Különös megállapításra jutott az IMF, extraadókat követel

Figyelemre méltó okfejtés látott napvilágot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) oldalán a mesterséges intelligencia és a kriptobányászat mögött álló, eszelős mennyiségű fosszilis alapú villamosenergia-használat és annak szén-dioxid-kibocsátása kapcsán.  

Az írás rámutat: hatalmas energiaigényük miatt a kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális kibocsátás közel 1 százalékát adják – a karbonlábnyomuk pedig egyre növekszik. A nagy teljesítményű berendezések áramzabálása következtében egy Bitcoin-tranzakció nagyjából ugyanannyi energiát igényel, mint amennyit egy átlagos ghánai vagy pakisztáni ember három év alatt fogyaszt.  

A 2 százalékos arány három éven belül várhatóan 3,5-re emelkedik. Ez a világ ötödik legnagyobb villamosenergia-felhasználójának számító Japán jelenlegi fogyasztásának felelne meg. 

Ami a féktelen energiafelhasználás ökológia következményeit illeti: 2027-re a kriptobányászat a globális szén-dioxid-kibocsátás 0,7 százalékát eredményezheti. Az MI-adatközpontok kibocsátása ugyanabban az évben elérheti a 450 millió tonnát, a kettő együttesen már a globális kibocsátás 2 százalékát fogja jelenteni.  

Ha túl drága, változtatni fognak 

Az IMF elemzői az idézett írásban azt kifogásolják, hogy a két terület napjainkban (figyelembe véve a környezeti károkat) nemhogy szabályozva lenne az energiafelhasználás módjait tekintve, rákényszerítve a vállalatokat kibocsátási gyakorlatuk újragondolására, hanem éppen ellenkezőleg: sok adatközpont és kriptobányász-kiszolgáló nagyvonalúan adómentességet élvez, hogy a tevékenységüket felpörgetve minél gyorsabban tudjanak eredményeket felmutatni.  

A szakértők szerint az adóztatási rendszer átgondolására van szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, és a vállalatok a kibocsátás visszaszorításáért is tegyenek valamit. Az IMF becslése szerint kilowattóránként 0,047 dolláros globális villamosenergia-felhasználási adó már elegendő ösztönző hatással bírna a kriptobányászat területén, de ezt az összeget a helyi egészségromboló hatásokhoz igazítva 0,089 dollárig is lehet emelni – ez a bányászok átlagos energiarezsijét már 85 százalékkal emelné meg, vagyis rákényszerítené őket az alternatív megoldások keresésére. A lépés eredményeképpen nagyjából 100 millió tonnával csökkenne az éves szén-dioxid-emisszió, ami nem kevés: ez Belgium jelenlegi kibocsátásának felel meg. Az adatközpontok esetében ugyanezt a kötelező járulékot kilowattóránként alapból 0,032 dollárban kellene meghatározni, ami a helyi szennyezettség mértékében 0,052 dollárra is felmehetne.  

Hiányzó szabályozás 

Paradoxonként az IMF rámutat: miközben a mesterségesintelligencia-vállalatok kiemelkedően klímaromboló tevékenységet folytatnak, rendeltetésüknek megfelelően éppen ezek azok, amelyek a technológiájuk segítségével mérföldköveket tehetnek le a klímasemlegesség felé vezető úton.  

Ennek elősegítéséhez tehát olyan politikát kell kialakítani, amely feloldja ezt az ellentmondást. Ez azonban szép szóval nem fog menni, a legenergiaigényesebb területek szereplőinek fogadkozásai önmagában kevesek lesznek a fosszilis energia csökkentéséhez és a tiszta energiára való átálláshoz. Az IMF szerint globálisan összehangolt szén-dioxid-árat kellene bevezetni – az imént vázolt extraadón felül –, ami hasonlatos lenne az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi (ETS) rendszeréhez. Ez meghatározna egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, amely felett a vállalatoknak egységes kvótát kellene fizetniük. Számításaik szerint 2030-ig ennek az összegnek el kellene érnie a tonnánként 85 dollárt – ez és az extraadók már kellőképpen ösztönöznék a veszélyes kibocsátókat arra, hogy energiahatékonyabb technológiát fejlesszenek és a tiszta energiaforrások felé forduljanak. A kormányok javuló tendencia esetén természetesen már bátran nyúlhatnának a most ész nélkül osztogatott bónuszengedményekhez és adójóváírási eszközökhöz – a jelenlegi állapotokkal ellentétben akkor az (újabb ösztönzőként) minden további nélkül indokolt is lenne. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: Needpix 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.