A fogyasztói árak 2023 decemberében átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott a KSH.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Molnár Dániel szerint az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult az infláció decemberben, éves alapon 5,5 százalékra lassult a novemberi 7,9 után, miközben havi szinten 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A tavalyi év végén az inflációt a megelőző évvel szemben már nem az élelmiszerek áremelkedése húzta elsősorban, annak mértéke csupán 4,8 százalékot tett ki, hanem az üzemanyagárak, illetve a szolgáltatások. Az élelmiszerár-növekedés letörésében szerepet játszott a kedvezőbb forintárfolyam, a mezőgazdaság megelőző évinél sokkal jobb teljesítménye, valamint a kormányzati versenyösztönző intézkedések, elsősorban az Árfigyelő rendszer, amely kikényszerítette a kereskedők között a versenyt és az árak csökkenését több termék esetében is.
Kedvezően alakultak a tavalyi év végén az üzemanyagárak is, köszönhetően a globális kereslet lassulása miatti alacsonyabb világpiaci olajáraknak az izraeli konfliktus ellenére is, így az üzemanyagár-sapka kivezetése okozta magas bázis decemberben már éves alapon az üzemanyagárak 4,2 százalékos csökkenését eredményezte, érdemben visszafogva ezzel a drágulási ütemet.
Mérsékelte az inflációt a fogyasztói szokások átalakulása is, hogy az alacsonyabb energiafogyasztás miatt kevesebben lépték át az átlagos fogyasztási szintet, így a megelőző évinél érdemben, 13,9 százalékkal alacsonyabb rezsiárak érvényesültek a gazdaságban.
A decemberi adat azt is mutatja, hogy 2023 során hogyan változtak a fogyasztói árak a gazdaságban. Az 5,5 százalékos infláció tehát azt jelenti, hogy nemcsak a bázishatás miatt lett egy számjegyű az áremelkedési ütem, hanem a kormányzati és jegybanki intézkedések, az energiaárak normalizációja, az erősebb forintárfolyam, valamint a kereslet visszaesése együttesenfékezte meg az árnyomást a gazdaságban.
Molnár Dániel szerint az idei évben várhatóan tovább lassul az infláció üteme, annak mértéke éves átlagban 5,6 százalékot tehet ki.
Az éves drágulás szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a januári inflációs adatot, tekintve, hogy a cégek jelentős hányada év elején változtatja az árait – a tavalyi éves pénzromlás harmada is a januári áremelkedések eredménye volt.
Az év eleji adóváltozások, a jövedéki adó emelése is ekkor jelenik meg az adatokban, illetve a béremelések hatása is ekkortól érvényesül, valamint több ágazatban, elsősorban a szolgáltató szektorban várhatóan ismét a megelőző évi infláció lesz az árváltozások alapja.
A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a pénzromlás alakulása szempontjából a legnagyobb kockázat a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása, amelyet az izraeli konfliktus kiterjedése veszélyeztet, de kérdés, hogy a belső kereslet felfutása, a reálbérek emelkedése és az óvatossági motívum enyhülése nyomán hogyan hat majd a vállalatok árazási döntéseire.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adat kapcsán elmondta, hogy a kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti a pénzromlást. Ezt a vállalását két hónappal korábban, már októberben teljesítette. Emellett megállapította, hogy
decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, és ezzel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1) és a románokhoz (6,6) képest is jobb eredményt ért el hazánk.
A tárcavezető szerint mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták.
Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel a pénzromlás ellen, mint a jegybanknak.
A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen hozzájárultak az infláció gyors letöréséhez.
Nagy Márton úgy véli, hogy az infláció mérséklődését tekintve az utóbbi hónapok további örvendetes fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe az árstabilitás biztosítása következtében újra jelentősebbé válik.
Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kabinet célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, ennek érdekében három területen kell előrelépni.
Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.
Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat és harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen.
Ugyanakkor Nagy Márton a növekedést tekintve megállapítja, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, és ez továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági teljesítményt.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Semmi sem lett olcsóbb.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Még így is 600 forint felett marad mind a benzin, mind a gázolaj ára a kutakon.
Az arany világpiaci ára meredeken emelkedett az utóbbi időben, október végére unciánként 2754 dollárra (grammonként 88,5 dollárra) kúszva fel. Ennek hatására a kínai kiskereskedelemben az aranytermékek ára grammonként meghaladta a 800 jüant (112 dollár). Ez a jelentős drágulás a kínai ékszerboltokat is sújtja, hiszen a vásárlók nem szívesen fizetnek ilyen magas összeget. Korábban a kínai fogyasztók jellemzően sok aranyat – főként ékszert, nem pedig befektetési aranyat – vásároltak, ám az új árak mellett ez a kereslet most érezhetően csökkent.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a cél csak az, hogy megnehezítsék a hivatalba lépő Trump-adminisztráció helyzetét.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
