokból származó vállalatokra is 2023 és 2024 folyamán. 

a továbbra is fennálló komoly fizetési nehézségek ellenére. Még mindig számos orosz állampolgár készpénzben szeretne devizához jutni külföldi utazásokra, kisebb importokra és hazai megtakarításokra – vélekedik Dimitrij Polevoj, az Astra oroszországi vagyonkezelő befektetési igazgatója. „A magánszemélyek esetében a dollár még mindig egy megbízható valuta” – mondta a Reutersnek. Ezt sem az orosz központi bank, sem az USA szankciós hivatala, a Külföldi Vagyonellenőrzési Iroda (Office of Foreign Assets Control, OFAC) nem kommentálta. 

Miután a 2022-ben az országon végigsöprő szankciók elvágták a hozzáférést a globális pénzügyi rendszerhez, akadályozva a fizetéseket és a kereskedelmet, Oroszország a dollárt és az eurót „kártékonynak” bélyegezte. Az orosz központi bank külföldi, európai vagyonából akkor körülbelül 300 milliárd dollárt fagyasztottak be. 

Az Európai Bizottság egyik szóvivője elmondta, nem szeretné értékelni a szankciók alkalmazásának egyedi eseteit. Hozzátette, az Európai Unió akkor avatkozik be harmadik államok esetében, amikor felmerül a megszorítások megkerülésének gyanúja.  

A vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, a Reuters pedig nem fért hozzá ennél frissebb adatokhoz. Ezek a dokumentumok közvetlenül az invázió előtt mutattak ugrást a készpénzimportban.  

– mondta Daniel Pickard, a Buchanan Ingersoll & Rooney amerikai ügyvédi iroda nemzetközi kereskedelmi és nemzetbiztonsági csoportvezetője. „Miközben az USA és szövetségesei megtanulták a közös fellépés fontosságát a gazdasági következmények fokozása érdekében, addig Oroszország azt tapasztalta ki, hogyan kerülje el és mérsékelje ugyanezeket.” Hozzátette azt is, hogy az adatok szinte biztosan alulbecsülték a tényleges devizaáramlásokat.  

Korlátozott kiáramlás 

A gyengülő rubel megerősítése érdekében az orosz központi bank gyorsan korlátozás alá vonta a magánszemélyek devizafelvételét az ukrán invázió megindítását követően. Az adatok szerint csak 98 millió dollár értékben hagyták el dollár- és euróbankjegyek Oroszországot 2022 februárja és 2023 vége között. Ezzel szemben a külföldi pénzek bevétele sokkal magasabb volt.  

A legtöbb külföldi valutát egy kevéssé ismert cég, az Aero-Trade jelentette, mintegy 1,5 milliárd dollárnyi bankjegyet az adott időszakban. A vállalat, amely repülőtereken és a gépek fedélzetén kínál vámmentes vásárlási szolgáltatásokat, 73 alkalommal regisztrált 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt, ezek mindegyikét a moszkvai domogyedovói repülőtéren, a cég főépületéhez közeli légikikötőben. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként tüntették fel. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő, vagyis a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezetként szerepelt. A Reuters nem tudta azonosítani a cég ügyfeleit, illetve a készpénz forrását vagy végcélját. 

A vállalat tulajdonosa, Artem Martinjuk elmondta a portálnak, hogy kételkedik a vámadatok hitelességében, ám a további kommentártól tartózkodott. A cég pedig kiadott egy nyilatkozatot, amelyben jelezték „az Aero-Trade nem vett részt keményvaluták Oroszországba történő szállításában”. 

A vámnyilvántartás szerint egy az Aero-Trade által kezelt 20 millió euró értékű szállítmányt 2023 februárjában az Yves Rocher Vosztok, a francia Yves Rocher kozmetikai cég lányvállalata importálta. Az említett márka még mindig tucatnyi boltot üzemeltet Oroszország területén. Az adatok között sem a származási ország, sem a beszállító nevét nem tüntették fel. A Groupe Rocher, a francia anyavállalat azt mondta, sem a csoport, sem az Yves Rocher Vosztok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérvényezte a szóban forgó átutalást. „Az Yves Rocher Vosztoknak, mint ahogyan a Groupe Rocher egyetlen alvállalatának sem, soha nem volt köze az Aero-Trade-hez vagy a kérdéses transzferhez. Eddig és a továbbiakban sem fog próbálkozni a szankciók megkerülésével a dollár- és euróbankjegyek orosz importját illetően” – közölte a vállalat. 

Arany és bankok 

Számos orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt 2022 márciusa és 2023 decembere között, és durván ugyanilyen értékben exportált értékes fémeket. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítások a bankjegyeket biztosító vállalatokhoz kerültek, mutatják az adatok. 

Az orosz hitelező Vitabank például 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől 2022-ben és 2023-ban. Ugyanebben az időszakban a hitelintézet 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt ennek a társaságnak. Egy a Demas tevékenységét ismerő, névtelenséget kérő személy megerősítette, hogy a vállalat egy sor készpénzes aranyvásárlási tranzakcióban volt érintett a Vitabankkal és két másik orosz hitelintézettel 2022. március és 2023. szeptember között. A forrás szerint a bankjegyeket az Egyesült Arab Emírségekből szállították Oroszországba, mivel a Demas ezt az egyetlen megoldást találta, hogy a nyugati szankciók hatálybalépése előtt teljesíteni tudja az orosz aranybeszállítóival kötött hosszú távú szerződéseit. Ez a tranzakciós forma a nemzetközi fizetésekre vonatkozó török és nemzetközi szabályozásoknak is megfelelet.  

– mondta a Reutersnek a névtelenséget kérő személy. A meglévő szerződések megszegése a Demast pénzügyi büntetésekkel és hírnevének romlásával fenyegette volna. A török aranykereskedő szigorúan követ minden nemzeti és nemzetközi eljárást, és sosem üzletelt nyugati szankciók által sújtott felekkel – tette hozzá. A tavalyi év harmadik negyedévében, miután a háború előtt az orosz vállalatokkal megkötött összes megegyezés teljesült, a Demas felfüggesztette a kétoldalú kereskedelmet. 

A Reuters megkereste a Vitabankot, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány kommunikációs igazgatóságát, de azok nem kívánták kommentálni a fenti információkat. 

A többi nagy készpénzimportőr között megtalálható még a Rosztek, az orosz állami hadiipari konglomerátum által ellenőrzött szervezetek is. A Roztek, amely 2014 óta amerikai szankciók alatt áll, szintén nem válaszolt a Reuters készpénzes kifizetéseket illető kérdéseire. 

(Forrás: Reuters) 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: A Moszkvai Értéktőzsde bejárata 2024. június 13-án, miután az orosz pénzintézetekkel szemben életbe léptetett új amerikai szankciók miatt a moszkvai tőzsde beszüntette a dollár és az euró kereskedését. 
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij. 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.