Kína újenergia-boomja nemcsak az ország zöldfejlesztési céljainak megvalósítását támogatja, hanem minőségi és megfizethető termékek, valamint kínai technológiák és megoldások kínálásával hozzájárul a globális zöldátmenethez is – vontak konklúziót a vendégelőadók a Hszinhua hírügynökség által május 20-án ötödik alkalommal megszervezett Kína Gazdasági Kerekasztal (China Economic Roundtable) című konferencia alkalmával.
Az előadók felidézték, hogy 2020-ban az ázsiai nagyhatalom ígéretet tett a világnak arra, hogy az ország 2030 előtt eléri a szén-dioxid-kibocsátási csúcsát, továbbá 2060 előtt meglesz a szén-dioxid-semlegesség, azaz a nettó zéró kibocsátás.
Azóta az ország „gyorsított pályára lépett” ezen célok elérése érdekében, különösen figyelemreméltó területeken, mint a megújulóenergia-kapacitás, az ipari fejlesztések, valamint a világelső pozíciója a nem hagyományos meghajtású járművek (NEV), a napelemek és lítium energiatároló rendszerek gyártásában is. A NEV egy átfogó kifejezés minden olyan elektromos meghajtású járműre, amely nem (csak) robbanómotoros. Beleértve a hagyományos, konnektorról nem tölthető hibrid (HEV), a hálózatról tölthető hibrid (PHEV), a tisztán elektromos (EV), valamint a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket (FCEV).
Kína NEV-flottája 2020 óta több mint négyszeresére nőtt, 2023 végére meghaladva a 20 millió darabot, így az ázsiai ország a világ legnagyobb NEV-gyártója és felvevőpiaca. Sőt, az általuk telepített megújuló energia kapacitása tavaly először haladta meg az ország hőerőműveinek összesített kapacitását.
Ezzel pedig 2023-ban a világ megújulóenergia-kapacitás bővítésének körülbelül felét Kína adta – állította a konferencián Huo Fupeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság tisztviselője.