Moszkva összeszámolta, mennyi pénz tartanak a nyugati országok Oroszországban, majd közölte velük, hogy búcsút is inthetnek neki, ha tovább izmoznak a zárolt orosz vagyonok elkobzásának gondolatával.
Az ukrajnai háború kitörése után a nyugati államok a szankciók elemeként azonnal zárolták a náluk befektetett orosz állami vagyont. Ez az összeg mintegy 300 milliárd dollárt tesz ki, amelynek a legtekintélyesebb része, 196 milliárd a belgiumi Euroclear vagyonkezelőnél hever.
Az orosz vagyonok kisajátításának és Ukrajnának utalásának ötlete 2022 óta napirenden van, ám a nemzetközi jog szigorú szabályai miatt eddig egyetlen állam sem talált lehetőséget arra, hogy valóban rátegye a kezét erre az összegre.
A legsúlyosabb figyelmeztetés az Európai Központi Banktól érkezett Brüsszel felé: meg se próbáljon hozzányúlni az összegekhez, mert annak beláthatatlan következményei lennének az euróra mint stabil befektetési eszközre, de oda lenne a bizalom is, ha harmadik országok azt látnák, hogy az európai államok szabadon garázdálkodnak más országok egyébként a jog által ezerszeresen biztosított összegeivel.
Washington (az USA területén csupán minimális, néhány milliárdos orosz állami pénz van) elengedte a füle mellett az európaiak gondjait, és a G7-ek februári csúcstalálkozójára egy olyan tervezetet készül benyújtani, amely elméletileg mégis lehetővé tenné a vagyonelkobzást. Az Egyesült Államokból és az EU-ból érkező ukrán segélyek befagyása sürgetővé tette a probléma megoldását, így a Biden-kormány jelenleg ismét a saját képére formálja a jogot – ez önmagában is probléma, az azonban, hogy az akaratát megpróbálja Európára erőszakolni (viselje az a következményeket), valóban kiszámíthatatlan utóhatásokkal járhat.
Oroszország több ízben figyelmeztette az Egyesült Államokat és Brüsszelt, hogy ne próbálkozzon trükközni a pénzével. A szankcionált állami vagyonok zárolásának éppen az az értelme, hogy amennyiben a megbüntetett ország végrehajtja, amit kérnek tőle, visszakapja a pénzét. Oroszország esetében ez az ukrajnai háború befejezése lenne, amire Moszkva természetesen nem volt és nem is lesz hajlandó. Ez azonban csupán annyit jelent, hogy a nemzetközi jog lehetőséget ad a szankciót kivető országoknak a zárolás fenntartására – arra azonban már nem, hogy el is költse ezt az összeget.
Moszkva legutóbb nemzetközi bírósági eljárásokkal fenyegetőzött, most azonban szintet lépett a megfelelő válaszcsapás kiválasztásában. Hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy pontos listája van az Oroszországban heverő nyugati vagyoneszközökről, és nem fog habozni a kisajátítás fegyveréhez nyúlni, amennyiben a pénzét „ellopják”.
Míg akkor még csak általánosságban lebegtette meg a lehetőséget, a napokban konkrét összegekkel állt elő. Az új közlemény szerint az Európai Unió, a G7-országok, Ausztrália és Svájc közvetlen befektetései 2022 végén összesen 288 milliárd dollárt tettek ki Oroszországban – írja a Reuters a RIA orosz állami hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés országokra lebontva is ismertette a pénz összetételét. E szerint az EU-s tagországok 223,3 milliárd dollárt birtokolnak az orosz befektetésekből, ebből 98,3 milliárd formálisan Ciprus, 50,1 milliárd Hollandia és 17,3 milliárd Németország tulajdonában van.
Az orosz gazdaság öt legnagyobb európai befektetője közé tartozik még Franciaország 16,6 milliárd és Olaszország 12,9 milliárd dollárral.
A G7-országok közül Nagy-Britannia az egyik legnagyobb, a 2021-es év végi adatok szerint 18,9 milliárd dollárnyi vagyona hever Oroszországban, míg az Egyesült Államok 9,6 milliárd, Japán 4,6 milliárd, Kanada pedig 2,9 milliárd dollárral szállt be az orosz befektetésekbe.
Nem maradt ki a felsorolásból az orosz zárolt pénzekkel egyébként igen óvatosan bánó Svájc sem, amely 28,5 milliárd dollárját fektette be Oroszországban, ott van a listán Norvégia, amely a többiekhez képest elenyésző, 139 milliós összeggel szállt be a nagy pénzjátékba, sőt: az adatok szerint még Ausztrália is 683 millió dollárt kamatoztat Moszkvában – a névsor így szinte teljesen lefedi a legnagyobb és legerősebb gazdasággal büszkélkedő szankciós országokat.
Bár eddig hivatalos megerősítés nem érkezett az összegek pontosságával vagy pontatlanságával kapcsolatban, a Kreml szerint a helyzet végtelenül egyszerű: amennyiben a Nyugat „eltulajdonítja” az orosz állami pénzt, Moszkva ugyanezt fogja tenni a nála lévőkkel.
Vagyis a történet vége valóban csúnya lesz: elindul egy olyan kisajátítási háború, amely semmibe veszi (vagy hajtogatja) a nemzetközi jogot és az állami tulajdont. Hogy milyen hatásai lennének egy ilyen szerencsétlen forgatókönyvnek, azt azért nem lehet bizonyosan megmondani, mert a történelem során még soha nem fordult elő olyasmi, hogy harmadik ország kisajátítsa egy háborús konfliktusban álló fél állami vagyonát.
Ha mégis, annak már nem sok köze volt a jogon alapuló konfliktusmegoldáshoz. Egyszerűen rablásnak nevezték.
***
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Pavel Bednyjakov
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
A lengyelek azért hőbörögtek, mert az új vezeték miatt egyszerűen elestek az addigi tranzitdíjaiktól.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Donald Trump hozta tető alá a békét.
„Messze még a vége.”
