Az élelmiszerárak már hűtik az inflációt

Az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult júniusban az infláció, éves bázison 3,7 százalékkal nőttek az árak, miközben havi alapon a fogyasztói árak stagnálását mérte a KSH. Az áremelkedési ütem tehát ismét a jegybanki toleranciasávon belül alakult. 

 A lassabb élelmiszer-infláció mögött egyrészről a kedvezőbb mezőgazdasági termés húzódik meg, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelői árak – a zöldségek és a gyümölcsök kivételével – érdemi csökkenést mutatnak az idei év elején megelőző évi szintjükhöz képest, másrészről az alapanyag-, illetve az energiaárak mérséklődése az élelmiszeripar esetében is az ipari termelői árak éves alapú csökkenését eredményezte. 

A tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia esetében a KSH júniusban is éves alapon csökkenést regisztrált. Előbbi esetében a továbbra is visszafogott kereslet támogatja az árak mérséklődését, amely a csak lassabban helyreálló fogyasztói bizalom következménye. A háztartási energia esetében a lakosság energiahatékonysági beruházásainak fogyasztáscsökkentő hatása jelenik meg. 

A járműüzemanyagok alakulása júniusban még visszafogta az áremelkedési ütemet, éves alapon 3,2 százalékkal emelkedtek itt az árak, miközben havi alapon 3,4 százalékos volt a csökkenés. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az elmúlt időszakban látott drágulás a statisztikai felvételi időszakon túl következett be, így tehát annak a hatása csak a júliusi adatban látszódik majd. 

 tekintve, hogy azt a kőolaj világpiaci árán keresztül a geopolitikai folyamatok is befolyásolják, illetve a piaci szereplők árazási gyakorlata is kihatással van rá. 

Itt az árak júniusban az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A szolgáltatások esetében a gyorsabb drágulásban egyrészről a több szektorban is megfigyelhető visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat játszik szerepet, vagyis itt több esetben nem a költségek emelkedése eredményezett áremelkedést. Az elmúlt hónapok adatai ugyanakkor már azt is jelzik, hogy a reálbérek növekedése nyomán bővülő keresletre válaszul a szolgáltató szektor egy része az árak emelésével reagál. 

Habár a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az infláció, elsősorban a bázishatások nyomán – a tavalyi havi alapú árcsökkenések kiesnek a referenciaidőszakból –, azonban még ezzel együtt is az idei év átlagában 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedési ütem. Vagyis a bérek mellett a nyugdíjak reálértéke is növekedhet az idén. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év elején kezdhet ismét lassulni, és 2025 nyarára térhet vissza a jegybank 3 százalékos céljához. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.