Túlságosan megnőtt a kockázata annak, hogy európai vállalatok Ukrajna gáztározóit használják tartalékolásra. Kijev dühös, de a profit ismét felülírta a szolidaritást.
Nyitókép: SAMUEL CORUM / AFP
A szerző a Makronóm újságírója.
Az európai energiakereskedők ezen a nyáron már nem annyira lelkesek, mint tavaly, amikor arról van szó, hogy Ukrajnától béreljenek gáztározókat a készletek felhalmozására. Bár a kontinens legnagyobb tározóit Kijev üzemelteti, tavaly pedig azon ment a versengés, ki tud több felesleget ott felhalmozni, az orosz tüzérségi támadások olyan súlyos károkat okoztak az ukrán energia-infrastruktúrában, amely átalakításra késztette a nyugati vállalatok rövid távú terveit.
A Financial Times jelentése szerint idén júniusban és júliusban, a betárolási csúcs elmúltával
az Ukrajnában tárolt európai gázkészletek a tavalyi mennyiségnek mindössze a tizedét tették ki.
Az EU-s tározók nagyjából 100 milliárd köbméternyi gázt képesek fogadni, Ukrajna tavaly további 10 milliárd köbméternyi tárolókapacitást ajánlott fel, amelyből az európai kereskedők mintegy 2 milliárdot ki is használtak – nem utolsósorban a rendkívül kedvezményes tárolási tarifák miatt. Mindez azonban az idén alapjaiban változott meg. Az európai vállalatok júniusban és júliusban mindössze 15,4 millió, illetve 51,9 millió köbméternyi gázt küldtek Ukrajnába tárolásra, szemben a tavalyi 102,7 millió és 586,6 millióval. Vagyis az idén még úgy is nagyon kevés a betárolás, ha az európai létesítmények már 86 százalékos telítettségen vannak.
A fő gond természetesen az orosz támadások következtében kialakult tárolási kockázat. Bár a gáztartályok mélyen a föld alatt helyezkednek el, így védettek a rakétatámadásoktól, a felettük elhelyezkedő felszíni létesítményekről – amelyek a gáz ki- és betárolását biztosítják – már korántsem mondható el ugyanez. Vagyis egyáltalán nem biztosított, hogy az orosz légitámadások miatt a gázt ki is tudják hozni a föld alól, amikor szükség van rá.
Bár az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz szerint a tavaszi támadások okozta károkat már kijavították a föld feletti létesítményeken, így minden a szokásos módon működik, a nyugati kereskedők nem látnak semmilyen biztosítékot arra, hogy a pusztítás nem kezdődik-e újra. Bármennyire szeretné Ukrajna ismét bérbe adni az infrastruktúráját, az EU-s partnerek szerint Kijevnek valami nagyon komoly ösztönzőt kellene felmutatnia ahhoz, hogy azt igénybe is vegyék.
Az EU tavaly még tárgyalt a pénzintézetekkel, ért is el eredményeket a kockázatok biztosításáról, idén azonban az orosz támadások hatékonyságának köszönhetően nem sokan voltak hajlandók egy ennyire rizikós üzleti húzásért kezességet vállalni. Ukrajna nagyjából 200 millió eurót kereshetett volna a gáztárolással, ennek az optimális mennyiségnek a fedezeti költségei azonban akár az 1 milliárd eurót is elérhetnék. Ahogyan az egyik szakértő fogalmazott: „Többet segítenek vele, ha egyszerűen átutalnak Ukrajnának 1 milliárd eurót”.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
A kijevi energiaügyi miniszter szerint a nagy energiacégek azért tettek szert extraprofitra, mert Ukrajna harcol, így az lenne a tisztességes, ha visszafizetnének belőle. Egyébként Magyarországnak is meg tudják oldani a nukleáris problémáit, csak tőlük kell vásárolni.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Kozlov
Megszűnt a magyar gazdák piaci helyzetét védő importtilalom, bár ezt Magyar Péterék nem verték nagy dobra.
A növekvő mélységi támadások és a fokozódó katonai feszültség miatt egyre több kérdés merül fel Moszkva lehetséges reakciójával kapcsolatban.
Online formában hivatalosan is elindultak a magyar–ukrán konzultációk, amelyek célja, hogy új alapokra helyezzék a két szomszédos állam viszonyát.
Miközben az amerikaiak éppen csendben kivonulnak a kontinensről, Európában háborús szintre pörgetik fel a hadiipart.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna megérdemli az uniós tagságot.
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
Az elmúlt években szinte teljesen leépült a MÁV karbantartó és fővizsgáztató kapacitása, így a már meglévő vasúti kocsik jelentős része sem forgalomképes.
A kétharmados kormánypárti többség első Alaptörvény-módosítása Orbán Viktor ellen irányul.
