Áprilisban lassult az infláció üteme, de nem a Fed céljaival összhangban, így még várni kell az amerikai kamatcsökkentésre. Ez a feltörekvő piacoknak sem kedvez.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Áprilisban az elemzői várakozásoknak megfelelően minimálisan lassult az áremelkedési ütem az USA-ban, 3,4 százalékra, miközben a megelőző hónaphoz képest az árak 0,3 százalékkal nőttek – itt az elemzők kismértékben gyorsabb, 0,4 százalékos emelkedésre számítottak. Az alapvető árfolyamatokat megfogó, az élelmiszerárak és energia nélkül számított maginflációs mutató is a várakozásoknak megfelelően alakult, 3,6 százalékot tett ki éves és 0,3 százalékot havi bázison.
Áprilisban a szolgáltatások húzták fel a drágulási ütemet, ebben a csoportban 5,3 százalékkal nőttek az árak egy év alatt, amiben a lakhatás 5,5, illetve a szállítás 11,2 százalékos drágulása játszott szerepet. Ezzel szemben a többi árucsoport visszafogta az inflációt. Az élelmiszerek ellenértéke csupán 2,2 százalékkal nőtt, míg az energiaárak 2,6 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi esetében
az energiaszolgáltatások 3,6 százalékos drágulása húzta felfelé az indexet, miközben a gázárak csupán 1,2 százalékkal nőttek, az üzemanyagárak pedig 0,8 százalékos mérséklődést mutattak.
Csökkent éves alapon az egyéb termékek ára is, 1,3 százalékkal, amiben elsősorban az autópiac játszott szerepet. Az új gépkocsik ellenértéke 0,4, míg a használtaké 6,9 százalékkal esett vissza, és ez ellensúlyozta a ruházati termékek 1,3, illetve a gyógyászati cikkek 2,5 százalékos növekményét.
Összességében tehát
az USA-ban továbbra sem akar enyhülni az inflációs nyomás, és a pénzromlási ütem nem közelíti a Fed kétszázalékos célját.
A magasabb infláció miatt pedig a jegybank nem kezdheti meg a kamatcsökkentéseket júniusban, még az áprilisi kedvezőtlenebb munkaerőpiaci adatokat, illetve az első negyedéves visszafogott gazdasági teljesítményt is figyelembe véve. Nagyobb a valószínűsége, hogy csak szeptemberben kerül sor az első kamatvágásra, bár a várakozásokat átírhatja, ha továbbra sem enyhül az inflációs nyomás a világ legnagyobb gazdaságában. Itt külön is érdemes lesz figyelni a júniusi kamatdöntést, amikor is a jegybank publikálja az új dot plotot, amelyből kiderül, hogy az idén, illetve jövőre hány kamatvágásra számítanak a döntéshozók.
A Fed későbbre tolódó kamatvágása kedvezőtlenül érinti a feltörekvő piacokat, ahol a monetáris politikának kiemelt figyelmet kell fordítani az USA kamatpolitikájára,
tekintve, hogy fenn kell tartaniuk a kamatkülönbözetet, hogy elkerüljék a tőkekiáramlást és az inflációs hatásokkal járó árfolyam-leértékelődést. A magasabb globális kamatszintek pedig az egész világgazdaság növekedési kilátásaira rányomják a bélyegüket.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/MATTHEW CAVANAUGH
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
Beindult a békemisszió 2.0? Nemrég még Macronnal és Zelenszkijjel tárgyalt Trump.
A minden érzékszervre ható élmény egy másik valóságba repíti majd a nézőket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
