A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növeked
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Jelentős meglepetést okozva, erőteljesen kezdte az évet az építőipar.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint egy hónap alatt több mint 10 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, miközben az éves alapú bővülés 17 százalékos volt.
A növekedés egyaránt kötődött az épületekhez és az építményekhez. Az elsősorban a vállalatokhoz kötődő épületek építése esetében 20 százalékot meghaladó emelkedés következett be.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi évben erősen megszenvedte a magas kamatkörnyezet, a gazdasági bizonytalanság és az uniós források visszatartása miatt visszaeső beruházási hajlandóságot. Ugyanakkor – habár egyhavi adatból még nem szabad messzemenő következtetések levonni – a januári adatok kedvezőbb képet festenek az ágazatról.
A kamatkörnyezet már érdemben lazult, valamint a decemberi megállapodásnak köszönhetően érkeznek az uniós források: ezek hatása meg is látszódik a rendelések alakulásán. Januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal haladta meg megelőző évi szintjét, ám ez a bővülés kizárólag az épületek építéséhez kötődött. Azonban még ezzel együtt is a szerződésállomány közel 15 százalékkal elmarad a megelőző évi szintjétől.
Az építőipar felfutása azért is lenne kedvező, mert segítené az ipari termelés helyreállását is,
amely a tavalyi év belső problémái helyett most a külső kereslet mérséklődésével szembesül.
Előretekintve várható az építőipari teljesítmény felfutása az idei év során. Ezt egyrészről a kamatok további csökkenése, másrészről a beérkező uniós források hajthatják, de a CSOK Plusz révén a lakásépítések száma is emelkedést mutathat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság, a külső környezet, elsősorban a német gazdaság problémái, mérsékelhetik a vállalatok beruházási hajlandóságát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
