A terrorizmus veszélyére figyelmeztetve számos biztonsági szakértő azt követeli, hogy ne a Szajnán, hanem egy zárt, jól körülhatárolható és ellenőrzött helyszínen – mint eddig mindig az olimpiák történetében – rendezzék meg a nyári játékok megnyitóját. Macron elnök a nagyszabású elképzeléséről nem hajlandó lemondani...
Július 26-án, pontosan 20 óra 24 perckor mintegy száz hajó több mint tízezer sportolóval a fedélzetén a Szajna mintegy hat kilométeres párizsi szakaszán fog végighaladni keletről nyugatra, a François Mitterrand könyvtár épületétől egészen az Eiffel-toronyig. A folyami felvonulást, amelyet művészeti bemutató és hivatalos ünnepség követ, a helyszínen több százezren, a tévé képernyőjén keresztül pedig többmilliárdnyian fogják követni. A Trocadérónál, a díszpáholyok előtt, amelyeken várhatóan mintegy száz állam- és kormányfő foglal helyet, vonul majd el a világ sportolóinak hada.
Alexis Kohler, az Elysée főtitkára a napokban több megbeszélést is tartott az olimpiai játékok megnyitóünnepségéről. A biztonsági szakértők nyomására megvitatták a tartalékterveket a fokozott terrorfenyegetettség esetére.
A kifejezés – B terv – immár nem tabu. A színfalak mögött pedig lázasan folyik a munka. Az információk szerint, amelyek részben megerősítik a Le Canard Enchaîné szatirikus hetilap értesüléseit,
az elmúlt hetekben több megbeszélést is tartottak a 2024-es párizsi olimpia megnyitóünnepségéről és a B tervről, amelyet Emmanuel Macron még tavaly december végén említett egyik interjújában.
Szinte az egész biztonsági szakma rimánkodása végül csak elhallatszott az illetékes helyekig, hogy alternatív megoldásokat készítsenek elő július 26-án estére. Az esemény szervezői megvitatták a tartalékterveket, amelyek készen állnak arra, hogy azokat alkalmazzák a megnövekedett terrorfenyegetettség, a résztvevők vagy a lakosság biztonságát fenyegető bármilyen más veszély esetén. Ugyanis eddig csak a Macron által támogatott A tervet tartották mérvadónak.
Ezt is ajánljuk a témában
„Franciaországban nem lesz olimpiai adó” – erősítette meg a múlt hónap végén Emmanuel Macron francia államfő az álláspontját a két év múlva Párizsban megrendezendő ötkarikás sporteseményről. Hozzáfűzte még azt a véleményét is, hogy „a játékoknak kell finanszírozniuk a játékokat”. De a szervezők vajon mit kezdjenek az elszálló inflációval, az emelkedő biztonsági kiadásokkal és a lanyhuló szponzori érdeklődéssel?
Mint arról a L’Equipe, a francia sportlap beszámolt, ez főként a Trocadérót érinti, a fővárosnak ezt a már korábban elzárt területét, ahol a felvonulás véget ér, és ahol a méltóságok, valamint az államfők tartózkodnak majd. „Végső megoldásként fényceremóniát tarthatnánk, de csak ha ki kellene menteni a sportolókat a Szajnából” – mondta el egy bennfentes a Le Parisien–Aujourd’hui en France napilapnak.
Több forrás is tagadja viszont annak a Le Canard Enchaîné által Alexis Kohlernek tulajdonított lehetőségnek a komolyságát, hogy csak a delegációk zászlóvivőit helyeznék el a bárkákon. „Ez teljes őrültség” – utasította el a felvetést az ügyet jól ismerő forrás. Jelen állás szerint a rendezvény szervezői számára az A terv aprólékos kidolgozása az elsődleges feladat.
Különösen a Szajna felső rakpartján lévő közönség méretét fontolgatják, amelyet Darmanin belügyminiszter január végén tovább csökkentett. A France 2 televíziónak adott interjúban már 220 ezerről beszélt a még hónapokkal ezelőtt beharangozott félmilliós számmal szemben. A Paris 2024 szervezőiroda, amely 100 ezer fizetős jegyet árul a rakpartok alsó részére, szintén ezt a megközelítést követi. Viszont változatlan a július 26-án este a felvonuláson részt vevő hajók száma. A kormány egyelőre tartja magát az eredeti irányvonalához, de ma már készen áll arra, hogy vészhelyzet esetén reagáljon.
Amikor 1900-ban Párizsban megrendezték az újkor történelmének második olimpiáját, akkor gyakorlatilag a Pierre de Coubertain, a játékok megálmodója iránti tisztelet miatt esett a választás a francia fővárosra. A játékok lebonyolítása – amelyen 24 ország mintegy ezer sportolója vett részt – igencsak kaotikusra sikeredett: több részletben majd fél évig tartott, és számtalan probléma merült fel a szervezéssel.
Párizs meg is kapta a „zűrzavarok olimpiája” minősítést, de a sportesemények színvonala már sokkal magasabb volt. mint az első újkori játékoké, amelynek 1896-ban Athén adott otthont. A versenyeket nem övezte a ma megszokott nagy felhajtás, a párizsi eseményre a közvélemény úgy tekintett, mint az akkor a francia fővárosban zajló világkiállítás mellékrendezvényére.
Milyen versenyszámokban mérték össze tudásukat az első olimpiákon a sportolók? A mai kor állatvédői – ezekből van jócskán Franciaországban is – ugyancsak fejükhöz kapnak ilyen megmérettetések hallatán: akkoriban élő galambra lőttek. Olimpiai szám volt a horgászat. Aztán ott volt a távolugrás lóháton, ami mai, felvilágosult szemmel ugyancsak állatkínzásnak felel meg, miközben manapság Amerikában még a körhintákról is leszerelik a játéklovakat, nehogy a felnövő nemzedékben tudatosuljon a lovaglás öröme. De az 1900-as olimpián volt helyből távolugrás is, amelyet a „kígyóember”, az amerikai Ray Ewry nyert meg.
Ugyancsak furcsa sport volt az úszás akadályokkal vagy a 60 méteres víz alatti úszás. Mindezt akkoriban a Szajna egyik holtágában rendezték meg, most meg hónapokkal ezelőtt a fő folyó vizét úszásra alkalmatlannak találták. De ígérik, hogy nyárra olyan lesz, mint a forrásvíz.
A Párizsra rákövetkező egyesült államokbeli St. Louis-i játékokon a versenyszámok sokasága rányomta a bélyegét az egész olimpiára. A versenyzők összesen 390 számban mérték össze tudásukat. Miért volt erre szükség? A pénz beszélt már ekkor is: a szervezők úgy gondolták, hogy így több reklámot tudnak az eseményre bevonzani. Ezáltal részesültek az olimpiai díjból a mutatványosok, a pincérek, a postások, akik az adott hivatásban összemérték tudásukat. Végül ezek közül csupán 94 versenyszámot ismert el hivatalosan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
A Trocadéro viszont csak egy kőhajításnyira van a Bir-Hakeim hídtól, ahol decemberben terrortámadás történt.
Az elkövető vallomása szerint azért választotta ki ezt a „jelképes helyet”, hogy megbosszulja a gyarmati országok szenvedéseit, amelyeket nekik a történelemben a franciák okoztak. Tettét az Iszlám Állam nevében követte el, kalapáccsal és késsel meggyilkolt egy német turistát, másik két embert pedig súlyosan megsebesített.
„A Hamász Izrael elleni támadása óta a világban a terroristakockázat csak nőtt, és ez Franciaországban sem csekély. Nem értem a kormány rögeszméjét, hogy továbbra is ragaszkodik a szajnai megnyitóhoz, és nem foglalkozik eléggé a B tervvel – fejtette ki Frédéric Péchenard, Île-de-France régió alelnöke, a francia nemzeti rendőrség korábbi vezetője a Le Figaro napilapnak. – Erre fel kell készülni, nem csupán azért, mert a Közel-Keleten és Észak-Afrikában minden konfliktusnak erőszakos következményei voltak és vannak francia földön. Az ideérkező sportolókért, az állami vezetőkért és milliónyi turistáért is felelősek vagyunk. A jelenlegi izraeli háború már két közvetlen támadást provokált Franciaországban.”
Még október végén David Douillet, az egykori dzsúdós és volt sportminiszter hasonló fenntartásokat hangoztatott: „Ha a támadás kockázata miatt a figyelmeztető lámpák már korábban pirosra váltanak, akkor szükségünk lesz egy B tervre a megnyitóünnepségre” – mondta a sportoló, aki szerint ebben az esetben az ünnepséget a Stade de France-ba kellene áthelyezni.
„Nincs B tervünk, van egy A tervünk, amelyben több készenléti elképzelés is szerepel” – még a napokban is ezt hangoztatta Amélie Oudéa-Castéra, a jelenlegi francia sport- és olimpiai miniszter. Nagyon magas kockázat esetén „kiigazítási változók” lennének alkalmazhatók – tette hozzá, például a nézők számát említette. Az A tervről szólva az a legenyhébb kifejés, hogy igen kockázatos: a nagyszabású eseményt – a Szajna két partjával számolva – 12 km hosszú rakparton kell megrendezni.
Várhatóan 45 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak, a Szajnát, a rakpartokat és az összes szomszédos épületet úgy kezelik, mint a terrorizmus elleni védőövezet.
Rendőrségi források az AFP francia hírügynökségnek megerősítették, hogy a rakpartokat tizenöt-húsz szakaszra osztják. A mozgatható korlátokkal körülhatárolt bokszokba irányítják az érkezőket, négyzetméterenként három emberben határozzák meg a maximum telítettséget. Ilyen nagyszámú ember kezelésekor felmerül a kérdés, hogy a rendőrség hogyan lesz képes felügyelni ezt a hatalmas emberáradatot, hiszen aznap több mint egymillió párizsi és turista lesz kint az utcákon.
A párizsiak aggodalmukat fejezik ki, különösen az idegeneknek kiadott lakások miatt. A felderítés élvonalában a Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI) szorosan együttműködik külföldi partnereivel, hogy azonosítsa a magas kockázatú beérkezőket. A biztonsági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a játékok teljes személyzetére, az italárusoktól kezdve a takarítókon át a biztonsági őrökig és egészen az önkéntesekig: összesen egymillió emberre. A háttérellenőrzés nagyon fontos munka, és ez sem kis feladat.
Az égről drónok figyelik meg az embereket.
A légi felderítésben a csendőrség már bizonyította szakértelmét, nevezetesen a Katar feletti égbolt védelmével a legutóbbi, 2022-es labdarúgó-világbajnokság alatt.
Darmanin belügyminiszter nem zárta ki egy „robbanóanyaggal megrakott drón” kockázatát, nem feledkezve meg a lehetséges kibertámadások kísérletéről sem.
Amélie Oudéa-Castéra sportminiszter megismételte, hogy „a terroristafenyegetés, különösen az iszlamista, létezik”. Azonban ez nem új – hangsúlyozta Oudéa-Castéra, aki ígéretet tett arra, hogy „mindent megteszünk azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük ezt a veszélyt. Kétségtelen – ismerte el a miniszter –, hogy a megnyitóünnepség különleges biztonsági kihívást jelent.”
Az olimpiai megnyitó nagyszabású lesz, és a történelemben először egy stadion falain kívül rendezik meg. A Szajnán zajló folyami parádé éjfél körül ér véget, amikor az összes küldöttség sportolói kikötnek a Trocadérónál, ahol meggyújtják az olimpiai lángot, és az utolsó műsorszámra is sor kerül. A paralimpiai játékok nyitóünnepségére is a szabadban kerül sor, augusztus 28-án a Champs-Élysées sugárúton vonulnak fel a sportolók.
A szervezők parádés show-műsort ígérnek, mégpedig olyat, amilyet eddig csak az álmainkban láthattunk. Ezt mintegy 80 óriás kivetítőn követhetik azok, akik nem kaptak helyet a párizsi rakpartokon. A készülő színpompás előadásról így szólt Thomas Jolly színész-rendező, a nyitóünnepség művészeti vezetője hat hónappal az esemény előtt: „Szeretném, ha minden néző úgy érezné, hogy képviselve van. Franciaország nemcsak Édith Piaf, hanem a rapper Jul és az énekesnő Natalie Dessay is. A zenei műfajok egész tárháza vár ránk aznap este. Franciaország a sajt, de a zsidó perec és a kuszkusz is. Minden a sokszínűségről szól.”
A hat kilométeres folyami felvonulás lehetőséget ad Thomas Jollynak és a szervezőbizottságnak, hogy szabadjára engedjék a képzeletüket. „Normális esetben egy megnyitó 45 perc művészi bemutatóból, két óra felvonulásból és egy óra ceremoniális elemből áll. Ezt a három fő témát szerettem volna összefonni, vegyítve a protokolláris és a művészi elemeket, a felvonulást a művészi tartalommal, hogy az egész egy nagy ünneppé álljon össze” – magyarázta a show rendezője.
„De természetesen nem felejtjük el a nyitást a világ felé – jegyezte meg Vincent Dessureault kanadai rádiós műsorvezető, aki megnyitóünnepségek rajongója. – Szerintem Franciaországban minden megvan ahhoz, hogy elkápráztasson: gazdag történelem, csodálatos dalok és a világ egyik legszebb városa. Úgy gondolom, hogy a világnak jelenleg álmokra és szépségre van szüksége, és Párizs ezt maradéktalanul képes nyújtani.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Lengyelországban egy 5-6 év körüli kislány tapsolt, táncolt, énekelt 50 ezer ember között. Vasárnap délután Kazincbarcikán egy 6 éves kisfiú sírt rémülten.
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatásakor, kevesebb mint száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt, garantálta, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár megtérül, és az olimpián nem jelennek majd meg „fehér elefántok”.
Még mindig megoldatlan a Szajna vízminőségének kezelése. Veszélybe került a nyíltvízi úszás és a triatlon. Egy olimpiai bajnok szerint az egészség a legfontosabb, nem a nevezetességek.
Legalább az olimpia idejére örülne némi fegyvernyugvásnak a francia államfő.
Még az olimpia előtt Macron úszik egyet a Szajnában – ez volt az elnök bátor ígérete, amihez csatlakozik Anne Hidalgo, Párizs polgármestere. Ám a folyó vize a francia fővárosnál jelenleg alkalmatlan az úszásra. A franciák nem kímélnek se pénzt, se energiát, hogy elfogadhatóvá tegyék a vízminőséget. Már évek óta dolgoznak a szenny- és az esővíz elvezetésén, így abban bízunk, hogy időben elkészülnek, ugyanis a nyílt vízi úszásban magyar éremesélyesek is vannak.
Belgium különleges szakértelemmel rendelkezik az aknamentesítés területén.
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
