Az idei top 10-es listán ott van Olaf Scholz és Joe Biden is, ám az Európai Bizottság régi-új elnöke sem panaszkodhat. Plusz a bónuszok.
A szerző a Makronóm újságírója.
A politikusok fizetését természetesen nem lehet összevetni a magánvállalatok vezetőinek bérezésével, ám tekintve az alábbi ábrát, amelyet a Visual Capitalist állított össze, nem panaszkodhatnak túlzottan az állami vezetők sem. Különösen annak fényében, hogy a grafikán csupán a szigorúan vett éves alapbérük van feltüntetve, a bónuszok, juttatások, illetve a tisztségükhöz járó „ingyenminden” nincs. Az adatok az idei évre vonatkoznak, kivéve a hongkongi kormányzó fizetését, amelyről 2022-es információk állnak rendelkezésre.
A listát a szingapúri miniszterelnök, Lawrence Vong vezeti, aki mindössze május közepe óta van hivatalában, de a rövid idő ellenére is ő a világ legjobban fizetett politikusa: 1,6 millió dollárt vihet haza évente, nem számolva a bónuszokat, illetve egy komplett 13. havi fizetést.
Az ezüstérem Hongkong vezetője, John Lee nyakába került – ő messze lemaradva a célegyenesben, „mindössze” 695 ezer dollárt utaltat a számlájára, a harmadik helyen azonban már egy európai áll, mégpedig Svájc miniszterelnöke, Viola Amherd, aki 530 ezer dollárt keres.
A sorban Joe Biden következik, az amerikai elnök a jelek szerint hamarosan búcsút inthet vezetői fizetésének, de idén még mindenképpen felveszi jelképesnek mondható 400 ezer dollárját. Ausztrália miniszterelnöke, Anthony Albanese 390 ezer dollárral követi őt, míg hatodik helyen a németek büszke, de sikeresnek egyáltalán nem mondható kancellárja, Olaf Scholz áll 367 ezer dollárral.
Ezen a ponton egy kis törés következik be a listában, miután Ursula von der Leyen személyében nem egy ország vezetőjét, hanem az Európai Bizottság elnökét tisztelhetjük 364 ezer dollárért – mostani újraválasztásával még hosszú évekig.
Ausztria kancellárja, Karl Nehammer 307 000 dollárt kap a munkájáért, a hazájában pedig szintén pocsék politikai eredményeket produkáló Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek a kilencedik hely jött össze 292 ezer dollárért. Új-Zéland vezetője, Christopher Luxon a tizedik 288 ezer dollárral, a bónusz pedig (Ursula von der Leyen nem ideillő szereplése miatt) Japán, amelynek a miniszterelnöke, Kisida Fumio 256 ezer dollárral csúszott le a tízes listáról.
***
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Minket minden esetre megnyugtat, hogy most az ütközet végén, és nem az elején állunk egy oldalon a vlach nemzet nagyjaival.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Ursula von der Leyen is elismerte, az EU versenyképessége veszélyben van.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Könyörtelen dróntámadást indított az ukrán elnök az éj leple alatt.
