„Franciaországban nem lesz olimpiai adó” – erősítette meg a múlt hónap végén Emmanuel Macron francia államfő az álláspontját a két év múlva Párizsban megrendezendő ötkarikás sporteseményről. Hozzáfűzte még azt a véleményét is, hogy „a játékoknak kell finanszírozniuk a játékokat”. De a szervezők vajon mit kezdjenek az elszálló inflációval, az emelkedő biztonsági kiadásokkal és a lanyhuló szponzori érdeklődéssel?
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A francia főváros sem tudja megszakítani a négyévente szerveződő olimpiai játékok nem legkedvezőbb hagyományát, már ami az általában mindig elszálló költségvetést illeti. Természetesen az most is elindult a növekedés útján. Ha csak a közelmúltbeli játékokat vesszük sorba, akkor a 2012-es londoni olimpia a tervezett 3,4 milliárd euróról úgy 12 milliárdnál zárult le. Valószínűleg a brazil Rio de Janeiro a csúcstartó: a kezdeteknél 2,5 milliárd euróról beszéltek, amennyibe a játékok kerülni fognak, majd ez a szám felkúszott 6,5 milliárdra. De hogy végül 17 milliárd euróba kerül Brazíliának ez a három hét, azt korábban senki sem gondolta volna. A tokiói játékokról ne is beszéljünk, ott az egy éves halasztás és a rendkívüli körülmények miatt – a koronavírus-járvány következtében a lelátókon nem lehettek jelen nézők, az egészségvédelmi intézkedések a versenyzőknek számtalan gondot okoztak. Csak köszönettel tartozunk a japán szervezőbizottságnak, hogy egyáltalán ilyen körülmények között is megtartotta a játékokat. Nyilván ebben a döntésben az előzetesen befektetett sok milliárdos összeg is szerepet játszott.
A 2024-es párizsi olimpiai játékokon nem fordulhat elő az, hogy a kiadások az egekbe emelkedjenek – harsogta a francia szervezők tábora, amikor belevágott a munkákba. Két évvel a július 26-i megnyitó előtt ma már jól látszik, hogy itt sem tudják tartani az eredetileg tervezett kereteket, és itt is követik az eddigi hagyományokat: a költségvetés elkezdett emelkedni, és ki tudja, hol áll meg. Ezért jelentette ki Macron elnök júliusban a L’Équipe sportlapnak nyilatkozva, hogy ő bizony nem fog bevezetni olimpiai adót.
A szervezésre 3,9 milliárd eurós keretet határoztak meg korábban, a létesítmények építésére még 3,4 milliárd eurót. A 64 sportlétesítmény – ígérik az ezért felelősök – 2023 decemberére kész lesz, kezdve a különböző versenyarénáktól egészen az olimpiai faluig. Nem a határidő a probléma, hanem az infláció vágtatása, amely áthúzta az eddigi számításokat. Minden drágult, kezdve a tervektől az alapanyagokon át a munkaerőig. Ebben az esetben tényleg indokolt a költségek növekedése. A 7,3 milliárd eurós költségkeret ma már bátran 8 milliárdra tehető, és hol van még a vége.
Vészharang
A fő gond a COJO-nál, az Olimpiai Játékok Szervezőbizottságánál mutatkozik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1,2 milliárd eurót juttat ennek a szervezetnek, erre mérget vehet a COJO. A jegyek eladásából és a szponzorok befizetéséből 2,2 milliárdos összegre számíthatnak. De az utóbbi időben
Jacques Lambert volt prefektus tanulmánya, amelyet a múlt hónapban adott át a bizottságnak, megkongatta a vészharangot. „A beérkező bevételek szempontjából túl sok feltételezés él a bizottság körében” – szögezte le Lambert a jelentésében, magyarán vagy beérkezik a pénz, vagy nem. A bevételek felültervezettek, a kiadások meg alul – a volt prefektus szerint újra elkövetik azt a hibát, amely a jelentős sporteseményeknél szinte mindig bekövetkezik Franciaországban.
Az olimpiai játékok versenyeire összesen tízmillió jegyet terveznek eladni. A francia állam is ott van a vevők között: 400 ezer jegyre tart igényt. Ebből javarészt a 16 évnél fiatalabbak és az önkéntes segítő személyzet kaphat. Aztán lottójátékot szerveznek azoknak a hátránnyal élő személyeknek, akik meg akarják nézni az olimpia egy-egy eseményét.
Ez egyszerre kiváló alkalom, hogy megerősítse helyét a Föld legvonzóbb és legszebb fővárosainak rangsorában, de egyben a hatalmas bukás kockázatát is magában hordozza. A francia számvevőszék az utóbbi jelentésében inkább ezekre a problémákra mutatott rá. Szerinte a kormány nem fordít elég figyelmet a szállás és vendéglátás kérdésére, például hogy lesz-e elég hotelszoba ilyen nagyszámú vendégseregnek. A közegészségügyi ellátással is gondok adódhatnak, ilyen tömegnek az egy időre összpontosuló fogadása még Párizsnak is nagy kihívás lesz.
A játékok biztonságos megrendezése körül van a legnagyobb kétely. Valószínűleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, amikor döntöttek a 24-es olimpia odaítéléséről, ezt a kérdést túl nagyvonalúan kezelték. Franciaország az iszlám terrorizmus egyik elsődleges célpontja a világon. Hatmillió muzulmán állampolgára van, akik közül számosan finoman szólva sem rokonszenveznek új hazájukkal, annak múltbeli tetteivel, amely megtorlásért kiált. Természetesen nem lesz mindegyik személyből, aki nem szimpatizál a rendszerrel, vérszomjas terrorista, de a francia államnak számolnia kell külső és belső ellenségeivel.
Amikor az illetékesek választása Párizsra esett, vajon átfutott-e bennük, hogy milyen veszélynek teszik ki a világ sportolóit és a rájuk kíváncsi nézőket. A kérdés az: Párizs vajon megbirkózik-e ezzel az óriási teherrel? Az előjelek nem adnak okot derűlátásra.
Hogy állnak a jelenlegi biztonsági elképzelések? A fő felelős Gérald Darmanin belügyminiszter, aki ha teljesíti a tőle elvártakat, akkor 2027-ben nagy előnnyel indulhat az elnöki posztért, ugyanis öt év múlva Macron már nem pályázhat az Élysée-ért. De ez a jövő, addig még sok víz lefolyik a Szajnán! A tervek szerint az olimpia napjain – 2024. július 26-tól augusztus 11-ig – átlagban hét-tizenegyezer rendőr és csendőr felügyeli majd a biztonságot Párizsban. Ez sokak szerint kevéssé lesz kivitelezhető úgy, hogy vidékről ne vonjanak el erőket. A felelősök állítják, hogy ezt meg tudják oldani. Ugyanis vélhetően a terroristáknak mindegy, hogy valamilyen olimpiai eseményen követnek el merényletet – ez lenne csak az igazi! – , nekik megteszi vidéken is a felforduláskeltés. A játékokra mozgósítani kell olyanokat is, akik már nyugdíjba vonultak, vagy korábban kiléptek a rendőrség kötelékéből. A legnagyobb szám 17 ezer egyenruhás, aki egy napon jelen lesz a 40 sportközpontban. Közülük nem egy civil ruhában fogja ellátni feladatát, mint ahogy a különböző hírszerzések ügynökei. A napi összlétszám 22-25 ezer főnél áll majd meg.
Ezen állomány kiképzésére 22 millió eurót tettek félre az elkövetkező két évre. Azért ez az összeg megmosolyogtató – állítják a szakértők.
A megnyitó ünnepség terveinek hallatán ugyancsak kiverte a hideg veríték a biztonságiakat. Macron és környezete ötleteként, valamint a párizsi polgármester asszony, Anne Hidalgo lelkes támogatásával közelebb kell hozni a népet a sportolókhoz. A versenyzők 180 bárkán vonulnak fel Párizsban, mégpedig végighajózva a Szajnán. Végül is mi ebben a rossz? Az, hogy a rakpartok kétszer hat kilométeres szakaszán 600 ezer (!) néző lesz jelen. Egy stadionnyi embert úgy-ahogy lehet ellenőrizni, de ilyen hosszú szakaszon ez képtelenség, felhívás a merényletre – ez az ellenzők véleménye. „Esztelen ötlet” – mondta ki határozott álláspontját távozása előtt Didier Lallement, aki vissza is adta a biztonságért felelős vezetői posztját. Ne felejtsük el, hogy mekkora fiaskót okozott a francia rendőrségnek az idén tavasszal a Stade de France-ban a Bajnokok Ligája labdarúgódöntő megtartása. A „helyi fiatalok” ugyanis megtámadták a liverpooli drukkereket, megverték őket, ellopták az értékeiket, a nőket molesztálták.
Az esemény csak félórás késéssel kezdődhetett el, addig folyt a „csata” a stadion körül. Ez egyetlen rendezvény volt, az olimpián meg számtalan ilyen lesz, és ezt sem tudta a francia rendőrség probléma nélkül kezelni. Mi lesz akkor az olimpián? – teszi fel a kérdést az egyszerű francia állampolgár. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatáson a franciák 59 százaléka úgy vélte, hogy a kormány képtelen lesz garantálni a biztonságot.
Macron elnök „felejthetetlen, meglepő és egyedi játékokat” szeretne látni. Csak nehogy az olimpia után ezek a jelzők gúnyos felhangot kapjanak.
(Fotó: MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
A főpolgármester szerint a főváros már most kész egy olimpia szervezésére és nem kellenek új sportlétesítmények.
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.
Szürreális hibát követett el a Real Madrid orvosi stábja.
Újra bejött Orbán Viktor húzása.
A profik között is kipróbálják magukat olimpiai ötödik ökölvívóink.
„Nem tudom azt mondani, hogy nem így gondoltam.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
