Kína már háromszor annyi napenergiát termel, mint az USA

Tavaly a világ a megújuló energiaforrásokat kiaknázó kapacitások háromnegyedét már a napenergiából biztosította. A legnagyobb növekedést az Egyesült Államok, az Európai Unió és természetesen Kína produkálta – utóbbi kenterbe is vert mindenkit a zöldenergiás infrastruktúra területén.  

A Visual Capitalist infografikáján a napelem-kapacitás növekedését láthatjuk az USA, az EU és Kína vetületében. Az adatok egy tizenket éves időszakot ölelnek fel, 2010 és 2022 között mutatják a fejlődést az előállított gigawattok számát követve.  

Mint látható, az ázsiai nagyhatalom a 2010-es 1 gigawattról húzta fel termelését 393-ra, ami közel kétszerese az Európai Unió 205-ös és több mint háromszorosa az Egyesült Államok 113-as kapacitásának. Az elmúlt esztendőkben annak ellenére folytatta szárnyalását a kínai napelem-telepítés, hogy az állami támogatásokat 2020-ban és 2021-ben lépcsőzetesen megszüntették. Az ázsiai országban olyan tempóban dübörög az energiaátállási infrastruktúra kiépítése, hogy az ország üvegházhatás-kibocsátási szintje már az idén elérheti a csúcsot, hogy aztán vagy stagnáljon, vagy esésbe kezdjen. Mert Peking nem áll le: tavaly 217 gigawattnyi energiát szolgáltató napelemparkot létesített, ez több mint 500 millió napelemet jelent, ami jóval meghaladja az Egyesült Államok teljes beépített napelem-kapacitását.  

Hszi Csin-ping 2020-ban azt a vállalást tette, hogy 2030 előtt országa eléri a károsanyag-kibocsátási csúcspontot, 2060-ra pedig nettó zéró kibocsátóvá válik. A dolgok sokkal jobban mennek, mint azt tervezte, az adatok alapján ugyanis már az idén bekövetkezik a kibocsátási csúcs, vagyis Peking hat évvel megelőzte önmagát. Az elnök kalkulációi szerint az évtized végére 1200 gigawatt energia már csak a nap- és szélerőművekből származott volna – ehhez képest tavaly év végére elérte az 1050-et, az idén pedig átlépi az 1300-at.  

Teljes dominancia 

Kína 2017 óta nagyjából 25 százalékos éves növekedési rátát produkált a napelem-kapacitás terén – ez a mutató az Egyesült Államokban 21, az EU-ban pedig 16 százalék volt. A napelemgyártást is az ázsiai ország teljes dominanciája jellemzi: a globális ellátási láncok nyolcvan százalékát tartja a kezében.  

A munkaerőpiaci számok jól tükrözik az ábrán látható rangsort: 2022-ben a kínai napenergia-ipari szegmens 2,76 millió embert foglalkoztatott (magában a gyártásban mintegy 1,8 milliót, 918 ezren pedig az építőiparban, a telepítésben, valamint az üzemeltetésben és a karbantartásban működnek közre). Az EU-ban 648 ezren dolgoznak a területen, míg az Egyesült Államokban mindössze 264 ezren.  

A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint 2028-ra Kína adja a globális megújulóenergia-kapacitás csaknem 60 százalékát. A jelenlegi adatok alapján a pekingi eredmények óriási lökést adhatnak a Párizsi Megállapodás 2016 óta tartó folyamatának, amelynek így vitathatatlan vezérévé vált. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.