Áprilisban lassult az infláció üteme, de nem a Fed céljaival összhangban, így még várni kell az amerikai kamatcsökkentésre. Ez a feltörekvő piacoknak sem kedvez.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Áprilisban az elemzői várakozásoknak megfelelően minimálisan lassult az áremelkedési ütem az USA-ban, 3,4 százalékra, miközben a megelőző hónaphoz képest az árak 0,3 százalékkal nőttek – itt az elemzők kismértékben gyorsabb, 0,4 százalékos emelkedésre számítottak. Az alapvető árfolyamatokat megfogó, az élelmiszerárak és energia nélkül számított maginflációs mutató is a várakozásoknak megfelelően alakult, 3,6 százalékot tett ki éves és 0,3 százalékot havi bázison.
Áprilisban a szolgáltatások húzták fel a drágulási ütemet, ebben a csoportban 5,3 százalékkal nőttek az árak egy év alatt, amiben a lakhatás 5,5, illetve a szállítás 11,2 százalékos drágulása játszott szerepet. Ezzel szemben a többi árucsoport visszafogta az inflációt. Az élelmiszerek ellenértéke csupán 2,2 százalékkal nőtt, míg az energiaárak 2,6 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi esetében
az energiaszolgáltatások 3,6 százalékos drágulása húzta felfelé az indexet, miközben a gázárak csupán 1,2 százalékkal nőttek, az üzemanyagárak pedig 0,8 százalékos mérséklődést mutattak.
Csökkent éves alapon az egyéb termékek ára is, 1,3 százalékkal, amiben elsősorban az autópiac játszott szerepet. Az új gépkocsik ellenértéke 0,4, míg a használtaké 6,9 százalékkal esett vissza, és ez ellensúlyozta a ruházati termékek 1,3, illetve a gyógyászati cikkek 2,5 százalékos növekményét.
Összességében tehát
az USA-ban továbbra sem akar enyhülni az inflációs nyomás, és a pénzromlási ütem nem közelíti a Fed kétszázalékos célját.
A magasabb infláció miatt pedig a jegybank nem kezdheti meg a kamatcsökkentéseket júniusban, még az áprilisi kedvezőtlenebb munkaerőpiaci adatokat, illetve az első negyedéves visszafogott gazdasági teljesítményt is figyelembe véve. Nagyobb a valószínűsége, hogy csak szeptemberben kerül sor az első kamatvágásra, bár a várakozásokat átírhatja, ha továbbra sem enyhül az inflációs nyomás a világ legnagyobb gazdaságában. Itt külön is érdemes lesz figyelni a júniusi kamatdöntést, amikor is a jegybank publikálja az új dot plotot, amelyből kiderül, hogy az idén, illetve jövőre hány kamatvágásra számítanak a döntéshozók.
A Fed későbbre tolódó kamatvágása kedvezőtlenül érinti a feltörekvő piacokat, ahol a monetáris politikának kiemelt figyelmet kell fordítani az USA kamatpolitikájára,
tekintve, hogy fenn kell tartaniuk a kamatkülönbözetet, hogy elkerüljék a tőkekiáramlást és az inflációs hatásokkal járó árfolyam-leértékelődést. A magasabb globális kamatszintek pedig az egész világgazdaság növekedési kilátásaira rányomják a bélyegüket.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/MATTHEW CAVANAUGH
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Kevin Warsh lett az amerikai jegybank új elnöke. A Fed kamatdöntő ülései a forint árfolyamára is erős hatással vannak.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
A finálék technológiai háttere az utóbbi években látványos evolúción ment keresztül.
A nyilatkozó őrnagy szerint az orosz légvédelem olyan lett, mint „egy túl rövid takaró”.
