Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna

Nyitókép: Egerszegi Krisztina kisgyerekként gyakran hallgatta a Himnuszt, így hangolódott lelkileg a későbbi sikerekre. Fotó: Mandiner/Mátrai Dávid

A magyarságról

„Mindig büszke voltam arra, hogy magyar vagyok, magyarnak születtem. Amikor menten az első olimpiámra, apuék belecsempésztek a könyvembe – akkor épp Sherlock Holmes-regényeket olvastam – egy cédulát. 

A reklámokról

„Olyan ajánlatokra soha nem bólintottam rá, amivel nem tudtam azonosulni. Ebből a szempontból nem vagyok könnyű eset, mert nagyon nagy az igazságérzetem. Saját magammal nem tudnék elszámolni, ha a pénz kedvéért bármit elvállaltam volna.”

A karrierről

„Előbb voltam olimpiai bajnok, mint ahogy olimpiai bajnok szerettem volna lenni (…). Illetve pontosítok, mielőtt ez megfogalmazódott bennem. Szerintem tudat alatt azért készültem rá. 

A férjéről

„Szerencsém volt, mert találkoztam Ádámmal, akinek a lelke azonnal megfogott. 

Így 26 év távlatából is elmondhatom, hogy a megérzésem akkor sem hagyott cserben...”

A gyerekeiről

„Bálint ugyan diplomás fotográfus, de jelenleg nem ezzel foglalkozik. Próbálgatja magát, és bár szerintem inkább művészvénája van, ebbe én nem akarok beleszólni. Barnus az apukájával dolgozik, részt vesz a csapatépítő rendezvények szervezésében, meg tök ügyesen bütyköl kocsikat. Ez nem haszontalan, ugyanis vannak autós csapatépítők is. Zizi pedig még tanul, a Testnevelési Egyetemre jár sportszervezői szakra.”