A Polymarket adatai alapján Trump támogatottsága 70 százalékra emelkedett a merénylet előtti 60-ról. Ez a 10 százalékos növekedés azt sugallja, hogy jelenleg minden csatatér államban győzelmet aratna, és 312 elektort szerezne.
A szerző a Makronóm elemzője.
A július 14-i Donald Trump elleni merényletkísérlet óta mindenki tűkön ülve várja az első közvélemény-kutatási adatokat, hogy az milyen kihatással lesz a további elnökválasztási kampányra. Tegnap óta ez különösen fontossá vált, miután a július 15-én induló Republikánus Nemzeti Konvención
Trump hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltje lett, megnevezve J. D. Vance ohiói szenátort alelnökjelöltjének.
Az amerikai történelem során az egyes elnökök, elnökjelöltek ellen elkövetett merényletek alapjaiban határozták meg az elnökválasztás kimenetelét. Erre jó példa a Ronald Reagan elleni támadás, amikor Trumphoz hasonlóan az újraindulásáért szállt ringbe. Az incidens akkor 60-ról 68 százalékra növelte a támogatottságát. Vajon Trump esetében is számíthatunk legalább ekkora változásra?
Érdemes rátekinteni a Polymarket nevű oldalra, ahol külön mérik, hogy az egyes elnökjelöltekre országosan (popular vote) a választók hány százaléka voksolna, külön foglalkoznak a csatatérállamokkal (swing states, az oldal 6 ilyen államot különböztet meg) és térkép formájában folyamatosan frissítik, hogy az egyes államokban várhatóan melyik jelölt nyeri az elektorokat. Ezenkívül vannak méréseik a 2024. november 5-e utáni szenátusi és képviselőházi többségre.
Érdemes tehát összevetni a merénylet előtti és utáni adatokat. A Polymarket közvetlenül a támadás előtt 60 százalék esélyt adott arra, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, míg Joe Bidennek csupán 16-ot. Ez a merénylet után némiképp módosult, és
jelen állás szerint 70 százalékot mutatnak Trump és 19-et Biden győzelmére.
Ez illeszkedne ahhoz a példához, ami Ronald Reagan esetében is igaz volt: a merényletet túlélő elnök támogatottsága az incidenst követően megugrott.
Ezt szemlélteti az alábbi ábra.
Ám mint tudjuk, az Egyesült Államokban az nyeri az elnökválasztást, aki legalább 270 elektort gyűjt be a megszerezhető 538-ból. Ebből a szempontból érdekes a Polymarket által frissített térkép, amely alapján jelen állás szerint Donald Trump az összes csatatértállamban vezetve 312 elektort szerezne, szemben azzal a 226-tal, amit Joe Bidennek jósolnak.
Jól látható, hogy a térképen olyan, egyébként fő szabály szerint demokrata államokat is republikánus vörös színnel jelöltek, mint Nevada, amelyet Trump 2016-ban és 2020-ban is elvesztett, sőt itt 2004 óta lényegében folyamatosan a demokrata jelöltek szerezték meg az elektorokat. Önmagában már az is érdekes, hogy felvették a csatatérállamok listájára.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Justin Lane
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A New York Times szerint az elnök továbbra is rendkívül erős befolyással rendelkezik a Republikánus Párt bázisában, de ez önmagában nem garantálja a republikánus sikert novemberben.
Kolumbia geopolitikai orientációjáról, valamint a drogkartellek és fegyveres csoportok elleni fellépés módjáról és Gustavo Petro szélsőbaloldali politikájáról is szól a vasárnapi voksolás.
A Politico szerint olyan szereplők gyűltek össze a hétvégén, akiket korábban több európai jobboldali párt is túl radikálisnak vélt.
Gönczi Róbert szerint a mostani vita már messze túlmutat az amerikai elnök személyén.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata egy új, 250 dolláros bankjegy nyomtatására készül, amelyen az ő portréja is szerepelhet, amennyiben a törvényhozók engedélyezik ezt a lépést.
Hormuz megnyílik, az Irán elleni blokádnak vége és egyes szankciókat az amerikaiak feloldanak, hogy Irán eladhassa az olaját.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
