A terrorizmus veszélyére figyelmeztetve számos biztonsági szakértő azt követeli, hogy ne a Szajnán, hanem egy zárt, jól körülhatárolható és ellenőrzött helyszínen – mint eddig mindig az olimpiák történetében – rendezzék meg a nyári játékok megnyitóját. Macron elnök a nagyszabású elképzeléséről nem hajlandó lemondani...
Július 26-án, pontosan 20 óra 24 perckor mintegy száz hajó több mint tízezer sportolóval a fedélzetén a Szajna mintegy hat kilométeres párizsi szakaszán fog végighaladni keletről nyugatra, a François Mitterrand könyvtár épületétől egészen az Eiffel-toronyig. A folyami felvonulást, amelyet művészeti bemutató és hivatalos ünnepség követ, a helyszínen több százezren, a tévé képernyőjén keresztül pedig többmilliárdnyian fogják követni. A Trocadérónál, a díszpáholyok előtt, amelyeken várhatóan mintegy száz állam- és kormányfő foglal helyet, vonul majd el a világ sportolóinak hada.
Alexis Kohler, az Elysée főtitkára a napokban több megbeszélést is tartott az olimpiai játékok megnyitóünnepségéről. A biztonsági szakértők nyomására megvitatták a tartalékterveket a fokozott terrorfenyegetettség esetére.
A kifejezés – B terv – immár nem tabu. A színfalak mögött pedig lázasan folyik a munka. Az információk szerint, amelyek részben megerősítik a Le Canard Enchaîné szatirikus hetilap értesüléseit,
az elmúlt hetekben több megbeszélést is tartottak a 2024-es párizsi olimpia megnyitóünnepségéről és a B tervről, amelyet Emmanuel Macron még tavaly december végén említett egyik interjújában.
Szinte az egész biztonsági szakma rimánkodása végül csak elhallatszott az illetékes helyekig, hogy alternatív megoldásokat készítsenek elő július 26-án estére. Az esemény szervezői megvitatták a tartalékterveket, amelyek készen állnak arra, hogy azokat alkalmazzák a megnövekedett terrorfenyegetettség, a résztvevők vagy a lakosság biztonságát fenyegető bármilyen más veszély esetén. Ugyanis eddig csak a Macron által támogatott A tervet tartották mérvadónak.
Ezt is ajánljuk a témában
„Franciaországban nem lesz olimpiai adó” – erősítette meg a múlt hónap végén Emmanuel Macron francia államfő az álláspontját a két év múlva Párizsban megrendezendő ötkarikás sporteseményről. Hozzáfűzte még azt a véleményét is, hogy „a játékoknak kell finanszírozniuk a játékokat”. De a szervezők vajon mit kezdjenek az elszálló inflációval, az emelkedő biztonsági kiadásokkal és a lanyhuló szponzori érdeklődéssel?
Mint arról a L’Equipe, a francia sportlap beszámolt, ez főként a Trocadérót érinti, a fővárosnak ezt a már korábban elzárt területét, ahol a felvonulás véget ér, és ahol a méltóságok, valamint az államfők tartózkodnak majd. „Végső megoldásként fényceremóniát tarthatnánk, de csak ha ki kellene menteni a sportolókat a Szajnából” – mondta el egy bennfentes a Le Parisien–Aujourd’hui en France napilapnak.
Több forrás is tagadja viszont annak a Le Canard Enchaîné által Alexis Kohlernek tulajdonított lehetőségnek a komolyságát, hogy csak a delegációk zászlóvivőit helyeznék el a bárkákon. „Ez teljes őrültség” – utasította el a felvetést az ügyet jól ismerő forrás. Jelen állás szerint a rendezvény szervezői számára az A terv aprólékos kidolgozása az elsődleges feladat.
Különösen a Szajna felső rakpartján lévő közönség méretét fontolgatják, amelyet Darmanin belügyminiszter január végén tovább csökkentett. A France 2 televíziónak adott interjúban már 220 ezerről beszélt a még hónapokkal ezelőtt beharangozott félmilliós számmal szemben. A Paris 2024 szervezőiroda, amely 100 ezer fizetős jegyet árul a rakpartok alsó részére, szintén ezt a megközelítést követi. Viszont változatlan a július 26-án este a felvonuláson részt vevő hajók száma. A kormány egyelőre tartja magát az eredeti irányvonalához, de ma már készen áll arra, hogy vészhelyzet esetén reagáljon.
Amikor 1900-ban Párizsban megrendezték az újkor történelmének második olimpiáját, akkor gyakorlatilag a Pierre de Coubertain, a játékok megálmodója iránti tisztelet miatt esett a választás a francia fővárosra. A játékok lebonyolítása – amelyen 24 ország mintegy ezer sportolója vett részt – igencsak kaotikusra sikeredett: több részletben majd fél évig tartott, és számtalan probléma merült fel a szervezéssel.
Párizs meg is kapta a „zűrzavarok olimpiája” minősítést, de a sportesemények színvonala már sokkal magasabb volt. mint az első újkori játékoké, amelynek 1896-ban Athén adott otthont. A versenyeket nem övezte a ma megszokott nagy felhajtás, a párizsi eseményre a közvélemény úgy tekintett, mint az akkor a francia fővárosban zajló világkiállítás mellékrendezvényére.
Milyen versenyszámokban mérték össze tudásukat az első olimpiákon a sportolók? A mai kor állatvédői – ezekből van jócskán Franciaországban is – ugyancsak fejükhöz kapnak ilyen megmérettetések hallatán: akkoriban élő galambra lőttek. Olimpiai szám volt a horgászat. Aztán ott volt a távolugrás lóháton, ami mai, felvilágosult szemmel ugyancsak állatkínzásnak felel meg, miközben manapság Amerikában még a körhintákról is leszerelik a játéklovakat, nehogy a felnövő nemzedékben tudatosuljon a lovaglás öröme. De az 1900-as olimpián volt helyből távolugrás is, amelyet a „kígyóember”, az amerikai Ray Ewry nyert meg.
Ugyancsak furcsa sport volt az úszás akadályokkal vagy a 60 méteres víz alatti úszás. Mindezt akkoriban a Szajna egyik holtágában rendezték meg, most meg hónapokkal ezelőtt a fő folyó vizét úszásra alkalmatlannak találták. De ígérik, hogy nyárra olyan lesz, mint a forrásvíz.
A Párizsra rákövetkező egyesült államokbeli St. Louis-i játékokon a versenyszámok sokasága rányomta a bélyegét az egész olimpiára. A versenyzők összesen 390 számban mérték össze tudásukat. Miért volt erre szükség? A pénz beszélt már ekkor is: a szervezők úgy gondolták, hogy így több reklámot tudnak az eseményre bevonzani. Ezáltal részesültek az olimpiai díjból a mutatványosok, a pincérek, a postások, akik az adott hivatásban összemérték tudásukat. Végül ezek közül csupán 94 versenyszámot ismert el hivatalosan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
A Trocadéro viszont csak egy kőhajításnyira van a Bir-Hakeim hídtól, ahol decemberben terrortámadás történt.
Az elkövető vallomása szerint azért választotta ki ezt a „jelképes helyet”, hogy megbosszulja a gyarmati országok szenvedéseit, amelyeket nekik a történelemben a franciák okoztak. Tettét az Iszlám Állam nevében követte el, kalapáccsal és késsel meggyilkolt egy német turistát, másik két embert pedig súlyosan megsebesített.
„A Hamász Izrael elleni támadása óta a világban a terroristakockázat csak nőtt, és ez Franciaországban sem csekély. Nem értem a kormány rögeszméjét, hogy továbbra is ragaszkodik a szajnai megnyitóhoz, és nem foglalkozik eléggé a B tervvel – fejtette ki Frédéric Péchenard, Île-de-France régió alelnöke, a francia nemzeti rendőrség korábbi vezetője a Le Figaro napilapnak. – Erre fel kell készülni, nem csupán azért, mert a Közel-Keleten és Észak-Afrikában minden konfliktusnak erőszakos következményei voltak és vannak francia földön. Az ideérkező sportolókért, az állami vezetőkért és milliónyi turistáért is felelősek vagyunk. A jelenlegi izraeli háború már két közvetlen támadást provokált Franciaországban.”
Még október végén David Douillet, az egykori dzsúdós és volt sportminiszter hasonló fenntartásokat hangoztatott: „Ha a támadás kockázata miatt a figyelmeztető lámpák már korábban pirosra váltanak, akkor szükségünk lesz egy B tervre a megnyitóünnepségre” – mondta a sportoló, aki szerint ebben az esetben az ünnepséget a Stade de France-ba kellene áthelyezni.
„Nincs B tervünk, van egy A tervünk, amelyben több készenléti elképzelés is szerepel” – még a napokban is ezt hangoztatta Amélie Oudéa-Castéra, a jelenlegi francia sport- és olimpiai miniszter. Nagyon magas kockázat esetén „kiigazítási változók” lennének alkalmazhatók – tette hozzá, például a nézők számát említette. Az A tervről szólva az a legenyhébb kifejés, hogy igen kockázatos: a nagyszabású eseményt – a Szajna két partjával számolva – 12 km hosszú rakparton kell megrendezni.
Várhatóan 45 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak, a Szajnát, a rakpartokat és az összes szomszédos épületet úgy kezelik, mint a terrorizmus elleni védőövezet.
Rendőrségi források az AFP francia hírügynökségnek megerősítették, hogy a rakpartokat tizenöt-húsz szakaszra osztják. A mozgatható korlátokkal körülhatárolt bokszokba irányítják az érkezőket, négyzetméterenként három emberben határozzák meg a maximum telítettséget. Ilyen nagyszámú ember kezelésekor felmerül a kérdés, hogy a rendőrség hogyan lesz képes felügyelni ezt a hatalmas emberáradatot, hiszen aznap több mint egymillió párizsi és turista lesz kint az utcákon.
A párizsiak aggodalmukat fejezik ki, különösen az idegeneknek kiadott lakások miatt. A felderítés élvonalában a Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI) szorosan együttműködik külföldi partnereivel, hogy azonosítsa a magas kockázatú beérkezőket. A biztonsági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a játékok teljes személyzetére, az italárusoktól kezdve a takarítókon át a biztonsági őrökig és egészen az önkéntesekig: összesen egymillió emberre. A háttérellenőrzés nagyon fontos munka, és ez sem kis feladat.
Az égről drónok figyelik meg az embereket.
A légi felderítésben a csendőrség már bizonyította szakértelmét, nevezetesen a Katar feletti égbolt védelmével a legutóbbi, 2022-es labdarúgó-világbajnokság alatt.
Darmanin belügyminiszter nem zárta ki egy „robbanóanyaggal megrakott drón” kockázatát, nem feledkezve meg a lehetséges kibertámadások kísérletéről sem.
Amélie Oudéa-Castéra sportminiszter megismételte, hogy „a terroristafenyegetés, különösen az iszlamista, létezik”. Azonban ez nem új – hangsúlyozta Oudéa-Castéra, aki ígéretet tett arra, hogy „mindent megteszünk azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük ezt a veszélyt. Kétségtelen – ismerte el a miniszter –, hogy a megnyitóünnepség különleges biztonsági kihívást jelent.”
Az olimpiai megnyitó nagyszabású lesz, és a történelemben először egy stadion falain kívül rendezik meg. A Szajnán zajló folyami parádé éjfél körül ér véget, amikor az összes küldöttség sportolói kikötnek a Trocadérónál, ahol meggyújtják az olimpiai lángot, és az utolsó műsorszámra is sor kerül. A paralimpiai játékok nyitóünnepségére is a szabadban kerül sor, augusztus 28-án a Champs-Élysées sugárúton vonulnak fel a sportolók.
A szervezők parádés show-műsort ígérnek, mégpedig olyat, amilyet eddig csak az álmainkban láthattunk. Ezt mintegy 80 óriás kivetítőn követhetik azok, akik nem kaptak helyet a párizsi rakpartokon. A készülő színpompás előadásról így szólt Thomas Jolly színész-rendező, a nyitóünnepség művészeti vezetője hat hónappal az esemény előtt: „Szeretném, ha minden néző úgy érezné, hogy képviselve van. Franciaország nemcsak Édith Piaf, hanem a rapper Jul és az énekesnő Natalie Dessay is. A zenei műfajok egész tárháza vár ránk aznap este. Franciaország a sajt, de a zsidó perec és a kuszkusz is. Minden a sokszínűségről szól.”
A hat kilométeres folyami felvonulás lehetőséget ad Thomas Jollynak és a szervezőbizottságnak, hogy szabadjára engedjék a képzeletüket. „Normális esetben egy megnyitó 45 perc művészi bemutatóból, két óra felvonulásból és egy óra ceremoniális elemből áll. Ezt a három fő témát szerettem volna összefonni, vegyítve a protokolláris és a művészi elemeket, a felvonulást a művészi tartalommal, hogy az egész egy nagy ünneppé álljon össze” – magyarázta a show rendezője.
„De természetesen nem felejtjük el a nyitást a világ felé – jegyezte meg Vincent Dessureault kanadai rádiós műsorvezető, aki megnyitóünnepségek rajongója. – Szerintem Franciaországban minden megvan ahhoz, hogy elkápráztasson: gazdag történelem, csodálatos dalok és a világ egyik legszebb városa. Úgy gondolom, hogy a világnak jelenleg álmokra és szépségre van szüksége, és Párizs ezt maradéktalanul képes nyújtani.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Örökké emlékezetes, ahogy Rasovszky aranyérmének ünneplése helyett barátjának, Betlehem Dávidnak szurkolt a célban. A párizsi olimpia 10 kilométeres nyílt vízi versenyén együtt írták be magukat a sportág aranykönyvébe.
Betlehem Dávid mentőt hívott magához az autópályán, annyira rosszul lett.
A nyílt vízi úszók panaszai ellenére a rendezők egyelőre hárítják a felelősséget.
A németeknek hasonló egészségi gondjaik támadtak, mint a csütörtökön női 10 kilométeren ötödikként végzett Fábián Bettinának.
A friss olimpiai bajnok egy nem mindennapi módszerről beszélt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
