Kanadában és Olaszországban a szénerőművek kevesebb mint 6 százalékát teszik ki az energiamixnek, de ezek szerepe az áramellátásban Japán esetén még mindig 32, Németországban pedig 27 százalékot tesz ki. Ezen államok ráadásul „menekülőutat” kaptak, mert a dokumentum esetükben a párizsi klímaegyezményben is deklarált másfél fokos hőmérséklet-emelkedéshez köti e kötelezettséget. Azaz a gyakorlatban a németek és a japánok még jó pár évig, akár 2040-ig vagy azután is elodázhatják az átállást.
Amerikával ellentétben Kína és India nem állnak jól
Arról nem is szólva, hogy a világ legnagyobb szénalapú áramfogyasztói, Kína és India továbbra is új karbonerőműveket építenek, annak ellenére, hogy a szakértők figyelmeztetnek: a világ szénkapacitásának évente a jelenlegi 6 százalékával kell csökkennie 2040-ig, hogy elkerüljük a klímavészhelyzetet.
A G7-ek megállapodása mindössze néhány nappal az után jött létre, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) új szabályokat határozott meg, amelyek előírják a szénerőművek számára, hogy vagy – majdnem – teljes mértékben fogják vissza klímaszennyezésüket, vagy álljanak le 2040 előtt. A szénalapú energiatermelés az Egyesült Államok elektromosáram-előállításának 16 százalékáért felelős.
Kapcsolódó: