Az elemzői várakozásoknál kedvezőbb ütemben, tovább lassult az infláció februárban: 3,7 százalékra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet senior elemzője. A szakértő szerint éves átlagban 4,9 százalék lehet idén az infláció, amely jövőre 4,2 százalékra lassulhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A KSH ma közzétett, friss adatai szerint az áremelkedést a megelőző hónapokhoz hasonlóan most is a szolgáltatások, a szeszesitalok, dohányáruk, valamint a ruházkodási cikkek drágulása húzta felfelé, de mindhárom kategóriában lassulást mutatnak az adatok. Éves alapon ugyanakkor csökkent a tartós fogyasztási javak ára 2 százalékkal, ez azonban elsősorban a kereslet visszaesése nyomán történt, illetve a háztartási energia ára is mérséklődött. Ez utóbbi esetében a csökkenés oka az előző évinél alacsonyabb fogyasztás, amelyet a melegebb időjárás, a lakossági energiahatékonysági beruházások, valamint a takarékossági intézkedések eredményeztek.
Szintén lefelé húzta az áremelkedési ütemet az élelmiszerek árváltozása, itt a KSH csupán 2,2 százalékos drágulást mért egy év alatt.
Havi bázison is elsősorban az üzemanyagárak húzták fel az áremelkedési ütemet, itt a KSH 6,7 százalékos drágulást regisztrált. Kedvező viszont, hogy a többi termékkategória esetében nem történt érdemi áremelkedés. A szolgáltatások egy hónap alatt például csupán 0,6 százalékkal drágultak.
Az év eleji adatok azért is kiemelten fontosak, mert sok vállalat csak ekkor módosít árakat.
A friss adatok azt mutatják, hogy az év eleji átárazások mértéke elmaradt a megelőző évitől, és ez az infláció további lassulását vetíti előre, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a termelői árak alapján költség oldalról megszűnt az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.
Az év hátralévő részére nézve a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet a világpiaci olajárak és a globális konfliktusok befolyásolnak. Kérdés emellett, hogy a vállalatok hogyan reagálnak majd a reálbérek emelkedése nyomán várhatóan felpattanó belső keresletre. A tavalyi árcsökkenések bázisba kerülésével, a nemzetközi trendeknek megfelelően ugyan várható az infláció átmeneti gyorsulása, azonban ennek mértéke nem lesz számottevő.
Előrejelzésünk szerint az év végén is 6 százalék körül maradhat az áremelkedési ütem. Így éves átlagban 4,9 százalék lehet idén az infláció, amely jövőre 4,2 százalékra lassulhat, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Több kilométeres a torlódás az M0-áson, kedden érkezhet a téli szezon első havazása is.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
