Alig tettünk valamit a környezetvédelemért a Yale szerint

A Center for International Earth Science Information Network (CIESIN) a Yale Egyetem Center for Environmental Law and Policy nevű intézetével együttműködésben hozta létre néhány éve az Environmental Performance Index (EPI) mutatószámot. Ez egy tudományos alapú, összetett, széles körben elfogadott indexszé vált a fenntarthatóság mérésében.  

Ugyanakkor az idei EPI számos új részmutatót vezetett be a változó célok és a legfrissebb környezeti jelentések alapján. Például 2024-től már az államok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére tett előrehaladását vizsgálta, értékelve, hogy milyen gyorsan mérsékelték a kibocsátásukat és mennyire közel állnak a nettó nulla cél eléréséhez. 

Sok helyütt csökken a kibocsátás, de... 

Az elemzés alapján több országban évek óta mérséklődik az üvegházhatású gázok kibocsátása a korábbiakhoz képest. Azonban mindössze öt ország mérsékelte azt olyan mértékben, hogy a jelenlegi tempóban 2050-re valóban el is érhetik a nettó nullát. Ezek: Észtország, Finnország, Görögország, Kelet-Timor és az Egyesült Királyság.  

Az Egyesült Államok, amely a 34. helyen szerepel a legfrissebb EPI-rangsorban, szintén csökkenti a kibocsátását, de igen lassú ütemben. Ezzel szemben Kína, Oroszország és India, amelyek hatalmas területűek, népesek és gazdaságilag jelentősek, továbbra is nagyobb mértékben növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint az előző években – áll a friss jelentésben. 

Mi változott az EPI-mutatóban? 

Nézzük az EPI-vel kapcsolatos újdonságok részleteit, ugyanis az idén több új mutatót is bevezetett a módosuló célok és a legújabb környezeti jelentések alapján. 

 valamint mennyire közelítettek a nettó nulla emissziós cél eléréséhez. 

Ezenkívül a frissített EPI-index első alkalommal vezetett be friss mutatókat annak megállapítására is, hogy az országok mennyire hatékonyan védik a kritikus élőhelyeket, valamint indikátorokat annak értékelésére, hogy az egyes államok mennyire eredményesen irányítják a védett területeket. (E mutatók közvetlen reakciók az úgynevezett kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia célkitűzésére, amely 2030-ra a földek és tengerek 30 százalékának megóvását tűzte ki célul.) 

Mit is védenek? Eléggé hatékonyan? 

A friss adatok szerint – az új mércék alapján – világosan látható, hogy bár sok állam elérte a területvédelmi célkitűzéseit, a természetes ökoszisztémák pusztulása továbbra is komoly kihívás. A jelentés kiemeli azt is, hogy a védett területek megfelelő finanszírozása és a helyi közösségekkel együttműködve kidolgozott szigorú környezetvédelmi szabályok létrehozása létfontosságú. 

Egyik ország sem igazán fenntartható  

Az összesített indexpontszámok összefüggésben vannak az országok gazdagságával, bár egy bizonyos pont után a nagyobb nemzeti vagyon csökkenő fenntarthatósági aktivitást eredményezett. Azonban természetesen egyetlen nemzet sem állíthatta magáról, hogy teljes mértékben fenntartható lenne a 2024-es EPI alapján. 
A növekvő jólét az egyes országok számára megengedi, hogy jobb infrastruktúrát finanszírozzanak, a polgárok szélesebb körben hozzájussanak az olyan alapvető szükségletekhez, mint a tisztább ivóvíz, a hatékonyabb szennyvíz- és hulladékkezelés, emellett a gazdagok több megújuló energiaforrást használnak. Ugyanakkor a tehetősebb államok a magasabb fogyasztásuk révén – egy főre vetítve – jóval több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, több hulladékot termelnek és jobban károsítják az ökoszisztémákat. 

A jelentés készítőinek összegzése szerint  

(Forrás: phys.org) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.