A lehetőségek tárháza mellett a mesterséges intelligencia komoly aggodalmakat is felvet. Feleslegessé válhat a munkaerő, növekedhetnek az egyenlőtlenségek. Az IMF egyik szakértői csapata szerint a negatív hatások enyhítésére adót kellene kivetni arra a szén-dioxid-kibocsátásra, amely a számítógépek áramellátásakor keletkezik.
A szerző a Makronóm újságírója.
Tekintettel az MI-fejlesztések természetével, hatásával és sebességével kapcsolatos hatalmas bizonytalanságra, a kormányoknak olyan rugalmas megközelítést kell alkalmazniuk, amely felkészíti őket mind a szokásos üzletmenetre, mind a rendkívül riasztó forgatókönyvekre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői egy jegyzetben tárgyalták, miképp lehet költségvetési politikát alkalmazni a technológia és annak alkalmazásának olyan módú irányítására, amely a legjobban szolgálja az emberiséget, miközben tompítja a kedvezőtlen munkaerőpiaci és elosztási hatásokat.
A generatív mesterséges intelligencia előnyeinek szélesítése: A költségvetési politika szerepe címmel megjelent vitairatban kifejtik, hogy a generatív MI-nek hatalmas a potenciálja a termelékenység javításában, de kevésbé kellemes változásokat is hozhat.
Maga az automatizálás radikálisan átalakíthatja a munka világát, ronthatja a nemzeti mérlegeket, mivel kevesebb munkavállalóra lesz szükség, így csökken a beszedhető adó.
A mesterséges intelligencia hasonló kérdéseket vet fel, mint a pár éve elindult robotizáció, amely elsősorban a rutinfeladatokat magában foglaló, alacsony és közepes képzettséget igénylő munkahelyekre jelent veszélyt. Viszont a generatív mesterséges intelligencia képességei kifinomultabbak, potenciálisan már a kognitív foglalkozásokban is felerősíthetik a munkahelyek elvesztését. Természetesen, ha a két folyamat összeadódik, akkor változik a munkajövedelem megoszlása, tovább csökkenhet a nemzeti jövedelem, súlyosbítva a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket.
Az IMF szakértői úgy gondolják, hogy az országoknak a fiskális politikát is figyelembe kell venniük a szociális védelmi rendszerekkel, például a társadalombiztosítással, a munkaerőpiaci programokkal, a szociális segélyezési rendszerekkel, valamint az oktatási és képzési politikákkal együtt.
Az adózás terén a szerzők javasolják újragondolni a tőke megadóztatásának módját. Erre általában alacsonyabb közterheket vetnek ki, mint a munkára, de ha a tőke a mesterséges intelligencia segítségével csökkenti a munkaerő iránti keresletet, akkor az adóterhet szükségszerűen át kell helyezni.
Az IMF elemzőit aggasztja a „növekvő piaci erő, a domináns cégek által élvezett bérleti díjak, vagy a győztes mindent visz” elve is. Igaz, a dokumentum nem tesz említést a megaüzemeltetőkről, amelyek már bizonyították, hogy képesek milliárdokat költeni az MI-infrastruktúrára – akkora összegeket, amelyeket rajtuk kívül csak kevesen.
Az energia egy másik kérdés, amelyet a dokumentum érint. Azt sugallják, hogy
az MI-szerverek által fogyasztott nagy mennyiségű energia miatt a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása lehetne a megfelelő mód arra, hogy a technológia árában tükrözzék a külső környezeti költségeket.
Azonban az IMF elemzői nem kérik a mesterséges intelligencia közvetlen megadóztatását. Szerintük egy ilyen illeték akadályozná az elterjedését, és az ezt a megközelítést alkalmazó országok lemaradnának a riválisaik mögött.
A szerzők kitérnek arra is, hogy a generatív MI „jelentős potenciállal rendelkezik az adóigazgatási gyakorlatok továbbfejlesztésében az adóérvényesítés javítása érdekében”. Hozzáteszik, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos információs forradalom végső soron lehetővé teheti az adórendszer újratervezését. Az MI a feje tetejére állítja a klasszikus adóelméletet, és a régi módszerek újragondolására ösztönöz, mint a személyre szabott progresszív általános forgalmi, az élethosszig tartó jövedelem- vagy a valós idejű piaci érték alapú ingatlanadó kialakítása.
Persze az is lehet, hogy nem. A jegyzetben beismerik, hogy nem tudják, milyen változásokat hoz a mesterséges intelligencia. Állításuk szerint az MI következményeit irányító és enyhítő politikák függnek majd a jövőbeli forgatókönyvek alakulásától.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Mesterségesintelligencia (MI)-témára fókuszáló mesterképzések indítását jelentette be a minap a BME rektora egy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és az NKFI Hivatal által rendezett szakmai fórumon. A HUN-REN hálózat vezetője pedig elárulta, hogy a Levente nevű, az elődjénél 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép építése rövidesen elkezdődhet Csillebércen.
Egy, a mindennapi életünket egyre inkább meghatározó jelenségről mondta el a véleményét a miniszterelnök.
A Meta és az Apple nem írta alá az uniós szabályozási terveket.
Amikor Michael Jackson 2009-ben meghalt, 500 millió dolláros adósságot hagyott maga után. Mégis, az elmúlt években az örökösei 2 milliárd dolláros vagyont halmoztak fel a különböző projektekből.
Nem várt helyről jött nagy dicséret néhány tanács kíséretében.
Amivel időt lehet spórolni, amivel hatékonyabbak tudunk lenni, az nagyon értékes. Vagy ön nem szeretne több szabadidőt? Béres Sándor írása.
„A Nyugat hiába próbálkozik, nem fogja tudni szőnyeg alá söpörni ezt”– szögezte le Marija Zaharova külügyi szóvivő.
Mindez Boris Johnson memoárjából derült ki.
