Az elemzői várakozásoknál kedvezőbb ütemben, tovább lassult az infláció februárban: 3,7 százalékra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet senior elemzője. A szakértő szerint éves átlagban 4,9 százalék lehet idén az infláció, amely jövőre 4,2 százalékra lassulhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A KSH ma közzétett, friss adatai szerint az áremelkedést a megelőző hónapokhoz hasonlóan most is a szolgáltatások, a szeszesitalok, dohányáruk, valamint a ruházkodási cikkek drágulása húzta felfelé, de mindhárom kategóriában lassulást mutatnak az adatok. Éves alapon ugyanakkor csökkent a tartós fogyasztási javak ára 2 százalékkal, ez azonban elsősorban a kereslet visszaesése nyomán történt, illetve a háztartási energia ára is mérséklődött. Ez utóbbi esetében a csökkenés oka az előző évinél alacsonyabb fogyasztás, amelyet a melegebb időjárás, a lakossági energiahatékonysági beruházások, valamint a takarékossági intézkedések eredményeztek.
Szintén lefelé húzta az áremelkedési ütemet az élelmiszerek árváltozása, itt a KSH csupán 2,2 százalékos drágulást mért egy év alatt.
Havi bázison is elsősorban az üzemanyagárak húzták fel az áremelkedési ütemet, itt a KSH 6,7 százalékos drágulást regisztrált. Kedvező viszont, hogy a többi termékkategória esetében nem történt érdemi áremelkedés. A szolgáltatások egy hónap alatt például csupán 0,6 százalékkal drágultak.
Az év eleji adatok azért is kiemelten fontosak, mert sok vállalat csak ekkor módosít árakat.
A friss adatok azt mutatják, hogy az év eleji átárazások mértéke elmaradt a megelőző évitől, és ez az infláció további lassulását vetíti előre, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a termelői árak alapján költség oldalról megszűnt az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.
Az év hátralévő részére nézve a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet a világpiaci olajárak és a globális konfliktusok befolyásolnak. Kérdés emellett, hogy a vállalatok hogyan reagálnak majd a reálbérek emelkedése nyomán várhatóan felpattanó belső keresletre. A tavalyi árcsökkenések bázisba kerülésével, a nemzetközi trendeknek megfelelően ugyan várható az infláció átmeneti gyorsulása, azonban ennek mértéke nem lesz számottevő.
Előrejelzésünk szerint az év végén is 6 százalék körül maradhat az áremelkedési ütem. Így éves átlagban 4,9 százalék lehet idén az infláció, amely jövőre 4,2 százalékra lassulhat, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
