A friss adatok szerint a gyengébb év elejét követően márciusban újra nőtt a boltok forgalma, és a következő hónapokban is kitarthat a lendület. A piaci szférában a szokásos év eleji béremelések ugyanis jellemzően márciussal záródnak le, így a fogyasztók április elején kapták kézhez a megemelt bérüket, ami erős tavaszi keresletet vetít előre.
Elemző: Molnár Dániel a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Márciusban jelentős lendületet vett a kiskereskedelmi forgalom, havi alapon 2, míg éves szinten 4,2 százalékkal nőtt a volumen. Vagyis a gyengébb januári-februári forgalom után márciusban már érdemben kedvezőbb folyamatokat mutatnak az adatok. Ez azt is jelenti, hogy az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-számokban a fogyasztás játszhatott jelentős szerepet.
A havi növekedéshez hozzájárult az élelmiszer-forgalom és a nem élelmiszertermékek forgalma: előbbi 0,8, míg utóbbi 0,9 százalékos bővülést mutatott februárral összevetve. Az élelmiszer-forgalom volumene így éves alapon már 5,7 százalékkal haladta meg az előző évi szintjét.
Ebben a legnagyobb szerepe a jövedelmi helyzet javulásának van, a gyors ütemű béremelkedés az elmúlt időszakban a jegybanki toleranciasávba lassuló inflációval együtt érdemben növelte a vásárlóerőt, és ez a kiskereskedelmi adatokban is megjelenik.
Éves alapon már a nem élelmiszertermékek forgalma is növekedést mutatott – 0,6 százalékosat –, ami azt jelzi, hogy az óvatossági motívum lassan, de biztosan oldódik a fogyasztók körében.
Várakozásaink szerint a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét lendületet vehet. A piaci szférában a szokásos év eleji béremelések jellemzően márciussal záródnak le, így a fogyasztók április elején kapták kézhez a megemelt bérüket. Ez pedig a jövedelmi helyzet javítása mellett az óvatossági motívumot is tovább oldhatja, vagyis már nemcsak az élelmiszer-forgalom esetében, hanem a nem élelmiszer jellegű termékek körében, a halasztható fogyasztási cikkek vásárlásában is számottevő növekedés következhet be a következő hónapokban. A fogyasztás felfutása pedig jelentős támaszt adhat a növekedési kilátásoknak az idei évben, miközben a külpiacaink, elsősorban Németország, továbbra is visszafogott teljesítményt nyújtanak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
