Az egyik fontos vezető ázsiai portál, a Chinadaily.com zöldgazdasági anyagában a kínai közreműködéssel épült kaposvári napelempark szolgált illusztrációként. A cikk egy helyi zöldkonferenciáról tudósított, ahol arra jutottak, hogy a távol-keleti nagyhatalom megújulóenergia-forradalma nemcsak a magyar zöldátmenethez is hozzájárul.
Kína újenergia-boomja nemcsak az ország zöldfejlesztési céljainak megvalósítását támogatja, hanem minőségi és megfizethető termékek, valamint kínai technológiák és megoldások kínálásával hozzájárul a globális zöldátmenethez is – vontak konklúziót a vendégelőadók a Hszinhua hírügynökség által május 20-án ötödik alkalommal megszervezett Kína Gazdasági Kerekasztal (China Economic Roundtable) című konferencia alkalmával.
Az előadók felidézték, hogy 2020-ban az ázsiai nagyhatalom ígéretet tett a világnak arra, hogy az ország 2030 előtt eléri a szén-dioxid-kibocsátási csúcsát, továbbá 2060 előtt meglesz a szén-dioxid-semlegesség, azaz a nettó zéró kibocsátás.
Azóta az ország „gyorsított pályára lépett” ezen célok elérése érdekében, különösen figyelemreméltó területeken, mint a megújulóenergia-kapacitás, az ipari fejlesztések, valamint a világelső pozíciója a nem hagyományos meghajtású járművek (NEV), a napelemek és lítium energiatároló rendszerek gyártásában is. A NEV egy átfogó kifejezés minden olyan elektromos meghajtású járműre, amely nem (csak) robbanómotoros. Beleértve a hagyományos, konnektorról nem tölthető hibrid (HEV), a hálózatról tölthető hibrid (PHEV), a tisztán elektromos (EV), valamint a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket (FCEV).
Kína NEV-flottája 2020 óta több mint négyszeresére nőtt, 2023 végére meghaladva a 20 millió darabot, így az ázsiai ország a világ legnagyobb NEV-gyártója és felvevőpiaca. Sőt, az általuk telepített megújuló energia kapacitása tavaly először haladta meg az ország hőerőműveinek összesített kapacitását.
Ezzel pedig 2023-ban a világ megújulóenergia-kapacitás bővítésének körülbelül felét Kína adta – állította a konferencián Huo Fupeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság tisztviselője.
Érdekesség, hogy a Chinadaily.com a friss, e konferenciával kapcsolatos írását egy magyar–kínai vonatkozású képpel illusztrálta. Az ominózus fotó 2021. május 27-én készült, és a kaposvári naperőművet mutatja, amelyet a China National Machinery Import and Export Corporation (CMC) épített, és ez a vezető nemzeti hírügynökség, a Hszinhua képe.
Itt érdemes újra megjegyezni, hogy nemcsak a napelemek és az energiatároló rendszerek, de mindinkább az elektromos autók egy érdemi része sem európai, hanem a kínai tömeggyártásból származik. Lényeges ezért a magyar gazdaság jövője szempontjából, hogy ne csak a nyugati narratíva mentén gondolkodjunk, amikor a következő évek, évtizedek gazdasági stabilitását és fenntartható fejlődését kell itthon megalapoznunk.
A közeljövő pedig főképp a zöldátállásról szól, és ebben Kínának nemcsak európai, de óriási globális szerepe is van. Az ázsiai ország pedig most partnereket keres Európában, amit a kínai államfő közelmúltbeli európai látogatása is megmutatott. Kína első számú vezetője lényeges üzenetet küldött azzal, hogy mely országokba látogatott el. Mint tudjuk, Franciaország az unión belüli meghatározó hatalomként próbál Kína felé nyitni; továbbá Szerbia és Magyarország régóta erős kelet-közép-európai partnere a távol-keleti nagyhatalomnak. Nem véletlen tehát, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök éppen e három európai országba látogatott idén, május második hetében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az ázsiai országot a világ megújulóenergia-nagyhatalmának nevezte. Előrejelzésük szerint
Kína 2028-ra a globálisan üzembe helyezett új megújulóenergia-kapacitások majdnem 60 százalékát adja.
A konferencián felszólaló elemzők az új energiák felépülését az ország zöldnövekedést támogató politikáinak, hatalmas hazai piacának, teljes ipari és ellátási láncainak, valamint gazdag tehetségbázisának tulajdonították.
Ho Hajlin, az Ipari és Informatikai Minisztérium tisztviselője példaként említve a NEV-eket elmondta, hogy Kína előnyei között szerepel a hatalmas piaci kereslet, a teljes ipari ellátási lánc összes elemnek biztosítására, valamint a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló, magas színvonalon teljesítő munkaerő. Emellett az ország folyamatos technológiai innovációja és K+F-tevékenysége is hozzájárul az ágazat versenyelőnyeinek kiaknázásához.
Kína megújuló energiákra épülő ipara nemcsak a hazai piacon ért el sikereket, hanem globálisan is terjeszkedik, növelve az ágazat nemzetköziesedésének és versenyképességének szintjét.
„Az ázsiai nagyhatalomnak megvannak a képességei és a felelőssége, hogy kihasználja komparatív előnyeit az újenergia-iparban, hozzájárulva a technológiáival, a termékeivel és a megoldásaival a világ számára” – mondta el Huo Fupeng.
Még Indiában is drágább a napelem gyártása
Az IEA jelentése szerint 2023-ban egy poliszilícium napelemmodul előállítása az Egyesült Államokban 30, Indiában 10, míg az EU-ban 60 százalékkal volt drágább, mint Kínában.
Az elmúlt évtizedben több mint 80 százalékkal csökkent a napelemmodulok ára – mondta Heymi Bahar, az IEA vezető elemzője, megjegyezve, hogy az alacsonyabb árak segítettek minden országban bővíteni a napelemes energia-előállítási kapacitásokat.
Kína eközben mintegy 100 országgal és régióval kötött szerződést újenergia-projektek fejlesztésére, míg a megújuló energiával hajtott járműveit több mint 180 országba és régióba exportálták, amelyek a legnépszerűbb márkák közé tartoznak az olyan államokban, mint Franciaország, Thaiföld és Indonézia
– tette hozzá Huo Fupeng.
Miközben egyes nyugati ország Kína növekvő NEV-exportját az ottani túlkínálat bizonyítékaként állították be, a konferencián az ázsiai előadók megcáfolták ezt, hangsúlyozva, hogy az exportkényszerre utaló érvelés nem állja meg a helyét.
Ho Hajlin kiemelte, hogy egy nemzet termelési kapacitásának túlzott volta, a hazai kereslet átmeneti csökkenése globálisan is tapasztalható jelenség. Huo Fupeng ugyanakkor az amerikai védővámokra és a tervezett EU-s lépésekre is utalt, amikor kifejtette:
a protekcionizmushoz való visszatérés nemcsak a zöldgazdaság globális ipari és ellátási láncait zavarná meg, továbbá aláásná az alacsony szén-dioxid-kibocsátás irányába tartó zöldátmenetét, hanem kifejezetten visszaütne, és akadályozná a védővámokkal operáló országok hazai iparát is.
A védővámok helyett a klímaváltozás leküzdése érdekében minden országnak és régiónak ki kell használnia a saját versenyelőnyeit, fokoznia szükséges a nyílt együttműködést és a politikai koordinációt, elő kell mozdítania az innovatív eredmények megosztását és olyan környezetet kell teremtenie, amely támogatja a tisztességes versenyt és a szabad kereskedelmet – vont konklúziót Ho Hajlin.
(Forrás: China Daily)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Ho Hvi Jang
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
Valamit tenni kell az ügyben.
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Az egészségügy jövője egyszerre csábító és ijesztő: miközben az MI javítja a diagnosztikát, sok orvos már most túlterhelt a digitális rendszerektől.
Egy brazil egyetem biogázalapú hidrogénüzemet épített, ami új fejezetet nyit a megújuló hidrogéntermelésben, miközben Európától Dél-Koreáig sorra jelennek meg a hasonló kísérleti projektek. A technológia még drága, de regionális termelést és alacsony szénlábnyomot ígér.
A gépjárműben utazó négy embert kórházba szállították.
