Ennyit a szankciókról: Oroszország az idén kirobbanó gazdasági növekedést produkál

Legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt prognosztizálja, hogy Oroszország gazdasága az idén szinte valamennyi fejlett gazdaságnál gyorsabban, 3,2 százalékkal fog növekedni. A jóslat újabb katasztrofális csapást jelent a szankciókhoz foggal-körömmel ragaszkodó brüsszeli bürokraták kényszerpolitikájára, különösen úgy, hogy  

A 3,2 százalékos gazdasági bővülés kenterbe veri az Egyesült Államok esetében jósolt 2,7 százalékot, a Nagy-Britanniára prognosztizált 0,5-ös eredményt, ami pedig az Európai Uniót illeti, a két nagyágyú, Németország és Franciaország is csupán 0,2, illetve 0,7 százalékot tud majd felmutatni. Előbbi különösen kínos és ijesztő történet: az Európa gazdasági motorjaként duruzsoló Németország gyakorlatilag lefulladt, egyedüliként a G7-csoport tagjai közül.  

Oroszországot a nyugati szankciók a jelek szerint sokkal ellenállóbbá tették, mint amilyen a háború előtt volt. A belső fogyasztás eddig problémamentesen tartja a szintjét, a hazai befektetések pedig segítettek a kritikus iparágaknak túllendülni a tiltások miatt kitört kezdeti zűrzavaron. A magánszektor szerepe felbecsülhetetlen volt a problémamegoldásban, ami pedig a fő bevételi forrást, az energiaexportot illeti, India, Kína és a globális dél több országa kinyitotta az ajtaját Moszkva előtt – nem beszélve a G7-ek által bevezetett olajárplafon kudarcáról: egyfelől senki nem veszi komolyan, másfelől az oroszok az árnyékflotta segítségével gyakorlatilag az első pillanattól kezdve kijátszották azt.  

A hadiipar csúcsra járatása megadta azt a kezdőlökést az orosz gazdaságnak, amelyből aztán a fegyveres konfliktus két és fél évében minden más területen is profitálni tudott. Mára a háborús alapokra építkező modell lett a természetes, ez húz magával mindent – a pozitív folyamat természetesen nem tarthat a végtelenségig, ám ha abból indulunk ki, hogy a Nyugat 2022 februárjában pár hónapot saccolt a szankciók által „megroppantott” orosz gazdaság összeomlásáig, a mostani számokat látva eljött a zavart magyarázkodások ideje.  

Szovjet minta 

Az IMF az előrejelzésében éppen ezt teszi, amikor kiemeli: a 2024-ben kirobbanóan jónak nevezhető növekedés egy évvel később valószínűleg mérséklődni fog, és 1,8 százalékra csökken, miután a befektetési iram és a belső fogyasztást ösztönző béremelések lendülete alábbhagy. Krisztalina Georgieva IMF-vezér szerint nem szabad elfelejteni, hogy  

„Ha megnézzük a helyzetet, azt látjuk, hogy nő a hadiipar, nő a termelés, a fogyasztás ellenben elkezd lassulni. Ez nagyjából ugyanaz, amit a Szovjetuniónál láthattunk: magas termelés, alacsony fogyasztás” – mondta, hozzátéve: a jelek ellenére Oroszország gazdasági kihívásokkal szembesül, amelyeknek az egyik alapvető oka a szakképzett munkaerő elvándorlása, a másik pedig a technológiák szankcionálása, amelynek hosszabb távú hatásait még csak most kezdi el megérezni Moszkva.  

A munkaerőhiánnyal kapcsolatos aggodalmakat az orosz jegybank elnöke is osztja. Elvira Nabiullina a napokban éppen ezzel magyarázta a termelés korlátozott lehetőségeit, azt ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz gazdaság még így is szédületes tempóban növekszik.  

Bizakodó hangot ütött meg az inflációval kapcsolatban is. Mint mondta, a 7,7 százalékos márciusi ráta valószínűleg már a lefelé ívelő szakaszra utal, ettől függetlenül a központi bank egyelőre nem kezd csökkentésbe, vagyis várhatóan 16 százalékon tartja az irányadó kamatot. Elemzők az év végére 12,5 százalékos kamatlábat várnak – ez azonban még mindig jócskán meghaladja majd a jegybank 4 százalékos inflációs céljait.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezérigazgatója 
MTI/EPA/Dzsalal Morsidi

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.