Németország a katonai korszerűsítéssel kemény fába vágta a fejszéjét

2024. február 23. 15:59

Az ukrajnai háború meggyőzte a berlini kormányt, hogy erősítse haderejét. Németország az idén teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy a védelmi kiadásai elérjék a nemzeti jövedelem két százalékát. Ez azonban csak a két éve elfogadott 100 milliárd eurós haderő-korszerűsítési csomagnak köszönhető.

2024. február 23. 15:59
Pósa Tibor

Erre a hidegháború vége óta nem volt példa. Németország 1990 óta az idén először fordítja a hazai bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint két százalékát a honvédelemre – jelentette be a múlt héten Olaf Scholz. A német kancellár számára ez a bejelentés komoly politikai jelentőségű: 2022. február 27-én, három nappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Angela Merkel utóda a Bundestagban elismerte, hogy „korszakváltásra” (Zeitenwende) van szükség a német hadsereg korszerűsítésében.  

Mélyponton a védelmi költségvetés 

Az 1990-es éveket, a hidegháború lezárását követően az ország védelmi költségvetése történelmi mélyponton volt, de a Krím 2014-es orosz annektálása után elkezdtek más szelek fújdogálni. A németek rájöttek, hogy Oroszország nem az a partner, amelynek húsz éven át hitték. A politikai egyetértés és a fenyegetés érzékelése hiányában ez a lendület korlátozott maradt, de a Bundeswehr életre lehelése – ha nem is hangsúlyosan, de – már a 2021 végén hatalomra kerülő koalíció terveiben szerepelt.  

A két évvel ezelőtti orosz agresszió félelmet keltett a német lakosságban. Ez tette elfogadhatóvá a Zeitenwende 100 milliárd eurós elvét. A 2022-es ukrajnai konfliktus nem jelentette a történet végét, de felgyorsított egy közel tíz éve tartó mozgást, mivel megadta annak a szükséges politikai legitimációt. 

Scholz ekkor látványosan megígérte, hogy 

Németország 2024 végére eléri a NATO által a tagjai számára kitűzött célt, azt, hogy a GDP két százalékát fordítják a haderőre. 2022-re Berlin katonai kiadásai a német GDP mindössze 1,46 százalékát tették ki. Ezt a vállalást tehát betartották.  

De vajon hosszú távon is fenntartják-e ezeket a kiadásokat? Nem csak egy gyors életmentő injekcióról van szó? A kancellár most mindenkit arról biztosít, hogy ez nem egyszeri beavatkozás. Ám a valóságban erre nincs garancia. Ha a kétszázalékos célt idén sikerül elérni, az a kancellár által bejelentett és később a konzervatív ellenzék szavazataival elfogadott 100 milliárd eurós „különalapnak” köszönhető. Ezt a pénzt 2027-2028-ig el kell költeni.  

A kilátások nem rózsásak 

Ha Németország ezt követően is teljesíteni akarja a kétszázalékos célt, akkor vagy egy új különalapot kell létrehoznia, vagy további 25-30 milliárddal kell növelnie a jelenleg 52 milliárd eurós éves védelmi költségvetést.

 A jelenlegi német gazdasági helyzetben, amikor a kilátások nem valami rózsásak, ez ugyancsak kérdéses. 

A vita már megkezdődött, és politikailag bonyolultnak ígérkezik: a berlini kormány a karlsruhei alkotmánybíróság nemrég hozott döntése nyomán drasztikus megtakarításokra kényszerül, így gyakorlatilag nincs mozgástere. Hacsak nem dönt úgy, hogy ismét feloldja az „adósságféket”, amely a szövetségi kormány éves strukturális hiányát 0,35 százalékban korlátozza.  

Ettől „vészhelyzetben” eltérhet, mint amilyen a koronavírus-járvány volt vagy most az ukrajnai háború. Scholz pártja, a szociáldemokraták (SPD) körében egyesek úgy vélik, hogy az orosz fenyegetés és a NATO jövőjét övező bizonytalanság – amennyiben Donald Trump nyeri a novemberi amerikai elnökválasztást – valóban vészhelyzetet jelent. 

 A háború rémképe 

Az a tény, hogy már folynak a tárgyalások a német védelem 2027 utáni finanszírozásáról, sokat elárul a politikai és katonai elit aggodalmairól. Felmerül a kérdés, hogy a Bundeswehr egyáltalán képes-e részt venni egy háborúban, amelynek a célja az ország és Európa megvédése. 

A mostani cél az, hogy a Bundeswehr „visszanyerje a harcképességét”.

 Ez egy olyan kifejezés, amely néhány évvel ezelőtt még tabunak számított, de amelyet most már a védelmi miniszter, Boris Pistorius is használ. Ráadásul egy évvel a kinevezése után Pistorius a legnépszerűbb politikus az országban, mégpedig olyannyira, hogy a média már a lehetséges kormányfői jövőjéről spekulál, míg Scholz a közvélemény-kutatásokban a valaha mért legalacsonyabb értéket érte el.   

Az amerikai kapcsolat 

Abban az időszakban, amikor a német hadsereg még a vezérkari főnökének a megítélése szerint „kiszáradt” volt, a 100 milliárd eurót a katonai vezetők kizárólag a meglévő felszerelések üzemben tartására és újak beszerzésére fordítják. 

A 100 milliárd eurós különalap közel 70 százalékát már kiutalták, de a legtöbb megrendelést még nem teljesítették. Ilyen a harmincöt amerikai F-35-ös vadászrepülőgép, amelyet csak 2026-ban szállítanak le. A pénz harmada megy el a korszerű amerikai típusra. Ez az egyetlen olyan vadászgép, amely képes a Németországban lévő amerikai atomfegyverek hordozására és célba juttatására, amelyek a NATO nukleáris elrettentő erejének is részei.  

Németországban hosszú ideig tiltott téma volt az állam részvétele a NATO nukleáris terveiben. De az ukrajnai háború óta a közvélemény megváltozott, és a politikusok is vették a bátorságot, hogy őszintén beszéljenek a kérdésről. Ez az elrettentésben való részvétel része a Németország és az Egyesült Államok közötti nagyon erős biztonsági kapcsolatnak. 

Az amerikai hadsereg hét európai helyőrségéből ötöt Németországban állomásoztat. Ramstein a fő támaszpont, amely az amerikaiak európai és afrikai parancsnokságának ad otthont. Több mint 30 ezer amerikai katona állomásozik az országban. Berlin számára ez a jelenlét a biztonság garanciája. Emellett a német politikát is befolyásolja, mivel Berlin érdekeit az amerikai elvárásokhoz kell igazítaniuk. „A németek úgy viselkednek, mint az amerikaiak alvállalkozói” – sóhajtott fel egy magas rangú francia diplomata. 

A Boeing által készített hatvan CH-47-F Chinook szállítóhelikopter, amelyet csak 2027-ben várnak. A megrendelőlistán szerepel még az Airbus által gyártott 82 H145M könnyű helikopter, amelyek közül az utolsót csupán 2028-ban szállítják le. A másik ok, amiért a német hadsereg még messze van a céljai elérésétől, az az ukrajnai háború. 

Kijev támogatása kiürített bizonyos készleteket, amelyek feltöltése hosszú időt vesz igénybe.

 

A haditengerészet nagyszabású programba kezd a haditengerészeti, tengeralattjáró- és felszíni drónok beszerzése terén, a Balti-tenger térségére koncentrálva. A szárazföldi haderő a maga részéről egy hiteles hadtest létrehozására törekszik. Három hadosztályból állna, amelyek mindegyike olyan képességekkel lenne felszerelve, amelyektől 1990 óta a költségvetés csökkentése miatt megfosztották őket. Ez különösen érinti a támogató századokat (felderítés, célzás, földi légvédelem), és egy hiteles tüzérhadosztályt is magában foglalna. 

Berlin például tizennégy PzH 2000-es, a francia Caesarhoz hasonló önjáró löveget szállított Kijevnek, de eddig csak tizenkettőre adott le megrendelést, amelyeket csupán 2026-ban szállítanak le. Ami az Ukrajnának eljuttatott harckocsik pótlására rendelt tizennyolc Leopard 2 tankot illeti, azok legkorábban két év múlva állhatnak csatasorba. 

Ez nem újrafegyverkezés 

Három évtizedes alulfinanszírozottság után a jelenlegi helyzet csak a kezdet, és nem szabad különleges álmokat kergetni – ez a katonai szakértők véleménye. „Ennek semmi köze az újrafegyverkezéshez – fejtette ki Carlo Masala, a Bundeswehr Egyetem professzora. – 

Csak az elmúlt évek felszerelésbeli elmaradásainak a behozásáról van szó.”  

Továbbra is fennáll az állomány terén tapasztalt probléma. 2018 végén Ursula von der Leyen, akkori védelmi miniszter bemutatott egy tervet, amely szerint 2025-ig 180 ezerről 203 ezerre növelnék a katonák számát. Ez kudarcot vallott: hat év alatt a létszámuk stabil maradt, sőt 2023-ban 2022-hez képest enyhén csökkent. A közelmúltban több lehetőség is felmerült a létszámszükséglet kielégítésére, a sorkatonaság egy formájához való visszatéréstől kezdve a polgári szolgálat bevezetésén át a Bundeswehr megnyitásáig a nem német állampolgárságú katonák előtt.  

A fegyveres erőkben gond van a toborzással és a belépett állomány megtartásával is. Ennek az okai többrétegűek, az elöregedő népesség, a vonzóbb civil munkaerőpiaci helyzet és az, hogy nehéz katonai szakmákra kiképezni szakembert. Az első hat hónapban a lemorzsolódás mértéke továbbra is „túl magas”, a hadsereg egyes ágazataiban eléri a 21 százalékot, azaz minden ötödik katona leszerel. 

A Bundeswehr két napig kitartana 

Számszerűleg a 184 ezer aktív katonájával az Európai Unió egyik legnagyobb hadserege, csak Franciaország előzi meg a maga 205 ezer katonájával, de Olaszország (170 ezer) és Lengyelország (120 ezer) hadereje is kisebb.  

Papíron 284 Leopard harckocsival és 674 gyalogsági harcjárművel, például a Marderrel, százhuszonegy 155 mm-es PzH2000n tüzérségi löveggel, 8 fregattal és 226 Eurofighter és Tornado vadászrepülőgéppel büszkélkedhet. Ám ez a leltár nem tükrözi a hadsereg valódi állapotát.  

A felszerelések rendelkezésre állása jóval a hierarchia által felállított 77 százalékos érték alatt van.  A lőszerkészleteket is csontig lecsökkentették az ukrán adományok miatt. 

Egy konfliktus esetén a Bundeswehr 48 órát bírna ki”

 – magyarázta egy német diplomata. 

Alfons Mais tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke ismert a szókimondásáról: „Negyvenegy év békeidőben eltöltött szolgálat alatt soha nem gondoltam, hogy még egy európai háborút látok. Ráadásul a Bundeswehr, az általam vezetett hadsereg többé-kevésbé kiszáradt” – vallotta be 2022. február 24-én a tábornok, három órával az első ukrajnai orosz csapások után. Magyarán, gyakorlatilag bevethetetlen. 

Olaf Scholz egy korábbi beszédében azt mondta, hogy azt szeretné, ha Németország „Európa legjobban felszerelt fegyveres erejével” büszkélkedhetne. Semmi sem lehetetlen, de azért erre még jócskán várni kell. 

 

Címlapfotó: Shutterstock

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.  

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dupree
2024. február 26. 07:57
Az USA a német légierőt már lenyúlta, mert F-35-öt rendeltettek velük. Ezzel kinyírta a következő európai hadiipari projektet az 5. generációs repülőgépre vonatkozólag. Az EF-2000-ben lévő európai fejlesztés és kutatás ezzel átkerül az usákok kezébe, pedig az egy figyelemre méltó teljesítmény volt négy ország, közük Németország részéről. A gyarmatosítás magasabb fokozatra kapcsolt, ha ez az európai "elit" marad akkor lassan az elektronikus dollár lesz a fizetőeszköz is.
Mátyás01
2024. február 25. 18:21
Az USA Majdan 2013-as akciója indította be a folyamatokat.
Akitlosz
2024. február 24. 23:33
Németország 1932-ben - világválság idején - a GDP-je 8%-át fordította hadi kiadásokra. 1938-ban már 20,5%-át. És kevésnek bizonyult. A német hadsereg azt a 30 000 amerikai megszállót sem tudja kiverni az országból.
Ugandai Bubu
2024. február 24. 14:30
"egy konfliktus esetén a Bundeswehr 48 órát bírna ki” Ki ellen? Ja, az sose derült ki. A hátrafelé nyilazó, most lődözni akaró mimagyarok ellen kibírnának 48 órát? Alighanem. 1 vs 1 harc sose lesz, tehát szükségszerűen kb. a NATO erőkkel kell számolnia az Európát megtámadó sztyeppei moszkovita-kommunista, áruló orkmagyar, meg az orkmuszka hordának.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!