Júniusban az infláció a vártnál jobban alakult: éves szinten 3,7 százalékkal nőttek az árak, míg havi szinten nem változtak. Az élelmiszerárak mindössze 1,1 százalékkal kúsztak fel tavalyhoz képest, sőt havi alapon 0,3 százalékkal estek, köszönhetően a bőséges termésnek és az olcsóbb alapanyagoknak.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult júniusban az infláció, éves bázison 3,7 százalékkal nőttek az árak, miközben havi alapon a fogyasztói árak stagnálását mérte a KSH. Az áremelkedési ütem tehát ismét a jegybanki toleranciasávon belül alakult.
Az élelmiszerárak júniusban csupán 1,1 százalékkal nőttek a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis érdemben visszafogták a teljes inflációt, miközben havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek.
A lassabb élelmiszer-infláció mögött egyrészről a kedvezőbb mezőgazdasági termés húzódik meg, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelői árak – a zöldségek és a gyümölcsök kivételével – érdemi csökkenést mutatnak az idei év elején megelőző évi szintjükhöz képest, másrészről az alapanyag-, illetve az energiaárak mérséklődése az élelmiszeripar esetében is az ipari termelői árak éves alapú csökkenését eredményezte.
A tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia esetében a KSH júniusban is éves alapon csökkenést regisztrált. Előbbi esetében a továbbra is visszafogott kereslet támogatja az árak mérséklődését, amely a csak lassabban helyreálló fogyasztói bizalom következménye. A háztartási energia esetében a lakosság energiahatékonysági beruházásainak fogyasztáscsökkentő hatása jelenik meg.
A járműüzemanyagok alakulása júniusban még visszafogta az áremelkedési ütemet, éves alapon 3,2 százalékkal emelkedtek itt az árak, miközben havi alapon 3,4 százalékos volt a csökkenés. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az elmúlt időszakban látott drágulás a statisztikai felvételi időszakon túl következett be, így tehát annak a hatása csak a júliusi adatban látszódik majd.
A járműüzemanyagok alakulása jelenti továbbra is a legnagyobb kockázatot az inflációs pályát illetően,
tekintve, hogy azt a kőolaj világpiaci árán keresztül a geopolitikai folyamatok is befolyásolják, illetve a piaci szereplők árazási gyakorlata is kihatással van rá.
Az inflációt leginkább a szolgáltatások húzták felfelé.
Itt az árak júniusban az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A szolgáltatások esetében a gyorsabb drágulásban egyrészről a több szektorban is megfigyelhető visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat játszik szerepet, vagyis itt több esetben nem a költségek emelkedése eredményezett áremelkedést. Az elmúlt hónapok adatai ugyanakkor már azt is jelzik, hogy a reálbérek növekedése nyomán bővülő keresletre válaszul a szolgáltató szektor egy része az árak emelésével reagál.
Habár a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az infláció, elsősorban a bázishatások nyomán – a tavalyi havi alapú árcsökkenések kiesnek a referenciaidőszakból –, azonban még ezzel együtt is az idei év átlagában 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedési ütem. Vagyis a bérek mellett a nyugdíjak reálértéke is növekedhet az idén. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év elején kezdhet ismét lassulni, és 2025 nyarára térhet vissza a jegybank 3 százalékos céljához.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
Úgy tűnik, a keresetek lenyomhatják végre az inflációt.
Meg fog lepődni! Drágult ugyan a Horváth Ilona szakácskönyv legendás bejglije, csakhogy a fizetések is nőttek.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
