A háború és a szankciók mellett most a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza a magyar gazdaság teljesítményét. A bizonytalanságok csökkentik a beruházási hajlandóságot is. Ugyanakkor a friss adatok szerint a mezőgazdaság és a technológiai ágazatok jól teljesítettek. A Makronóm Intézet elemzője az idén 3 és 4 százalék közötti GDP-növekedést vár.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Éves bázison kismértékben, 0,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor negyedéves alapon az első becslés alapján stagnált a magyar gazdaság. Ez kellemetlen meglepetést jelent, ám kiemelendő, hogy az elemzők meglehetősen optimisták voltak az ipari és építőipari adatok alapján.
Negyedéves alapon az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal esett vissza a német gazdasági problémák begyűrűzése nyomán, míg az építőipar teljesítménye 3,2 százalékkal zsugorodott.
A mai adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom egyszázalékos növekedése, illetve a belföldi turizmus év végi élénkülése, kiegészülve a többi szolgáltatással, sem tudta ellensúlyozni a fő trendeket.
Éves szinten a KSH a mezőgazdaságot, a humánegészségügyi és szociális ellátást, illetve az információ, kommunikáció ágazatot emelte ki – főként ezek növelték a teljesítményüket.
A mezőgazdaság esetében a 2022-es aszályos év után várható volt a felpattanás, azonban ennek a mértéke elmaradt az előzetesen várttól, a gazdák helyzetét pedig az alacsony árak is rontották.
Ezzel szemben az ipar és az építőipar, valamint a kereskedelem rosszul teljesített éves bázison. Az építőipar esetében a továbbra is a magas kamatkörnyezetet, az uniós források csúszását, az elhalasztott állami és önkormányzati beruházásokat, valamint a gazdasági bizonytalanságot kell kiemelni, amelyek csökkentik a beruházási hajlandóságot. A kereskedelem esetében a magas infláció miatti fogyasztásmérséklődés, valamint a megjelenő óvatossági motívum játszotta a legnagyobb szerepet a visszaesésben – ez utóbbi mértéke ugyan enyhült szeptembertől a reálbérek emelkedésével, azonban nem oldódott fel teljes mértékben.
A tavalyi, 0,8 százalékos éves gazdasági visszaesés után az idén érdemi felpattanást várunk. A növekedés mértéke 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben ez utóbbihoz közelebb. Viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat.
A tavalyi évben felhasználási oldalról csak a nettó export mérsékelte a visszaesést, miközben az idén a növekedés szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.
A fő hajtóerőt az idén a fogyasztás jelentheti a magas foglalkoztatási szint, valamint a várhatóan két számjegyű nominális béremelkedés és 5 százalékra lassuló infláció nyomán 6 százalék közelébe gyorsuló reálbér-emelkedés eredményeként.
Örvendetes lehet a beruházások hozzájárulása is, amelyet az olyan állami projektek, mint a Baross Gábor Hitelprogram, a jegybanki kamatcsökkentések, valamint az uniós források kihelyezése is támogathat. A fogyasztás és a beruházások felfutása miatt megjelenő importigény nyomán a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhet.
Jelentős kockázatok övezik ugyanakkor a növekedési kilátásokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a német ipar és gazdaság lassulása.
Mint legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt.
Kérdés továbbá, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre.
A beruházások esetében a kérdés a jegybanki alapkamat alakulása, hogy a Fed és az EKB kamatpolitikája, illetve az árfolyam alakulása – amelyet döntően az uniós források helyzete befolyásol – milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
