Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Most már az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem is úgy megugrott Oroszországban, hogy a Világbank a felső polcra helyezte az elméletileg gazdaságilag már régen „térdre kényszerített” háborús országot.
A szerző a Makronóm újságírója.
„Befagyasztottuk az orosz forrásokat, több ezer cég hagyta el az országot. Az orosz hadsereg mosógépekből, mosogatógépekből szereli ki az alkatrészeket, mert nincsen félvezetőjük. Az orosz ipar térde rogyott. A Kreml hozta ilyen nehéz helyzetbe az orosz gazdaságot. Világossá szeretném tenni, hogy a szankciók maradnak, ebből nem engedünk”
- Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, 2022 szeptemberében -
A Világbank minden év július 1-jén frissíti a világ gazdaságainak jövedelem szerinti osztályozását. A pénzintézet négy csoportba sorolja az országokat: alacsony, alsó közepes, felső közepes, valamint magas jövedelműekbe. A számítás alapja az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem, a GNI.
Az idei jelentés rímel az Oroszország gazdasági növekedésére utaló prognózisokra: a Világbank adatai alapján az ország a felső közepes kategóriából átlépett a magas jövedelműek táborába, miután GNI-szintje elérte a 14 250 dollárt.
A háborús gazdaságra váltó Oroszországban a hadiipar és a szankciós intézkedések ellenére szárnyaló kereskedelem robbantotta be a gazdaságot. A Világbank elemzése szerint utóbbi 6,8, a pénzügyi szektor 8,7, az építőipar pedig 6,6 százalékkal bővült. Ezen összetevők eredményeképpen
a reál-GDP 3,6, a nominális 10,9 százalékkal, az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem pedig 11,2 százalékkal nőtt.
Ukrajna is felfelé mozdult a listán: az alacsonyabb közepes jövedelmű státuszból a felső közepesbe került, miután tavaly a nyugati segélyeknek köszönhetően el tudta mozdítani gazdaságát a holtpontról. A reál-GDP-je 5,3 százalékkal nőtt, igaz, az azt megelőző évben 28,8 százalékot zuhant. A GNI 18,5 százalékos növekedést produkált, az építőipara pedig (a háborús újjáépítéseknek „köszönhetően”) 24,6 százalékos emelkedést mutatott.
A Világbank ugyanakkor rámutatott egy tragikus adatra is: jelentésében azt írja, hogy az ukrán GNI-növekedés szorosan összefügg a népesség folyamatos csökkenésével, amely a menekültek és a halottak nagy száma miatt elérte a 15 százalékot a háború kitörése óta.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszandr Kazakov
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.