A home office szabályok változása esetén a Profession.hu friss felmérése szerint a válaszadók 16 százaléka munkahelyet is váltana, és a dolgozók több mint a fele nem örülne, ha jelentősen korlátoznák az otthoni munkavégzést.
A magyar munkavállalók és munkáltatók hozzáállása is változott valamelyest az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban tavaly óta. A dolgozók az előző évhez képest kisebb arányban gondolják úgy, hogy jobban teljesítenek home office-ban, a munkavégzési forma lelki egészségre gyakorolt hatásáról pedig megoszlik a tapasztalatuk – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából. (Az online felmérést 1000 fős, 18–65 éves magyar lakosság körében végezték, nemre, korra, végzettségre és lakóhelyre reprezentatív. Az adatfelvételre az idén április 26. és május 8. között került sor.)
Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont ennek a szabályai számos helyen módosulni, szigorodni látszanak.
A munkavállalók háromnegyedénél azóta is megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek, de többségük szigorításra számít.
Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16 százaléka nem tolerálná, ha a munkaadójuk jelentősebben korlátozná ennek a feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására.
A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, nem örülne a szigorításnak, 9 százalék pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe.
Közben 18 százalékos azoknak az aránya, akik támogatnák a dolgozók mozgásterének szűkítését ezen a téren. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő a véleménye: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt. Míg a 30–39 évesek esetében ez az arány mindössze 11, addig a 40–49 esztendőseknél 21, az 50–59 éves korcsoportban pedig 27 százalék.
A cégek döntései és a munkavállalók igényei között egy enyhe eltávolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva.
„A dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont bár óvatosan, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, amelyek biztosítanak home office lehetőséget, és ezen a téren rugalmasak a dolgozói igényekkel kapcsolatban, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben, és rendszerint több jelentkezőt, több megfelelő szakembert képesek megszólítani – akik körében a legtöbb esetben már elvárás a home office biztosítása –, mint azok, amelyeknél nem adott ez az opció” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen home office-ban dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren odahaza, mint a munkahelyén: míg tavaly tízből hárman, addig az idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről.
Kismértékben csökkent azoknak az aránya is, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket:
míg tavaly a válaszadók 38 százaléka jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23 százalékra redukálódott.
Akik körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés leggyakrabban említett előnye között az első három helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65 százalék), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúlya (40) szerepel.
Azonban az otthoni munkavégzés negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39 százalékuk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és
18 százalék mondta, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom, csend, míg 14 százalékuk túlterhelt, mert úgy érzi, hogy sosincs vége a munkaidőnek.
A mai napig az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről annak lelki egészségre gyakorolt hatása, erről pedig megoszlanak a vélemények: a leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása is szerepel (36 százalék), a legfőbb előnyök között pedig éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza számos válaszadó (40 százalék).
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Marjai János
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.