A válság során az állam megpróbálta a peso értékének csökkentésével újra beindítani a gazdaságot, de ez inflációspirált eredményezett. 2021 végén Kuba inflációja majdnem elérte a 77 százalékot. A válság következtében tüntetések és zavargások alakultak ki, és jelenleg is gyakoriak az akár 8 órás áramkimaradások, valamint a víz- és élelmiszerhiány.
Az államvezetés nem is próbálja megállítani a kivándorlást, mivel az ország gazdaságának a nagy része a külföldön élő kubaiak hazautalásaiból származik. Egy kubai, aki az USA-ban dolgozik és pénzt küld a családjának, nagyobb összeget biztosít a gazdaság számára, mint egy Kubában élő munkás. A válság előtt a hazautalások mértékét nagyjából 3 milliárd dollárra becsülték, ami az ország akkori exportja 24 százalékának felelt meg. Ez az arány a válság utáni években vélhetően jelentősen megnőtt. Mivel a kubai állampolgárok 85 százalékának van külföldön élő rokona, a helyiek csak a hazautalásokból tudják megvásárolni a létszükségletet jelentő termékeket az elszállt árak miatt. Lényegében az ország élhetetlenné vált, tombol a szegénység, így nem véletlen, hogy aki teheti, igyekszik elmenekülni.
Aki mostanában Kubába látogat, az a fiatalok szinte teljes hiányát tapasztalhatja az utcákon.