Túlságosan megnőtt a kockázata annak, hogy európai vállalatok Ukrajna gáztározóit használják tartalékolásra. Kijev dühös, de a profit ismét felülírta a szolidaritást.
Nyitókép: SAMUEL CORUM / AFP
A szerző a Makronóm újságírója.
Az európai energiakereskedők ezen a nyáron már nem annyira lelkesek, mint tavaly, amikor arról van szó, hogy Ukrajnától béreljenek gáztározókat a készletek felhalmozására. Bár a kontinens legnagyobb tározóit Kijev üzemelteti, tavaly pedig azon ment a versengés, ki tud több felesleget ott felhalmozni, az orosz tüzérségi támadások olyan súlyos károkat okoztak az ukrán energia-infrastruktúrában, amely átalakításra késztette a nyugati vállalatok rövid távú terveit.
A Financial Times jelentése szerint idén júniusban és júliusban, a betárolási csúcs elmúltával
az Ukrajnában tárolt európai gázkészletek a tavalyi mennyiségnek mindössze a tizedét tették ki.
Az EU-s tározók nagyjából 100 milliárd köbméternyi gázt képesek fogadni, Ukrajna tavaly további 10 milliárd köbméternyi tárolókapacitást ajánlott fel, amelyből az európai kereskedők mintegy 2 milliárdot ki is használtak – nem utolsósorban a rendkívül kedvezményes tárolási tarifák miatt. Mindez azonban az idén alapjaiban változott meg. Az európai vállalatok júniusban és júliusban mindössze 15,4 millió, illetve 51,9 millió köbméternyi gázt küldtek Ukrajnába tárolásra, szemben a tavalyi 102,7 millió és 586,6 millióval. Vagyis az idén még úgy is nagyon kevés a betárolás, ha az európai létesítmények már 86 százalékos telítettségen vannak.
A fő gond természetesen az orosz támadások következtében kialakult tárolási kockázat. Bár a gáztartályok mélyen a föld alatt helyezkednek el, így védettek a rakétatámadásoktól, a felettük elhelyezkedő felszíni létesítményekről – amelyek a gáz ki- és betárolását biztosítják – már korántsem mondható el ugyanez. Vagyis egyáltalán nem biztosított, hogy az orosz légitámadások miatt a gázt ki is tudják hozni a föld alól, amikor szükség van rá.
Bár az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz szerint a tavaszi támadások okozta károkat már kijavították a föld feletti létesítményeken, így minden a szokásos módon működik, a nyugati kereskedők nem látnak semmilyen biztosítékot arra, hogy a pusztítás nem kezdődik-e újra. Bármennyire szeretné Ukrajna ismét bérbe adni az infrastruktúráját, az EU-s partnerek szerint Kijevnek valami nagyon komoly ösztönzőt kellene felmutatnia ahhoz, hogy azt igénybe is vegyék.
Az EU tavaly még tárgyalt a pénzintézetekkel, ért is el eredményeket a kockázatok biztosításáról, idén azonban az orosz támadások hatékonyságának köszönhetően nem sokan voltak hajlandók egy ennyire rizikós üzleti húzásért kezességet vállalni. Ukrajna nagyjából 200 millió eurót kereshetett volna a gáztárolással, ennek az optimális mennyiségnek a fedezeti költségei azonban akár az 1 milliárd eurót is elérhetnék. Ahogyan az egyik szakértő fogalmazott: „Többet segítenek vele, ha egyszerűen átutalnak Ukrajnának 1 milliárd eurót”.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
A kijevi energiaügyi miniszter szerint a nagy energiacégek azért tettek szert extraprofitra, mert Ukrajna harcol, így az lenne a tisztességes, ha visszafizetnének belőle. Egyébként Magyarországnak is meg tudják oldani a nukleáris problémáit, csak tőlük kell vásárolni.
A légvédelem miatt aggódnak a szakértők.
Hosszú időn át nem volt kinevezett nagykövet.
Az év végén az orosz–ukrán gáztranzitszerződés is lejár. Mihez kezdünk majd ukrán szállítás nélkül 2025-ben?
A miniszterelnök szombat délelőtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott.
Az ukránok megint üzengetnek.
Az orosz gáz miatt ment neki a szlovák kormányfő az ukrán elnöknek.
A csehek, a dánok, a lengyelek és a belgák is korruptabbak nálunk céges szinten.
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
