Öt és fél százalékra esett az infláció decemberben

Molnár Dániel szerint az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult az infláció decemberben, éves alapon 5,5 százalékra lassult a novemberi 7,9 után, miközben havi szinten 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A tavalyi év végén az inflációt a megelőző évvel szemben már nem az élelmiszerek áremelkedése húzta elsősorban, annak mértéke csupán 4,8 százalékot tett ki, hanem az üzemanyagárak, illetve a szolgáltatások. Az élelmiszerár-növekedés letörésében szerepet játszott a kedvezőbb forintárfolyam, a mezőgazdaság megelőző évinél sokkal jobb teljesítménye, valamint a kormányzati versenyösztönző intézkedések, elsősorban az Árfigyelő rendszer, amely kikényszerítette a kereskedők között a versenyt és az árak csökkenését több termék esetében is.  

Kedvezően alakultak a tavalyi év végén az üzemanyagárak is, köszönhetően a globális kereslet lassulása miatti alacsonyabb világpiaci olajáraknak az izraeli konfliktus ellenére is, így az üzemanyagár-sapka kivezetése okozta magas bázis decemberben már éves alapon az üzemanyagárak 4,2 százalékos csökkenését eredményezte, érdemben visszafogva ezzel a drágulási ütemet.  

A decemberi adat azt is mutatja, hogy 2023 során hogyan változtak a fogyasztói árak a gazdaságban. Az 5,5 százalékos infláció tehát azt jelenti, hogy nemcsak a bázishatás miatt lett egy számjegyű az áremelkedési ütem, hanem a kormányzati és jegybanki intézkedések, az energiaárak normalizációja, az erősebb forintárfolyam, valamint a kereslet visszaesése együttesenfékezte meg az árnyomást a gazdaságban. 

Molnár Dániel szerint az idei évben várhatóan tovább lassul az infláció üteme, annak mértéke éves átlagban 5,6 százalékot tehet ki.  

Az év eleji adóváltozások, a jövedéki adó emelése is ekkor jelenik meg az adatokban, illetve a béremelések hatása is ekkortól érvényesül, valamint több ágazatban, elsősorban a szolgáltató szektorban várhatóan ismét a megelőző évi infláció lesz az árváltozások alapja.  

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a pénzromlás alakulása szempontjából a legnagyobb kockázat a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása, amelyet az izraeli konfliktus kiterjedése veszélyeztet, de kérdés, hogy a belső kereslet felfutása, a reálbérek emelkedése és az óvatossági motívum enyhülése nyomán hogyan hat majd a vállalatok árazási döntéseire.   

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adat kapcsán elmondta, hogy a kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti a pénzromlást. Ezt a vállalását két hónappal korábban, már októberben teljesítette. Emellett megállapította, hogy  

A tárcavezető szerint mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták.  

A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen hozzájárultak az infláció gyors letöréséhez.  

Nagy Márton úgy véli, hogy az infláció mérséklődését tekintve az utóbbi hónapok további örvendetes fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe az árstabilitás biztosítása következtében újra jelentősebbé válik.  

Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.  

Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat és harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen.  

Ugyanakkor Nagy Márton a növekedést tekintve megállapítja, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, és ez továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági teljesítményt. 

Címlapfotó: MTI

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.