Közzétette jelentését a Nemzetközi Valutaalap az országok várható idei gazdasági növekedéséről. Brüsszel és Washington foghatja a fejét, ha rápillant az orosz adatokra.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt prognosztizálja, hogy Oroszország gazdasága az idén szinte valamennyi fejlett gazdaságnál gyorsabban, 3,2 százalékkal fog növekedni. A jóslat újabb katasztrofális csapást jelent a szankciókhoz foggal-körömmel ragaszkodó brüsszeli bürokraták kényszerpolitikájára, különösen úgy, hogy
a tiltások megfogalmazásában legaktívabb országok gazdasági mutatói finoman szólva is gyalázatos értékeket vetítenek előre.
A 3,2 százalékos gazdasági bővülés kenterbe veri az Egyesült Államok esetében jósolt 2,7 százalékot, a Nagy-Britanniára prognosztizált 0,5-ös eredményt, ami pedig az Európai Uniót illeti, a két nagyágyú, Németország és Franciaország is csupán 0,2, illetve 0,7 százalékot tud majd felmutatni. Előbbi különösen kínos és ijesztő történet: az Európa gazdasági motorjaként duruzsoló Németország gyakorlatilag lefulladt, egyedüliként a G7-csoport tagjai közül.
Oroszországot a nyugati szankciók a jelek szerint sokkal ellenállóbbá tették, mint amilyen a háború előtt volt. A belső fogyasztás eddig problémamentesen tartja a szintjét, a hazai befektetések pedig segítettek a kritikus iparágaknak túllendülni a tiltások miatt kitört kezdeti zűrzavaron. A magánszektor szerepe felbecsülhetetlen volt a problémamegoldásban, ami pedig a fő bevételi forrást, az energiaexportot illeti, India, Kína és a globális dél több országa kinyitotta az ajtaját Moszkva előtt – nem beszélve a G7-ek által bevezetett olajárplafon kudarcáról: egyfelől senki nem veszi komolyan, másfelől az oroszok az árnyékflotta segítségével gyakorlatilag az első pillanattól kezdve kijátszották azt.
A hadiipar csúcsra járatása megadta azt a kezdőlökést az orosz gazdaságnak, amelyből aztán a fegyveres konfliktus két és fél évében minden más területen is profitálni tudott. Mára a háborús alapokra építkező modell lett a természetes, ez húz magával mindent – a pozitív folyamat természetesen nem tarthat a végtelenségig, ám ha abból indulunk ki, hogy a Nyugat 2022 februárjában pár hónapot saccolt a szankciók által „megroppantott” orosz gazdaság összeomlásáig, a mostani számokat látva eljött a zavart magyarázkodások ideje.
Az IMF az előrejelzésében éppen ezt teszi, amikor kiemeli: a 2024-ben kirobbanóan jónak nevezhető növekedés egy évvel később valószínűleg mérséklődni fog, és 1,8 százalékra csökken, miután a befektetési iram és a belső fogyasztást ösztönző béremelések lendülete alábbhagy. Krisztalina Georgieva IMF-vezér szerint nem szabad elfelejteni, hogy
Oroszország költségvetési szigora éveken át jelentős biztonsági tartalékok felhalmozását tette lehetővé – ezek az állami pénzek áramlanak most a háborús gazdaságba.
„Ha megnézzük a helyzetet, azt látjuk, hogy nő a hadiipar, nő a termelés, a fogyasztás ellenben elkezd lassulni. Ez nagyjából ugyanaz, amit a Szovjetuniónál láthattunk: magas termelés, alacsony fogyasztás” – mondta, hozzátéve: a jelek ellenére Oroszország gazdasági kihívásokkal szembesül, amelyeknek az egyik alapvető oka a szakképzett munkaerő elvándorlása, a másik pedig a technológiák szankcionálása, amelynek hosszabb távú hatásait még csak most kezdi el megérezni Moszkva.
A munkaerőhiánnyal kapcsolatos aggodalmakat az orosz jegybank elnöke is osztja. Elvira Nabiullina a napokban éppen ezzel magyarázta a termelés korlátozott lehetőségeit, azt ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz gazdaság még így is szédületes tempóban növekszik.
Bizakodó hangot ütött meg az inflációval kapcsolatban is. Mint mondta, a 7,7 százalékos márciusi ráta valószínűleg már a lefelé ívelő szakaszra utal, ettől függetlenül a központi bank egyelőre nem kezd csökkentésbe, vagyis várhatóan 16 százalékon tartja az irányadó kamatot. Elemzők az év végére 12,5 százalékos kamatlábat várnak – ez azonban még mindig jócskán meghaladja majd a jegybank 4 százalékos inflációs céljait.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezérigazgatója
MTI/EPA/Dzsalal Morsidi
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
Párizs ügyésze szerint nincs bizonyíték arra, hogy az elkövetők belső segítséget kaptak a rablás során.
Itt az UEFA bizonyítványa.
