Kína energiaforradalma segíti a magyar zöldátmenetet is!

Kína újenergia-boomja nemcsak az ország zöldfejlesztési céljainak megvalósítását támogatja, hanem minőségi és megfizethető termékek, valamint kínai technológiák és megoldások kínálásával hozzájárul a globális zöldátmenethez is – vontak konklúziót a vendégelőadók a Hszinhua hírügynökség által május 20-án ötödik alkalommal megszervezett Kína Gazdasági Kerekasztal (China Economic Roundtable) című konferencia alkalmával. 

Az előadók felidézték, hogy 2020-ban az ázsiai nagyhatalom ígéretet tett a világnak arra, hogy az ország 2030 előtt eléri a szén-dioxid-kibocsátási csúcsát, továbbá 2060 előtt meglesz a szén-dioxid-semlegesség, azaz a nettó zéró kibocsátás. 

Azóta az ország „gyorsított pályára lépett” ezen célok elérése érdekében, különösen figyelemreméltó területeken, mint a megújulóenergia-kapacitás, az ipari fejlesztések, valamint a világelső pozíciója a nem hagyományos meghajtású járművek (NEV), a napelemek és lítium energiatároló rendszerek gyártásában is. A NEV egy átfogó kifejezés minden olyan elektromos meghajtású járműre, amely nem (csak) robbanómotoros. Beleértve a hagyományos, konnektorról nem tölthető hibrid (HEV), a hálózatról tölthető hibrid (PHEV), a tisztán elektromos (EV), valamint a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket (FCEV). 

Ezzel pedig 2023-ban a világ megújulóenergia-kapacitás bővítésének körülbelül felét Kína adta – állította a konferencián Huo Fupeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság tisztviselője.  

A világ megújulóenergia-nagyhatalma 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az ázsiai országot a világ megújulóenergia-nagyhatalmának nevezte. Előrejelzésük szerint  

A konferencián felszólaló elemzők az új energiák felépülését az ország zöldnövekedést támogató politikáinak, hatalmas hazai piacának, teljes ipari és ellátási láncainak, valamint gazdag tehetségbázisának tulajdonították.

Ho Hajlin, az Ipari és Informatikai Minisztérium tisztviselője példaként említve a NEV-eket elmondta, hogy Kína előnyei között szerepel a hatalmas piaci kereslet, a teljes ipari ellátási lánc összes elemnek biztosítására, valamint a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló, magas színvonalon teljesítő munkaerő. Emellett az ország folyamatos technológiai innovációja és K+F-tevékenysége is hozzájárul az ágazat versenyelőnyeinek kiaknázásához. 

„Az ázsiai nagyhatalomnak megvannak a képességei és a felelőssége, hogy kihasználja komparatív előnyeit az újenergia-iparban, hozzájárulva a technológiáival, a termékeivel és a megoldásaival a világ számára” – mondta el Huo Fupeng. 

Még Indiában is drágább a napelem gyártása 

Az elmúlt évtizedben több mint 80 százalékkal csökkent a napelemmodulok ára – mondta Heymi Bahar, az IEA vezető elemzője, megjegyezve, hogy az alacsonyabb árak segítettek minden országban bővíteni a napelemes energia-előállítási kapacitásokat.  

– tette hozzá Huo Fupeng. 

Miközben egyes nyugati ország Kína növekvő NEV-exportját az ottani túlkínálat bizonyítékaként állították be, a konferencián az ázsiai előadók megcáfolták ezt, hangsúlyozva, hogy az exportkényszerre utaló érvelés nem állja meg a helyét. 

Ho Hajlin kiemelte, hogy egy nemzet termelési kapacitásának túlzott volta, a hazai kereslet átmeneti csökkenése globálisan is tapasztalható jelenség. Huo Fupeng ugyanakkor az amerikai védővámokra és a tervezett EU-s lépésekre is utalt, amikor kifejtette: 

A védővámok helyett a klímaváltozás leküzdése érdekében minden országnak és régiónak ki kell használnia a saját versenyelőnyeit, fokoznia szükséges a nyílt együttműködést és a politikai koordinációt, elő kell mozdítania az innovatív eredmények megosztását és olyan környezetet kell teremtenie, amely támogatja a tisztességes versenyt és a szabad kereskedelmet – vont konklúziót Ho Hajlin. 

(Forrás: China Daily)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Ho Hvi Jang

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.