Egy friss kutatás szerint két év alatt a népesség 18 százaléka hagyta el Kubát. Az utcákon alig látni fiatalokat.
Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elmezője.
Az országban 2021-ben megszűnt a 62 éve tartó Castro-hatalom, amikor Raúl Castro lemondott a kommunista párt főtitkári pozíciójáról, és a helyére Miguel Díaz-Canelt választották meg. Az ezt követő években Kuba megnyílt a világ felé, elfogadta a melegházasságot és megengedte a privát üzletek működését, amelynek köszönhetően külföldi vállalatok is megjelenhettek az egyik legizoláltabb országban.
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ezek a változások kedvezően hatottak a gazdaságra és a lakosságra, de éppen az ellenkezője történt. Az EfE hírügynökség számításai szerint
1,8 millió fő hagyta ott az országot 2022-ben és 2023-ban, ami azt jelenti, hogy Kuba lakosságának 18 százaléka vándorolt el. Az ilyen mértékű népességcsökkenés nagyon ritka,
és hasonlóan nagy arányban leginkább történelmi katasztrófák, például a tatárjárás, a II. világháború vagy az orosz–ukrán háború idején volt megfigyelhető.
Az EfE kalkulációi az Egyesült Államok kivándorlási adatain alapulnak. Az USA hivatalos számai szerint 2021 októbere és 2024 áprilisa között Kuba lakosságának a 6,7 százaléka, azaz 738 ezer fő vándorolt az Egyesült Államokba. Ez tovább erősítette azt a tendenciát, miszerint a kubai migránsok harmada az USA-ba települ. Ezeket az adatokat extrapolálták a halálozási és születési trendekkel, így jött ki az 1,8 millió fő.
A válság fő oka a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás volt, amely megállította a turizmust, valamint jelentősen megemelte az élelmiszerek, az energiahordozók és legfőképpen a szállítási költségek árát. Ez teljesen elapasztotta az amúgy is vészesen alacsony devizatartalékokat. A helyzetet rontották a már 60 éve fennálló, Donald Trump által tovább szigorított szankciók.
A Kubára kivetett büntetőintézkedések miatt a karibi állam – más országokkal ellentétben – nem részesült az Egyesült Államok által szállított életmentő segélyekből és támogatásokból.
A válság során az állam megpróbálta a peso értékének csökkentésével újra beindítani a gazdaságot, de ez inflációspirált eredményezett. 2021 végén Kuba inflációja majdnem elérte a 77 százalékot. A válság következtében tüntetések és zavargások alakultak ki, és jelenleg is gyakoriak az akár 8 órás áramkimaradások, valamint a víz- és élelmiszerhiány.
Az államvezetés nem is próbálja megállítani a kivándorlást, mivel az ország gazdaságának a nagy része a külföldön élő kubaiak hazautalásaiból származik. Egy kubai, aki az USA-ban dolgozik és pénzt küld a családjának, nagyobb összeget biztosít a gazdaság számára, mint egy Kubában élő munkás. A válság előtt a hazautalások mértékét nagyjából 3 milliárd dollárra becsülték, ami az ország akkori exportja 24 százalékának felelt meg. Ez az arány a válság utáni években vélhetően jelentősen megnőtt. Mivel a kubai állampolgárok 85 százalékának van külföldön élő rokona, a helyiek csak a hazautalásokból tudják megvásárolni a létszükségletet jelentő termékeket az elszállt árak miatt. Lényegében az ország élhetetlenné vált, tombol a szegénység, így nem véletlen, hogy aki teheti, igyekszik elmenekülni.
Aki mostanában Kubába látogat, az a fiatalok szinte teljes hiányát tapasztalhatja az utcákon.
Ennek fényében nem meglepő ez a drasztikus elvándorlási szám. Ez azonban fenntarthatatlan, és a demográfiai válság alapjaiban rengetheti meg a kubai társadalmat az elkövetkezendő évtizedben.
Kapcsolódó:
Címlapkép: unsplash.com
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök továbbra sem beszélt arról, pontosan mit ígért az Európai Bizottságnak, azt azonban elismerte, hogy tetemes mennyiségű reformot kell végrehajtania Magyarországnak.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Jelentős előnnyel végzett az élen a jobboldali párt jelöltje Saalekreisben.
A perzsa állam az áprilisi tűzszünet óta először indított közvetlen rakétatámadást Izrael ellen.
